GY√ĖRGY P√ĀL (1893-1976)*
Dr. Honti József
 
"A teh√©n teje a borjaknak val√≥, 
az √©desanya teje pedig az √ļjsz√ľl√∂ttnek"
    Negyedsz√°zada az Egyes√ľlt √Āllamokban hunyt el az a magyar orvos, akit szerte a vil√°gon tal√°n jobban ismernek, mint Magyarorsz√°gon, aki a m√ļlt sz√°zad elsŇĎ fel√©ben N√©metorsz√°gban, Angli√°ban √©s az Egyes√ľlt √Āllamokban kifejtett munk√°ss√°ga r√©v√©n v√°lt h√≠ress√©, a gyermekgy√≥gy√°szat, a biok√©mia √©s a t√°pl√°lkoz√°studom√°ny ter√ľlet√©n. FŇĎbb munk√°i: a riboflavin azonos√≠t√°sa, a B6-vitamin felfedez√©se, az anyatej vizsg√°lata, a m√°jsorvad√°s √©s m√°jelhal√°s t√°pl√°lkoz√°si eredet√©nek a kimutat√°sa.
    Nagyv√°radon sz√ľletett 1893. √°prilis 7-√©n. A budapesti tudom√°nyegyetemen szerzett orvosi diplom√°t, 1915. √°prilis 24-√©n avatt√°k fel. KitŇĪnŇĎ tanul√≥ volt, elsŇĎ szigorlatait 1912-ben, m√°sodik √©s harmadik szigorlatait 1915-ben tette le, valamennyit kitŇĪnŇĎen, egy kiv√©tel√©vel, az a t√∂rv√©nysz√©ki orvostan, ami el√©gs√©gesre siker√ľlt. Tan√°rai voltak Lenhoss√©k, Krompecher, Preisz, Jendrassik, Vereb√©ly, Tauffer, Moravcsik √©s m√°sok.
    1920-ban N√©metorsz√°gba ment, a heidelbergi egyetemen gyermekgy√≥gy√°sz lett, E. Moro professzorn√°l tanult, √©s 1927-1931 k√∂z√∂tt maga is professzork√©nt tan√≠totta a pedi√°tri√°t. 1931-ben elhagyta N√©metorsz√°got, √©s miut√°n k√©t √©vet Angli√°ban, a Cambridge-i egyetemen t√∂lt√∂tt, 1933-ban az Egyes√ľlt √Āllamokban telepedett le √©s munk√°s √©lete tov√°bbi nagyobb r√©sz√©t ott t√∂lt√∂tte.
    ElŇĎsz√∂r a Western Reserve Egyetem gyermekgy√≥gy√°szati oszt√°ly√°n dolgozott, kutat√≥ professzor volt, majd 1944-tŇĎl a Pennsylvania Egyetem volt mŇĪk√∂d√©si helye. 1950-1957 k√∂z√∂tt a gyermekgy√≥gy√°szat vezetŇĎje az egyetem k√≥rh√°z√°ban. 1957-ben fŇĎorvos lett a philadelphiai √°ltal√°nos k√≥rh√°z gyermekgy√≥gy√°szat√°n, √©s ezt az √°ll√°st t√∂lt√∂tte be 1963-ig, nyugd√≠jba vonul√°s√°ig. Ezt k√∂vetŇĎen a gyermekgy√≥gy√°szat emeritus professzora lett.
    M√©g N√©metorsz√°gban - Moro professzor mellett jegyezte el mag√°t az anyatej kutat√°s√°val. Klinikai √©s laborat√≥riumi vizsg√°latokat v√©gzett az anyatejt√°pl√°l√°ssal kapcsolatban.
    Az orvostanhallgat√≥k gener√°ci√≥kon √°t id√©zt√©k h√≠res mond√°s√°t, amit a k√∂zlem√©ny c√≠me ut√°n mott√≥k√©nt olvashatunk! Az anyatejjel t√∂rt√©nŇĎ t√°pl√°l√°s jelentŇĎs√©g√©t hangs√ļlyozta; az anyatej nem helyettes√≠thetŇĎ semmivel - mondta.
    A Lactobacillus bifidus n√∂veked√©si faktor√°val kapcsolatos tanulm√°nyai √©s a hum√°n tej frakci√≥j√°nak ami a fertŇĎz√©ssel szembeni v√©dekez√©st szolg√°lja megismer√©se vezetett az emberi tej √∂sszetevŇĎi nagy csoportj√°nak felfedez√©s√©hez (ami majdnem teljesen hi√°nyzik a teh√©ntejbŇĎl!). Ennek alapvet√©s jelentŇĎs√©ge csak k√©sŇĎbb v√°lt vil√°goss√°.
