Püspökladány város

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Hajdú-Bihar megye
Kistérség: Püspökladányi kistérség
Lakosság: 16039 fő
Terület: 186.95 km²
Népsűrűség: 85,79 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 54

Fekvése

A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város.

Megközelíthetősége

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony), a 101-es számú (Püspökladány-Biharkeresztes-Nagyvárad (Románia)) és a 128-as számú (Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány) vonalán érhető el. A környező állomások és megállóhelyek: Kaba, Báránd, Püspökladány-Vásártér

Története

Ásatások bizonyítják, hogy nagyon régóta lakott hely, honfoglaló őseink is benépesítették a vidéket. Ennek ellenére első említése csak 1351-ben történt Ladány néven. Birtokosai a Zelemériek, Bajoniak és a váradi püspökök voltak. 1423-ban az egri káptalan kiküldöttje megemlékezett a falu Szűz Mária tiszteletére emelt fatornyos kőtemplomáról.

Közigazgatásilag előbb Szabolcs, majd Hajdú vármegyéhez tartozott. A város a 19. században vált jelentős településsé, vasúti csomóponttá, a Bécsből, Pest-Budáról keletre tartó kereskedelmi forgalom tranzitállomásává: az országos főútvonal itt ágazott el Debrecen–Szatmár, illetve Nagyvárad–Kolozsvár felé.

Az 1986-ban városi rangot kapott Püspökladány a régió természetes központja.

Nevezetességei

Idegenforgalmi nevezetessége a gyógyvízű fürdő, valamint környezetének természeti értékei.

Püspökladány egyik legfőbb idegenforgalmi vonzerejének számít az egész évben nyitva tartó termálfürdő, amelynek gyógyhatású vize vetekszik a hajdúszoboszlói gyógyvízzel.

A város adottságai révén kedvez a horgászoknak, vadászoknak, a szekerezést, sőt a lovaglást kedvelőknek.

A természeti értékek között említésre méltó az Erdészeti Tudományos Intézet Kísérleti Állomása és a Farkas-szigeti arborétum, amelyet 1924-ben elsősorban a szikes talajok fásításával kapcsolatos kutatások szolgálatára alapítottak. Egyedülálló természeti látnivaló a szíkkisérleti erdő.
Karacs Ferenc Múzeum
A városhoz tartozó Ágota-pusztai természetvédelmi terület legnevezetesebb látnivalója a Hortobágy-Berettyó csatornát átívelő, felújított műemlék fahíd.

Híres emberek

Itt született Karacs Ferenc (1770-1838) térkép- és rézmetsző. 1813-ban kiadta Magyarország földképét.
Itt született 1912. augusztus 7-én Csenki Imre karnagy, zeneszerző.
Itt született 1916-ban Molnár László néprajzkutató,(†1998, Budapest)
Itt született 1933. szeptember 11-én Szűrös Mátyás diplomata, politikus, volt megbízott köztársasági elnök.
Itt született 1941. december 1-jén Alker Imre világbajnoki bronzérmes birkózó, edző.
Itt született 1945. szeptember 14-én Beke Dezső László a fizikai tudomány doktora (1992.) fizikus, tanszékvezető egyetemi tanár Debreceni Egyetem, az MTA tagjelöltje.
Itt született 1946. szeptember 27-én Demetrovics János matematikus, az MTA tagja, az ELTE egyetemi tanára.

Testvérvárosok

Hämeenlinna, Finnország
Fischamend, Ausztria
Makfalva, Románia
Hattem, Hollandia
Krasnystaw, Lengyelország

Következő községek

További községek