Search: Lycos Tripod     Gear Factor
share this page Share This Page  report abuse Report Abuse  build a page Edit your Site  show site directory Browse Sites  hosted by tripod
    « Previous | Top 100 | Next » hosted by tripod
 
NAGYJESZENYI JESZENSZKY J√ĀNOS (1566-1621)*
Dr. Karasszon Dénes
 
    Az anat√≥mia hazai t√∂rt√©net√©t √°ltal√°ban a nagyszombati orvosi kar fel√°ll√≠t√°sakor l√©tes√≠tett anat√≥miai tansz√©k (Trnka Vencel professzor kinevez√©s√©vel megindult mŇĪk√∂d√©s√©tŇĎl (1770) tartjuk sz√°mon. Ugyanez a helyzet a seb√©szettel is, amelynek fejlŇĎd√©s√©t t√∂rt√©net√≠r√≥ink ‚Äď a borb√©lyseb√©szek mŇĪk√∂d√©se ut√°n ‚Äď csak R√°cz S√°muel (1744-1810) fell√©p√©s√©tŇĎl k√≠s√©rik figyelemmel. A magyar orvostudom√°ny preakademikus (orvosk√©pz√©s megindul√°sa elŇĎtti) peri√≥dus√°nak anat√≥musai √©s orvosdoktor-seb√©szei t√∂bbnyire nem ker√ľltek t√∂rt√©net√≠r√≥ink trianoni hat√°rok k√∂z√© k√©nyszer√≠tett l√°t√≥k√∂r√©be. Az egys√©ges eur√≥pais√°g eszm√©je, Eur√≥pa e r√©gi√≥ja n√©peinek kultur√°lis √∂sszetartoz√°sa azonban e kegyetlen korl√°tokat imm√°r sz√©tfesz√≠ti, s √≠gy √°ll√≠tja reflektorf√©nybe Jeszenszky J√°nos alakj√°t. Ňźt azonban ‚Äď sajn√°latos m√≥don ‚Äď nem anat√≥miai √©s seb√©szeti mŇĪk√∂d√©se, hanem ‚Äď ak√°rcsak a kisv√©rk√∂rt felfedezŇĎ spanyol Miguel Servet-t tragikus sorsa r√©v√©n tart h√≠resnek az orvost√∂rt√©nelem.
    A csal√°d ŇĎse Andr√°s vit√©z, m√©g IV. L√°szl√≥ kir√°lyunkt√≥l nyert nemess√©get hŇĎsiess√©g√©√©rt √©s kapta a T√ļr√≥c megyei Jeszent nemesi birtokul (1271). A mag√°t ettŇĎl kezdve Jeszenszkynek nevezŇĎ csal√°d lesz√°rmazottai t√∂bb √°gra szakadva a k√©sŇĎbbiek sor√°n is kit√ľntett√©k magukat kir√°lyaink szolg√°lat√°ban. V√°ltozott a helyzet a protestantizmus terjed√©se sor√°n, amikor is a k√∂zhivatalt viselŇĎ Jeszenszky Boldizs√°r, miut√°n Luther h√≠v√©v√© szegŇĎd√∂tt, testv√©r√©vel egy√ľtt elhagyta Magyarorsz√°got √©s Szil√©zia fŇĎv√°ros√°ba, Boroszl√≥ba k√∂lt√∂z√∂tt. √ćgy lett gyermekeinek, k√∂zt√ľk a h√≠ress√©g v√°lt J√°nosnak is sz√ľlet√©si helye Boroszl√≥ (akkor Breslau, ma Wroclaw, 1566), s √≠gy iratkozott be az orvosnak k√©sz√ľlŇĎ J√°nos a Wittenbergi Egyetemre (1583).