    Ezen a ter√ľleten kifejtett munk√°ss√°g√°√©rt Gy√∂rgy dr. az Amerikai T√°pl√°lkoz√°studom√°nyi Int√©zettŇĎl Borden-d√≠jat kapott, √©s 1974-ben a La Leche Nemzetk√∂zi Sz√∂vets√©g egy Gy√∂rgy P√°l √∂szt√∂nd√≠jat alap√≠tott orvostanhallgat√≥k sz√°m√°ra, akik a legjobb eredeti dolgozatot ny√ļjtj√°k be az anyatejjel t√∂rt√©nŇĎ t√°pl√°l√°s t√°rgy√°ban.
    Gy√∂rgy dr. 1939-ben elŇĎsz√∂r mutatta ki a m√°jelhal√°s √©s m√°jcirrhosis form√°inak a t√°pl√°lkoz√°ssal kapcsolatos eredet√©t.
    Az USA Army Surgeon General on Liver Disease nemzeti tan√°csad√≥ test√ľlet√©ben dolgozott. Ez az int√©zm√©ny volt az a h√°tt√©r, amely lehetŇĎs√©get adott arra, hogy fokozott figyelmet szenteljenek az alult√°pl√°lts√°g vil√°gszerte fenn√°ll√≥ probl√©m√°j√°nak, k√ľl√∂n√∂sen az iskol√°skor alatti gyermekek korcsoportj√°ban. N√©zete szerint ezek a gyermekek k√©pezik a lakoss√°g legsebezhetŇĎbb r√©sz√©t. Akt√≠van vett r√©szt a WHO/FAO/UNICEF feh√©rje tan√°csad√≥ csoport munk√°j√°ban, √©s ennek a test√ľletnek eln√∂ke is volt 1960-1964 k√∂z√∂tt.
    1962-tŇĎl 1968-ig Indon√©zi√°ban √©s Thaif√∂ld√∂n t√°pl√°lkoz√°ssal kapcsolatos vizsg√°latokat ir√°ny√≠tott. Ezekben az √©vekben gyŇĎzŇĎd√∂tt meg arr√≥l, hogy az itt √©s ezen a ter√ľleten folytatott sok erŇĎfesz√≠t√©s viszonylag hat√°stalan. Az ezekbe az orsz√°gokba eljuttatott √©lelem csak akkor hasznos, ha el√©ri azokat az embereket, akiknek val√≥ban sz√ľks√©g√ľk van arra, √©s azt is tudj√°k, hogy hogyan kell felhaszn√°lni. De ez is csak egy √°tmeneti megold√°s lehet. A t√°pl√°lkoz√°s ter√ľlet√©n javul√°s csak akkor k√∂vetkezik be, ha az eg√©sz gazdas√°gi rendszert megv√°ltoztatjuk √©s az javul.
    A Howland-d√≠jas elŇĎad√°s√°ban (1968) Gy√∂rgy dr. azt mondta: "Az alult√°pl√°lts√°g nem csak eg√©szs√©g√ľgyi probl√©ma, k√ľl√∂n√∂sen prevent√≠v vonatkoz√°sban nem az. FŇĎk√©nt a gazdas√°g ter√ľlet√©n kellene tenni, ami mag√°ban foglalja valamennyi k√∂rnyezeti t√©nyezŇĎt, √≠gy a k√∂zeg√©szs√©g√ľgyet, mezŇĎgazdas√°got, a gazdas√°gi √©letet, a neveltet√©st, a demogr√°fi√°t, a kultur√°lis antropol√≥gi√°t, a pszichol√≥gi√°t √©s a szoci√°lis ell√°t√°st. A m√ļltban ezt nem lehetett megval√≥s√≠tani."
    A m√°sik ter√ľlet, ahol Gy√∂rgy dr. maradand√≥t alkotott, az a biok√©miai kutat√°sok, elsŇĎsorban a vitaminokkal kapcsolatban. Kutinnal √©s Wagner-Jauregg-gel izol√°lta a riboflavint, ugyanakkor elk√ľl√∂n√≠tette annak specifikus biol√≥giai aktivit√°s√°t a "B2 vitamin" m√°s hat√°sait√≥l, √©s √≠gy felismerte a B2-vitamin komplex term√©szet√©t. 1930 k√∂r√ľl v√©gezte ezt a munk√°t, ugyanakkor, amikor Warburg √©s Christian az oxidat√≠v enzimeket tanulm√°nyozt√°k.
    Gy√∂rgy dr. visszaeml√©kez√©s√©ben (Nutr. Rev., 1954, 12, 97) √≠rja: "Visszatekintve a riboflavin felfedez√©se tudom√°nyos v√©letlen, ami megnyitotta az utat a B2-vitamin-komplex megfejt√©s√©hez. Tal√°n m√©g jelentŇĎsebb az a t√©ny, hogy √°thidalta az ŇĪrt, ami a l√©nyegi √∂sszetevŇĎ √©s a sejtanyagcsere k√∂z√∂tt van. Ma ennek a gondolatnak az √°ltal√°nos elfogadotts√°ga nem tekinthetŇĎ meglepŇĎnek, mivelhogy a v√≠zben old√≥d√≥ vitaminok az enzimrendszerek esszenci√°lis r√©sz√©t k√©pviselik".
