Önadózó - adózási és számviteli folyóirat

Számvitel-Könyvvitel | Adók-Adózás | Vám- és Pénzügyek | Társadalombiztosítás | Egészségbiztosítás | Jog-Adójog | Olvasóink Kérdezték

1x1.gif (35 bytes)

aktuális szám

archivum

adotanácsadás

hirdetési info

előfizetés

impresszum

linkek

1x1.gif (35 bytes)
arny.gif (55 bytes)
 
PÉNZÜGYEK
1x1.gif (35 bytes)

XIV. évfolyam, 10. szám 2002. október


A valutaváltás hatályos szabályai

I. rész
tavs.gif (45 bytes)

1x1.gif (35 bytes)
tav.gif (54 bytes)
Törvényes fizetőeszköznek az illető országban forgalomba lévő olyan pénz tekintendő, amelyet az államhatalom törvényhozási úton mond törvényes fizetőeszköznek, illetve ismer el. A törvényes fizetőeszközt mindazoknak, kikre az illető állam joghatósága kiterjed el kell fogadniuk követelésük teljes és végleges kiegyenlítésére.
tav.gif (54 bytes)
1x1.gif (35 bytes)


A Magyarországon használható fizetőeszközök

Magyarországon a törvényes fizetőeszköz a forint. Korábban az idelátogató turisták a szolgáltatások igénybevételekor, illetve áruvásárlásaiknál kizárólag forintban fizethettek. A magukkal hozott külföldi fizetőeszközt előbb át kellett váltani forintra és a számlát forintban egyenlítették ki. 2001. nyarától lehetőség van a külföldi fizetőeszközzel történő fizetésre/elfogadásra. A két fél - a fizető és az elfogadó - a fizetés pénznemében szabadon megállapodhat, de ha bármelyik ragaszkodik a forintfizetéshez, az nem tagadható meg, mert Magyarországon a 2001. évi XCIII. törvény szerint a törvényes fizetőeszköz a forint.
Az egyes országok belső forgalmában lévő pénzek az adott országhatáron belül - illetve az Európai Monetáris Unió tagországai esetében egy országcsoporton belül - bírnak törvényes fizetőeszköz jelleggel. Nemzetközi fizetéseknél elfogadásuk már nem kötelező.
A 12 EMU tagállam fizetőeszközeit 2002-ben az euró váltotta fel. 2002. március 1-től e 12 országban a törvényes fizetőeszköz már csak az euró.
Az 1996. január 1-én hatályba lépett, a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény eleget tett az IMF VIII. cikkelyének 2., 3. és 4. bekezdésében foglaltaknak, azaz a folyó fizetési műveletek területén a forint szabad átválthatóságát biztosította mind a devizabelföldiek mind a devizakülföldiek számára.
Az IMF minősítése alapján a magyar fizetőeszköz lett a 113. konvertibilis pénz a világon.
Fennmaradtak azonban még korlátozások.
A devizaköveteléseket be kellett jelenteni, a konvertibilis fizetőeszközt haza kellett hozni/utalni, a vállalkozásoknak az exportból származó összegeken kívüli bevételeket forintra kellett átváltani. A meghatározott folyóműveleti jogcímeken a deviza/valutavásárláshoz, esetenként igazolásokat is mellékelni kellett és a deviza felhasználást a devizahatóság ellenőrizte. A tőkeműveleti jogcímeken a devizavásárlás/felhasználás bejelentéshez, illetve sok esetben devizahatósági engedélyhez kötött volt.