    Amennyire erŇĎsnek bizonyult ezt az int√©zm√©ny a protest√°ns teol√≥gi√°ban, oly gyenge volt m√©g kezdetben az orvosk√©pz√©sben, ez√©rt a wittenbergi szok√°s szerint nev√©t latiniz√°l√≥ √©s att√≥l kezdve Jesseniusnak nevezŇĎ ifj√ļ medikus elŇĎbb Lipcs√©be, majd az ‚Äěanat√≥mia Mekk√°j√°ba‚ÄĚ. Padu√°ba ment, hogy ott az ‚Äěanat√≥mia Lutherj√©nek‚ÄĚ. Vesaliusnak k√∂zvetlen tan√≠tv√°nyai vezet√©s√©vel √©s szellem√©ben folytassa tanulm√°nyait. Itt Fabricius Aquapendente, a h√≠res anat√≥mus √©s seb√©sz lett a tan√≠t√≥ja, egyben p√©ldak√©pe. A Padu√°ban t√∂lt√∂tt h√°rom √©v alatt indult Jessenius tudom√°nyos mŇĪk√∂d√©se. √Črtekez√©s√©vel a nyilv√°nos disput√°n nagy sikert aratott, m√©gsem avatt√°k orvosdoktorr√°: protest√°ns hite √©s b√°tor hitvall√°sa k√∂vetkezt√©ben meg kellett el√©gednie az approb√°ci√≥val, azaz az orvosi mesters√©g gyakorl√°s√°ra val√≥ jogos√≠tv√°nnyal. Ennek birtok√°ban t√©rt vissza sz√ľlŇĎv√°ros√°ba √©s kezdte meg orvosi praxis√°t. K√ľl√∂n√∂sen a seb√©szetben tan√ļs√≠tott √ľgyess√©g√©nek k√∂sz√∂nthette, hogy h√≠re a drezdai fejedelmi udvarig is eljutott, √≠gy lett a magyar Jessenius az ugyancsak luther√°nus sz√°sz fejedelmi udvar orvosa √©s az elhunyt fejedelem √°rv√°inak nevelŇĎje. Az udvar √©s a r√©gens bizalm√°t √©s nagyrabecs√ľl√©s√©t megnyerve avatt√°k v√©g√ľl orvosdoktorr√° √©s nevezt√©k ki a Wittenbergi Egyetem anat√≥miai √©s seb√©szi tansz√©k√©nek professzor√°v√° (1594).
Az ŇĎ fell√©p√©se elŇĎtt alig-alig boncoltak Wittenbergben. Az orvostanhallgat√≥k csup√°n k√∂nyvbŇĎl, legfeljebb √°llathull√°kon tanulhatt√°k az anat√≥mi√°t. A Vesalius-k√∂vetŇĎ Jessenius azonban az orvostudom√°ny alapj√°nak tekintette az emberbonctant, ez√©rt r√∂viddel kinevez√©se ut√°n m√°r ‚Äď paduai szok√°s szerint ‚Äď d√≠szes megh√≠v√≥val invit√°lta nyilv√°nos boncol√°sra az egyetem √©s a v√°ros elŇĎkelŇĎit (1596). Nem csek√©ly b√ľszkes√©ggel √°llap√≠thatjuk meg, hogy magyar sz√°rmaz√°s√ļ orvos nev√©hez fŇĪzŇĎdik a protest√°ns egyetemi orvosk√©pz√©sben is ‚Äěanat√≥miai gondolat‚ÄĚ √©rv√©nyre juttat√°sa. A nyilv√°nos boncol√°sai √°ltal h√≠ress√© v√°lt Jesseniust csakhamar az egyetem rektor√°v√° is megv√°lasztott√°k (1598), sŇĎt a Pr√°gai Egyetem is felk√©rte ŇĎt nyilv√°nos boncol√°s bemutat√°s√°ra. Erre a nevezetes esem√©nyre, amely az 1348-ben alap√≠tott nagyh√≠rŇĪ pr√°gai egyetemen az elsŇĎ emberboncol√°s volt, 1600. J√ļnius 8-13-√°n ker√ľlt sor, mintegy 1000 fŇĎnyi megh√≠vott elŇĎkelŇĎs√©g jelenl√©t√©ben. Jessenius professzor errŇĎl k√©sz√≠tett √©s Wittenbergben, 1601-ben kiadott besz√°mol√≥j√°t az√≥ta ‚ÄěAnat√≥mia Pragensis‚ÄĚ c√≠mmel tartja sz√°mon az orvost√∂rt√©nelem, s ettŇĎl kezdve oktatj√°k Pr√°g√°ban is Galenos √°llatboncol√°sokra √©p√≠tett tan√≠t√°sai helyett Vesalius szellem√©ben az ember anat√≥mi√°j√°t. Jessenius anat√≥mi√°ja egyben sz√°mos √ļj, eredeti meg√°llap√≠t√°st is tartalmaz. Itt tal√°ljuk a herezacsk√≥-s√∂v√©ny (saeptum scroti) elsŇĎ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©s√©t; a bŇĎrbetegs√©gek elsŇĎ tudom√°nyos rendszerbe foglal√°s√°t; a szemlencse ama szeml√©ltetŇĎ le√≠r√°s√°t, amelynek alapj√°n a Jesseniusszal szoros bar√°ts√°gban levŇĎ Keppler a ‚Äědioptrika‚ÄĚ fogalm√°t megalkotta √©s a lencs√©k f√©nyt√∂r√©s√©n alapul√≥ √ļj optikai elm√©let√©t kidolgozta.