A riboflavin nem gy√≥gy√≠totta meg a k√≠s√©rleti √°llatokban, a patk√°nyokban "B2-vitamin"-el√©gtelens√©ggel l√©trehozott dermatitist. E megfigyel√©sbŇĎl kiindulva a k√∂vetkezŇĎ √©vek sor√°n Gy√∂rgy dr. "patk√°ny acrodynia faktor"-k√©nt azonos√≠totta a ma B6 vitamink√©nt vagy piridoxink√©nt ismert anyagot. 1964-ben New Yorkban Gy√∂rgy P√°l dr. tisztelet√©re egy Nemzetk√∂zi szimp√≥ziumot tartottak a B6-vitaminr√≥l, ahol Gy√∂rgy dr.-t a B6-vitamin felfedezŇĎjek√©nt √ľnnepelt√©k.
Gy√∂rgy dr. √©lete folyam√°n j√≥ orvos, kiv√°l√≥ k√©pess√©gŇĪ √©s impon√°l√≥ tan√°r volt, de alapvetŇĎ √©rdeklŇĎd√©se igaz√°n a kutat√°sban bontakozott ki. T√∂bb mint 400 tudom√°nyos k√∂zlem√©nyt √≠rt, ezek k√∂z√ľl tucatnyi m√©g medikus kor√°ban jelent meg. A Pennsylvania Egyetem K√≥rh√°z√°ban √©s a Philadelphiai √Āltal√°nos K√≥rh√°zban, azok laborat√≥riumaiban v√©gezte t√°pl√°lkoz√°studom√°nnyal kapcsolatos kutat√°sait, sz√°mos hallgat√≥ja, tan√≠tv√°nya volt Eur√≥p√°b√≥l, Afrik√°b√≥l, D√©l-Amerik√°b√≥l √©s a T√°vol-KeletrŇĎl.
    Nagy enciklop√©dikus tud√°sa volt, rajong√°s, az ide√°k ir√°nti lelkesed√©s jellemezte, ami c√©lir√°nyos apr√≥l√©kos figyelemmel √©s v√©gtelen t√ľrelemmel p√°rosult. Sz√°mos munkat√°rsa volt, inspir√°l√≥ volt vele dolgozni, mint feljegyezt√©k r√≥la. Munk√°j√°ban szigor√ļ volt, ha valakitŇĎl megb√°ntva is √©rezte mag√°t, annak hamar megbocs√°tott. Becs√ľletes ember volt, mint √©letrajz√≠r√≥i jellemezt√©k.
    T√°rsadalmi √©lete otthon√°ban, Philadelphia √©szaknyugati r√©sz√©n tal√°lhat√≥ Villanov√°-ban zajlott, ahol sz√≠vesen l√°tott bar√°tokat √©s koll√©g√°kat r√∂videbb-hosszabb idŇĎre. Sz√≠vesen dolgozott a kertj√©ben, ami tele volt f√°kkal √©s vir√°gokkal, p√©ld√°ul s√°rga n√°rciszokkal. K√ľl√∂n√∂sen b√ľszke volt konyhakertj√©ben a paradicsom√°gy√°saira.
Ifj√ļkor√°ban j√≥l zongor√°zott √©s mindig szerette a zen√©t, k√ľl√∂n√∂sen Bachot. Csal√°dj√°val sok √©ven √°t r√©szt vett Jeruzs√°lemben az √©venk√©nt tartott Bach Fesztiv√°lon. Feles√©g√©vel Margaret A. John-nal 1958-ban k√∂t√∂tt h√°zass√°got, aki kellemes √©s b√°jos h√∂lgy volt, kitŇĪnŇĎen fŇĎz√∂tt is.
    Gy√∂rgy dr. 82 √©ves kor√°ban, 1976. febru√°r 29-√©n Philadelphi√°ban hunyt el.
    A magyar sz√°rmaz√°s√ļ, k√©sŇĎbb N√©metorsz√°gban, Angli√°ban √©s √©vtizedeken √°t az Egyes√ľlt √Āllamokban √©lt Gy√∂rgy P√°l dr. jelentŇĎs tudom√°nyos felfedez√©seket tett, √©s m√©ly humanizmusa arra ir√°nyult, hogy ezek a felismer√©sei gyakorlati c√©lt szolg√°ljanak, az √©letminŇĎs√©get jobb√° tegy√©k, k√ľl√∂n√∂sen pedig a gyermekeknek adjon egy "jobb start"-ot az √©letben.

IRODALOM

  1. Rose, C. S.: Memoir of Paul György (1893-1976). Transactions and Studies of the College of Physicians of Philadelphia. Founded 1787. 1976, 44, 95-96.
  2. Who Was Who in America. Marquis Who's Who Inc., Chicago.
  3. Orvosi szigorlatok könyvei a Semmelweis Egyetem Budapest Kari Könyvtár Levéltárában.


*Megjelent:Orvosi Hetilap 142. 51. 2858-2860.


 
 
1