Megszűntek a devizára/valutára vonatkozó korábbi korlátozások
A 88/2001. (VI.15.) Korm. rendelet 2001. június 16-i hatálybalépésével a belföldiek és a külföldiek szabadon vásárolhatnak belföldön és külföldön forint ellenében devizát/valutát, a devizabelföldiek nem kötelesek hazautalni vagy hazahozni a külföldön megszerzett devizát/valutát, a vállalkozás és a szervezet nem köteles a devizaszámláján el nem helyezett devizát/valutát forintra átváltani, a devizabelföldiek egymás között valamint devizabelföldi és devizakülföldi között belföldön a fizetés pénzneme nem csak a forint lehet, megszűnt az okmánybenyújtási kötelezettség a valuta/deviza vásárlásnál, átutalásnál, a tranzakció jogcímét és a devizajogi státuszt csak statisztikai célból kell megjelölni, megszűnt a devizahatósági engedélyezés, nincs szükség a devizahatóságnak történő bejelentésre, nincs elszámolási kötelezettség a valuta/deviza felhasználást illetően, megszűntek a vagyoni értékre, a belföldi és külföldi fizetőeszközre vonatkozó kiviteli korlátozások.
Ezzel megvalósult a forint teljes konvertibilitása.
2002. január 1-én hatályba lépett a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény, amely minden korábbi devizarendelkezés hatályon kívül helyezése mellett kimondja, hogy a Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint, a forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza, forintban kell teljesíteni a közterheket, továbbá bíróság, büntető ügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget, devizabelföldiek belföldön és külföldön, devizakülföldiek belföldön devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetők.

A devizák alkalmazásával kapcsolatos fogalmakról
A devizakorlátozások megszüntetéséről szóló törvény definiálja, hogy ki minősül devizabelföldinek, illetve devizakülföldinek, meghatározza többek között a fizetőeszköz, a pénzhelyettesítő eszköz, a valuta, a deviza és a konvertibilis pénznem fogalmát.
• Devizabelföldi természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), 14 éven aluliak esetén pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet.
• A jogszabály szerint, aki nem devizabelföldi, az devizakülföldi természetes személy.
• Fizetőeszköz a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra, vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz.
• A valuta külföldi pénz. Sok ország azonos elnevezést adott pénzének: pl. svéd, dán, izlandi, norvég, cseh és szlovák korona, amerikai, kanadai, ausztrál, új-zélandi dollár, angol, egyiptomi, palesztinai, szudáni font, stb. A pénzegység elnevezésének azonossága azonban nem jelenti azt, hogy a pénzegységek törtrészei is azonos elnevezésűek.
• A deviza külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla - és egyéb pénzkövetelés).
• Pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is - a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány.
• Konvertibilis pénznem (deviza, valuta) a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-árfolyamlapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta).
A konvertibilitás köznapi értelemben a szabad átválthatóságot jelenti. A pénzügyi szakma az IMF minősítését fogadja el (a hazai fizetőeszköz szabad átváltása külföldi fizetőeszközre a folyó fizetési műveletek tekintetében). E törvényben megfogalmazott definíció ugyanakkor azt jelenti, hogy a magyar joggyakorlatban az MNB hivatalos árfolyamlapján feltüntetett pénznem minősül konvertibilis pénznemnek.
• A pénzváltási tevékenység kizárólag a fizetőeszköz fizetőeszközre történő átváltása (külföldi fizetőeszköz forintra, forint külföldi fizetőeszközre, külföldi eszköz külföldi fizetőeszközre).
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) szerint a pénzváltási tevékenység külföldi fizetőeszközök adás-vétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adás-vétele külföldi fizetési eszközök ellenében.
Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomba lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.
Az áruért, szolgáltatásért fizetett külföldi fizetőeszközből történő visszaadás tehát - a fizetett és a visszaadott összeg arányától függetlenül - nem minősül pénzváltásnak. A különbözet visszafizetése történhet forintban vagy valutában.

