ANNO Online Történelmi Magazin

A mai dátum: 2007. 10. 31. szerda

Szigetlakók Kádár-kora
Egy konténerben keresték a választ a 2007-es év Szigetlakói és a Terror Háza Múzeum által meghívott szakemberek a Kádár-korszak különböző kérdéseire, kezdve az ügynök-ügyektől a retróérzés megfejtésééig. Történész, esztéta, újságíró vitázott a “történelem értelméről”, Tisza cipőről, szocialista titkosszolgálatokról. A Szigeten elhangzottakról Máthé Áron történész-szociológus számolt be.

Ajánlónk célja, hogy a magyarországi internetes tartalomszolgáltatók közül egyedülálló módon összegyűjtve, egy rovaton belül ismertessük olvasóinkkal az aktuális történelmi újdonságokat. Kínálunk sok-sok olvasnivalót és tévéműsort a szobába, változatos és színvonalas programokat, kiállításokat a lakáson kívülre. Igyekszünk mindenki számára közzétenni a közeljövő szakmai konferenciáit is, melyekről oldalunkon bővebb tudósításokat is olvashatnak.

Könyvajánló

Stein Aurél, a Selyemút felfedezője

Susan Whitfiled könyve végigvezet minket a híres, magyar származású tudós és felfedező, Stein Aurél Márk (1862-1942) életén és expedíciói történetén. Stein Aurél nyugaton Nagy Sándor, keleten egy 7. századi buddhista szerzetest, Xuanzang útját követve olyan tájakat térképezett fel, melyeket előtte szinte senki. Ő volt az első európai, aki hozzáférhetett Tunhuang titkos barlangi archívumához, melynek feltárásakor ősi buddhista kéziratok, dokumentumok és festmények kivételes gyűjteménye tárult fel. Stein Aurél - mint az indiai brit kormányzat alkalmazásában álló kutató - volt az első európai, aki 1907-ben betekinthetett ezekbe az iratokba.

Rendszerváltások és diktatúrák Politikai-hatalmi viszonyok Kelet-Közép-Európában, 1944-1985 Mikor és miért találta meg új partnerországát Albánia Kína személyében a Szovjetunióval szemben? Mit engedhetett meg magának a bolgár vezetés a szegény és iskolázatlan állampolgáraival szemben? Hogyan csatlakozott Jugoszlávia a főként a harmadik világ alkotta el nem kötelezett országok köréhez? Mi vezetett a Gomulka-rezsim részéről Lengyelországban az Ősök című darab betiltásához? Hogyan hatott a cseh és a szlovák nyelv kizárólagossága az ország többi etnikumára, s vajon miért fogadta el a román ortodox egyház a fennálló szovjet társadalmi modellt?	„… amikor repültem a várak felett” A László János szerkesztette Magyar Várak sorozat második része az amatőr várbarát és várvédő egyesületek támogatásával és igényes légi-, illetve földi felvételeinek gyűjteményével segít „elképzelni dicsőséges történelmünk évszázadait”, szűkebben a Közép- és Dél-Dunántúl régióját. A kötetet ezesetben sem csak fotók töltik ki, itt is nagy szerepe van az izgalmas részletekkel színezett vártörténeti leírásoknak, a várak és várkastélyok tulajdonosáról szóló történeteknek is.
Lélegzetelállító fotók Észak-Dunántúl várairól Kevés embernek adatik meg, hogy madártávlatból szemlélje hazánkat, s akik ily szerencsében részesülnek, a számukra legkedvesebb dolgokat igyekeznek megcsodálni. László János a várak szerelmese, s igyekszik másokkal is megosztani: miért? Aki megtekinti fotóit, maga is rabjává válik a zöldellő dombokon büszkén meredő váraknak, melyek varázsütésre elevenítik fel történelmünk legjelentősebb pillanatait.	Pénztörténet A numizmatikusoknak és a történelem egy különleges szelete iránt érdeklődőknek egyaránt érdekes és értékes lehet Garami Erika Pénztörténet című könyve, amely a kezdetektől, az őskorban csereeszközként használt kagylóktól a legmodernebb készpénzkímélő fizetési módokig kronologikus rendben tekinti át a pénz fejlődését idehaza és a nagyvilágban.
„Én csak fáklyatartó voltam” Kossuth Lajos, a magyar polgári forradalom és szabadságharc irányítója Dr. Erdődy Gábor könyve hosszú idő után ismét Kossuth talán legfontosabb pályaszakaszának feltérképezésére vállalkozik, olyan történészek nyomdokain haladva, mint Szabad György, vagy Kosáry Domokos, akik az 1970-es, ’80-as években végzett kutatásaikkal járultak hozzá egyik legnagyobb hatású politikusunk arcképének tudományos igényű, és pontos felvázolásához.	Indusztria bűvöletében Ózd, Tatabánya, Kazincbarcika, Dunaújváros – a magyar nehézipar fellegvárai még a fiatalabb nemzedék számára is egyet jelentenek a „szocialista álommal”… vagy inkább annak jobb-rosszabb megvalósulásával, a szocialista iparvárossal. A szerző, Germuska Pál többek között ezeknek a városoknak kialakulását-kialakítását és a szocializmus alatti fejlődését kíséri végig.