    Az √ļj cs√°sz√°r, M√°ty√°s, ism√©t B√©cset tette a birodalom fŇĎv√°ros√°v√°, s udvari orvosk√©nt Jesseniust is mag√°val vitte. Jessenius feles√©ge elhunyta (1612) ut√°n √ļjb√≥l kapcsolatot keresett a protest√°ns sz√°sz fejedelmi udvarral; visszak√∂lt√∂z√∂tt Pr√°g√°ba (1616), ahol a hazafias √©s protest√°ns √©rzelmŇĪ professzorok bizalm√°t b√≠rva, ŇĎt az egyetem rektori sz√©k√©be emelt√©k (1617). Sorsa azonban ettŇĎl kezdve egybeforrt a Habsburg-ellenes cseh f√ľggetlens√©gi mozgalmakkal. Ennek taglal√°sa k√ľl√∂n tanulm√°nyt, meg√≠t√©l√©se az orvost√∂rt√©n√©sz illet√©kess√©g√©t meghalad√≥ √°ll√°sfoglal√°st ig√©nyel. Csup√°n egy legenda ismertet√©se k√≠v√°nkozik ide, amely a ‚ÄěMartyrologicum Bohemicum‚ÄĚ c√≠mmel 1648-ban jelent meg, √©s a cseh protest√°nsoknak a vesztett feh√©rhegyi csata ut√°ni k√°lv√°ri√°j√°t ismerteti. Ezek szerint Jessenius a b√∂rt√∂nben egy l√°tom√°sa sor√°n az IMMMM betŇĪket v√©ste a falba. Ezek jelent√©s√©t csak maga a cs√°sz√°r tudta megfejteni a k√∂vetkezŇĎk√©ppen: Imperator Matthias Mense Marti Morietur (M√°ty√°s cs√°sz√°r m√°rciusban meghal). A cs√°sz√°r azonban a legenda szerint ugyanakkor egy m√°sik megfejt√©st is k√∂z√∂l, amely √≠gy hangzik: Iessenius Mentiris Mala Morte Morieris (Jessenius hazudsz, gonosz hal√°llal halsz). Ha az eddig elmondottak k√∂lt√∂ttek is, a j√≥slat bev√°lt. M√°ty√°s cs√°sz√°r 1619. m√°rcius 20-√°n elhunyt, Jessenius pedig a Pr√°ga piac√°n fel√°ll√≠tott v√©rpadon fejezte be √©let√©t 55 √©ves kor√°ban, 1621. j√ļnius 21-√©n. Fels√©g√°rul√°s c√≠m√©n nyelv√©t kiv√°gt√°k, ut√°na ŇĎt mag√°t lefejezt√©k, test√©t feln√©gyelt√©k √©s a v√°ros kapuira kisz√∂gezt√©k; fej√©t t√≠z √©ven √°t l√°thatta borzadva Pr√°ga n√©pe a h√≠d torny√°ra kitŇĪzve; holtteste √≠gy sohasem ker√ľlhetett feles√©g√©√© mell√©, hazai f√∂ldbe, a soproni temetŇĎben √©p√≠tett s√≠rboltba.
    Jessenius nev√©t Pr√°g√°ban utcan√©v ŇĎrzi; mŇĪk√∂d√©s√©t Wittenberg √©s Pr√°ga egyar√°nt b√ľszk√©n emlegeti. A r√≥la sz√≥l√≥ k√ľlf√∂ldi irodalom tekint√©lyesre n√∂vekedett. Ehhez csatlakozva, a magyar t√∂rt√©net√≠r√°s 1971-ben ‚Äď hal√°l√°nak 350. √Čvfordul√≥ja alkalm√°val ‚Äď eml√©kk√∂tetben adta k√∂zre √©letrajz√°t √©s mŇĪk√∂d√©s√©nek r√©szletes le√≠r√°s√°t. A mi feladatunk, hogy a protestantizmus mellett az egyetemes magyar orvostudom√°ny, azon bel√ľl az anat√≥mia √©s a seb√©szet t√∂rt√©net√©ben is tisztelettel eml√©kezz√ľnk meg a m√°rt√≠rhal√°lt halt kiv√°l√≥ magyar sz√°rmaz√°s√ļ orvosr√≥l, √≠gy √°poljuk m√©lt√≥k√©ppen eml√©k√©t.
 

*Megjelent: Eg√©szs√©g√ľgyi konz√≠lium  4. √©vf. 11. sz. - p. 19.