A pénzváltási tevékenységnek minősülő szolgáltatások
A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII.27.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) foglaltak alapján a pénzváltás:
- külföldi fizetőeszköz természetes személytől történő megvásárlása,
- külföldi fizetőeszköz természetes személy részére történő eladása,
- külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre történő átváltása (konverzió) természetes személy részére.
A Hpt. szerint a pénzváltás kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak minősül, s e tevékenységre 2002. január 1-jét követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban PSZÁF) ad engedélyt. A bankokon és takarékszövetkezeteken kívül (továbbiakban: hitelintézetek) a PSZÁF kizárólag a hitelintézet ügynöke részére engedélyezi a pénzváltási tevékenységet.
A Hpt. szerint az ügynöki tevékenység a pénzügyi intézmény javára, nevében, felelősségére és kockázatára folytatott tevékenység, amelynek célja a pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének megbízási szerződés keretében történő végzése.
A hitelintézet ügynöke a Hpt-ben foglaltak alapján kizárólag jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, vagy szövetkezet lehet.
A PSZÁF az engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmező megfelel a Hpt-ben, illetve a pénzváltási tevékenységről szóló kormányrendeletben előírt feltételeknek.
2001. december 31-ig az MNB hatáskörébe tartozott a pénzváltási tevékenység engedélyezése.
Az MNB engedélyével rendelkező pénzváltók tevékenységüket 2002. június 30-ig végezhették.

A pénzváltási tevékenység folytatásának a feltételei
A kormányrendelet az engedélyezési eljárásra vonatkozóan meghatározza a személyi és tárgyi feltételeket, melyek a következők:

Tárgyi feltételek
A hitelintézet ügynökének rendelkeznie kell:
• a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiséggel,
• a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrénnyel,
• a valuták és csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges valuta- és csekktájékoztatóval, UV-lámpával, nagyítóval,
• legalább egy telefon fővonallal,
• árfolyamjegyzékkel,
• az ügyletet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató táblával.
Az előírások szerint a pénzváltó köteles kamerát üzemeltetni, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségben lezajló folyamatokat rögzítse.
A felvételeket a pénzváltó köteles az adatvédelmi szabályok betartása mellett ötven napig megőrizni, majd azt követően megsemmisíteni.
A pénzváltó az üzlethelyiség meglétét tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel, a telefonvonal meglétét a távközlési szolgáltatóval kötött, szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni.
Az egyéb tárgyi feltételek meglétéről nyilatkozat szükséges.

Személyi feltételek
• Az ügynöknek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben nem lehet tartozása,
• az ügynök vezetőállású személyének, a pénzváltás irányításáért felelős vezetőjének és a valutapénztárosnak igazolnia kell, hogy:
- büntetlen előéletű (erkölcsi bizonyítvány),
- nem követett el tulajdon elleni és pénzügyi szabálysértést (vámhatóság szabálysértési hivatalának igazolása),
- nem volt olyan vállalkozásnak vezetője, amely engedély nélküli kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytatott, vagy amelytől a pénzügyi illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyét a PSZÁF vagy az MNB visszavonta (nyilatkozat).
- a valutapénztárosnak rendelkeznie kell szakirányú tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal, illetve idegennyelv-ismerettel.
• Az ügynöknek a már felsoroltakon kívül beadványához mellékelnie kell:
- alapító okiratát,
- a bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést, már bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi cégkivonatot,
- a pénzváltási tevékenységre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatát,
- nyilatkozatát, hogy a jogszabályban és a 8/2001.(PK.19.) MNB rendelkezés 3. számú mellékletében meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
Aki pénzváltási tevékenységét kizárólagos tevékenységként végzi, annak középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet kell készítenie és ha az alapító okirata nem tartalmazza, be kell mutatnia a vállalkozás szervezeti felépítését, illetve a vállalkozás irányítási, döntési és ellenőrzési rendjét.
A PSZÁF az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az ORFK véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli.
A kormányrendelet tartalmazza azt is, hogy mely esetekben tagadhatja meg a PSZÁF az engedély kiadását.
A hitelintézet ügynökének a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött megbízási szerződéssel, mely igazolja, ügynöki minőségét.
A hitelintézet a megbízási szerződés megkötése előtt köteles meggyőződni arról, hogy az ügynök megfelel-e a kormányrendeletben felsorolt engedélyezési feltételeknek.
A kormányrendeletnek a pénzváltási tevékenység végzésére vonatkozó előírásai szerint:
• Az ügynököt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani.
• Ha a pénzváltó az üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytat, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől.
• Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a PSZÁF indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését.
• A pénzváltó köteles a PSZÁF-nak bejelenteni, ha a pénzváltási tevékenységet 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.
• A pénzváltó köteles a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást - ideértve a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó előírásokat is - elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni, továbbá megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani.

A pénzváltókat terhelő kötelezettségek a pénzmosás megelőzésével kapcsolatban
Szót kell ejteni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló többször módosított 1994. XXIV. évi törvény és annak végrehajtásáról szóló 299/2001. (XII.27.) Korm. rendelet előírásairól is a pénzváltás kapcsán.
A törvény hatálya alá tartozik, aki pénzügyi szolgáltatási, illetőleg kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, postai pénzforgalmi közvetítői, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadási, befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, ingatlanközvetítői, számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet folytat, játékkaszinót működtet, vagy két millió forint, vagy azt meghaladó értékű ingósággal - így különösen nemesfémmel, drágakővel, ezekből készült tárgyakkal, ékszerekkel, díszműáruval - kulturális javakkal, művészeti alkotásokkal kereskedik, azokat árverésen vagy bizományosként értékesíti, amennyiben az ellenérték kiegyenlítésére készpénzben kerül sor, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, jogtanácsos, a jogtanácsos iroda, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, valamint a közjegyző (a továbbiakban együtt: pénzügyi szolgáltató szervezet) és a pénzügyi szolgáltató szervezet ügyfele.
A pénzügyi szolgáltató szervezet összesen kétmillió forintot elérő vagy meghaladó összegű, forintban, illetőleg külföldi pénznemben történő készpénzforgalommal együtt járó, valamint ilyen értékű értéktárgy, illetőleg piaci értékű értékpapír letétjére, illetve bizalmi őrzésére irányuló ügyleti megbízást kizárólag olyan ügyféltől fogadhat el, aki az azonosságát igazoló okmányait a pénzügyi szolgáltató szervezetnek bemutatja, és akinek az azonosítását a pénzügyi szolgáltató szervezet elvégzi.
Ezt a rendelkezést az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is alkalmazni kell úgy, hogy az azonosítást ennek az összeghatárnak az átlépését előidéző ügyleti megbízás alkalmával kell elvégezni.
A pénzügyi szolgáltató szervezet az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, illetve a rendelkezésre jogosult személy azonosítását elvégezni.
Az ügyfél köteles a pénzügyi szolgáltató szervezet részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos).
A kétmillió forintot meghaladó készpénzes tranzakciónál a pénzügyi szolgáltató szervezetnek, az azonosítás során rögzíteni kell a természetes személy:
• családi és utónevét,
• lakcímét,
• születési helyét és idejét,
• állampolgárságát,
• anyja lánykori nevét,
• az azonosító okmányának típusát és számát,
• az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét
• külföldi természetes személy esetén a magyarországi tartózkodási helyét.
A Magyar Köztársaság határát átlépő személy, amennyiben birtokában összesen egymillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű forint vagy valuta van, köteles ezt a tényt a vámhatóságnak bejelenteni, adatait, továbbá a birtokában lévő pénz összegét és pénznemét a vámhatóság számára megadni. Az azonosítás során az előbbiekben felsorolt adatokat kell rögzíteni.
Háromszázezer forintot elérő, illetve meghaladó pénzváltási tranzakció esetén a pénzváltási tevékenységet folytató pénzügyi szolgáltató szervezet köteles az ügyfelet azonosítani és az ügyleti bizonylatán fentiekben felsorolt adatok közül az ügyfél nevét, azonosító okmányának típusát és számát, külföldi ügyfél esetén magyarországi tartózkodási helyét rögzíteni.
Az előzőekben közöltek az adatrögzítési kötelezettséget jelentik. A pénzmosás elleni jogszabályok ugyanakkor előírják - összeghatártól függetlenül - hogy a pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén a pénzügyi szervezet köteles azt az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztálya részére haladéktalanul jelenteni.

Az árfolyammal és az árfolyamjegyzéssel kapcsolatos előírások
A pénzváltás kapcsán tisztázni szükséges az árfolyam, árfolyamjegyzés fogalmát.
Árfolyam egy ország (ország csoport) valutája/devizája valamely egységének (1, 100, 1000) egy másik ország (ország csoport) pénzegységében kifejezett ára.
Árfolyamjegyzés valamely valuta/deviza pénzpiaci árának egy meghatározott időpontban történő rögzítése.
2001. május 3-án az MNB - a kormány egyetértésével - döntött a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséről. Ennek nyomán a forint árfolyama e naptól kezdve az euróval szemben megszabott központi árfolyamtól 15%-kal térhet el mindkét irányban a korábbi 2,25%-kal szemben.
Az MNB - a kormány egyetértésével - 2001. október 1-jei hatállyal megszüntette a forint csúszó leértékelését és a sáv közepét 276,10 forint/euró értékben rögzítette.
Az MNB a hivatalos devizaárfolyamokat hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken - kivéve ha ezek nem munkanapok - állapítja meg. Az árfolyamokat a következő árfolyamok közzétételéig kell érvényesnek tekinteni. A megjelölt napokon délelőtt 11 órakor kerül sor az árfolyamok megállapítására.
A tíz legaktívabb devizapiaci tevékenységet folytató belföldi hitelintézet által közölt EUR/HUF árfolyamadatokból a legmagasabb és legalacsonyabb 2-2 érték elhagyásával számított súlyozatlan számtani átlag képezi az aznapi EUR/HUF hivatalos devizaárfolyamát.
Az USD/HUF hivatalos devizaárfolyam meghatározása az EUR/HUF és az EUR/USD keresztárfolyam alapján történik. A további devizák árfolyamait a számított USD/HUF és a nemzetközi devizapiacon kialakult 11 órakor fixált keresztárfolyamok alapján állapítja meg.
Az MNB 13 pénznem devizaárfolyamát jegyzi.
angol font (GBP), ausztrál dollár (AUD), cseh korona (CZK), dán korona (DKK) euro (EUR) japán yen (JPY), canadai dollár (CAD), lengyel zloty (PLN), norvég korona (NOK), svájci frank (CHF), svéd korona (SEK), szlovák korona (SKK), USA dollár (USD).
Az MNB a 13 jegyzett pénznem közül a JPY-t 100 egységre, a többit 1 egységre vetítve jegyzi.
Ugyancsak az árfolyamlapon tünteti fel az MNB azokat a pénznemeket, melyeknek árfolyamát nem határozza meg, de a devizajogszabályok alkalmazásában konvertibilisnek tekintendők:
izlandi korona (ISK), koreai won (KRW) új-zélandi dollár (NZD), mexikói peso (MXN), török líra (TRL).
Az MNB 2002. március 31-ig tájékoztató jelleggel közölte az árfolyamlapon az Európai Monetáris Unió (a továbbiakban: EMU) 12 tagországa törvényes fizetőeszközének euroval szemben rögzített átváltási kulcsát, illetve ezen törvényes fizetőeszközöknek az átváltási kulcs alkalmazásával átszámított forintértékét. 2002. március 1-jétől ezek a fizetőeszközök nem minősülnek törvényes fizetőeszköznek.
A 12 EMU tagállam pénzneme:
belga frank (BEF), luxemburgi frank (LUF), finn márka (FIM) francia frank (FRF), holland forint (NLG), német márka (DEM), olasz líra (ITL), görög drachma (GRD), osztrák schilling (ATS), portugál escudo (PTE), spanyol peseta (ESP), ír font (IEP).
A 2002. január 1-jétől a hitelintézet - 6/2001.(PK.14.) MNB rendelkezésben foglaltak szerint - és a hitelintézetek ügynöke - a pénzváltásról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján - köteles az EUR és USD pénznemekre árfolyamot jegyezni.
A 12 EMU tagállam megszűnő valutáinak eladási árfolyamai 2002. január 15-étől nem jegyezhetők. A vételi árfolyamok, illetve az átváltási kulcsok - tekintettel arra, hogy csak a forgalomba hozatal tiltott, az elfogadás és a hitelintézetek részéről a valuták cseréje nem - a továbbiakban is az árfolyamjegyzéken feltüntethetők.
Az ügynök az általa alkalmazott árfolyamokat a hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon állapítja meg.
Az ügynök belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját és megjelölni az árfolyam-megállapításáért felelős személy(eke)t.
A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzéseket. Mindez különösen azért fontos, mert a bűntető törvénykönyv egyes bűncselekmények büntetési tételeit az elkövetett érték arányában határozzák meg.
Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszközök valamely egységét kell forintban kifejezni. Az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni a jegyzett fizetőeszköz pénznemét, a jegyzés egységét (1, 100, 1000), a vételi és az eladási árfolyamát.
A pénzváltó a csekket vagy valutaárfolyamon, vagy külön meghatározott csekkárfolyamon forgalmazza.
Az árfolyam közlésekor valutanemenként fel kell tüntetni a megvásárolható (eladható) legmagasabb bankjegycímleteket és egyéb átvételi korlátozásokat (pl. érme forgalmazási korlátozás), amennyiben az átváltó hely ilyeneket érvényesít.
A pénzváltó köteles az árfolyamjegyzéket áttekinthetően elkészíteni és az ügyfelek által jól látható helyen kifüggeszteni.
A kormányrendelet nem írja elő sem az árfolyamok időbeli, sem térbeli érvényességét, ami azt jelenti, hogy a hitelintézet saját hatáskörben, ügynöke az ügynöki szerződésben foglaltak szerint az egységes árfolyamjegyzési rendszertől eltérhet, azaz az árfolyamok a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyobb keresztárfolyam mozgások figyelembevételével naponta akár többször is változtathatók, ha a változtatások banktechnikai feltételei adottak, az árfolyamok periodikus (naponkénti, hetenkénti, stb.) változtatása nem kötelező, egy adott átváltó helynél egységenként (területenként) eltérő árfolyamokat is meg lehet állapítani, azonban egyértelműen meg kell határozni az árfolyam megállapításáért felelős szervezeti egységek, illetve személyek körét.
Azonos üzlethelyiségben (irodában, pénztárban) egyszerre működő több pénztárfülkében ugyanazokkal a vételi (és eladási) árfolyamokkal lehet csak dolgozni.
A valuták megvásárlása, eladása és konverziója esetén 300.000,-Ft-ig el lehet tekinteni a személyazonosság vizsgálatától. Ezt elérő vagy meghaladó összeg esetén a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezések szerint a pénzváltónak az ügylet bizonylatán az ügyfél nevét, azonosító okmányának típusát, számát, az okmányt kibocsátó hatóság megnevezését, külföldi ügyfél esetén magyarországi tartózkodási helyét fel kell tüntetni.
Kétmillió forintot vagy azt meghaladó pénzváltási ügylet esetén ezeken túlmenően ki kell tölteni a „pénzmosási adatlap”-ot, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésben foglaltaknak megfelelően.
A csekk vétele, eladása és konverziója esetén összeghatártól függetlenül az ügyfél személyazonosságát - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló rendelkezésben foglaltakon túlmenően - fényképpel ellátott úti okmánnyal, személyi igazolvánnyal, esetleg vezetői jogosítvánnyal minden esetben vizsgálni kell.

(Folytatjuk)

Dr. Horváth Endre
Ig. export-import deviza szakértő
tavs.gif (45 bytes)

2x2.gif (35 bytes)

ÖNADÓZÓ Szerkesztőség és Kiadó
7400 Kaposvár, Jászai M. u. 9. Levélcím: 7401 Kaposvár, Pf.301.
Telefon: 82-511-105 Fax: 82-511-103 E-mail: onadozo@externet.hu