Báró Mészáros János hadvezérről  

A család nemesi származású, hősi tetteik Mátyás király uralkodásától nyomon követhetők. Egyik ősük (szintén János) Lendva várának törökök elleni védelmében tűnt ki. A család későbbi leszármazottainak tagja, szoboszlói Mészáros János Bocskai István hajdúinak seregében zászlótartóként küzdött a fejedelem oldalán. Hadnaggyá előlépett fia (János) egy elfogott török lányt vett feleségül. Ő sikeresen harcolt az 1651-ben és 1653-ban betörő török csapatok ellen. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem e tettéért újból nemesi oklevéllel tüntette ki, s a család ettől kezdve a „szoboszlai ” nemesi nevet viselte.

A család a Szabolcs vármegyei Visóra települt. Ebből a faluból költözött 1720-ban a család egyik tagja, Mészáros János Kunhegyesre. Több alkalommal bíróságot viselt és a Rakamazról visszatelepült lakosság egyik vezetőjévé vált. Második gyermeküket szintén János névre keresztelték, aki később a család legnagyobb hőse lett, vitézi tetteivel nemcsak Kunhegyes, hanem a Nagykunságnak is büszkeségévé vált, de mára már igencsak elfelejtették.

Az ifjú Mészáros János 1737-ben Kunhegyesen született. „A betűvetés, az egyházi éneklés, számtani alapismeretek elsajátítása, valamint a latin declinátió és konjugátióval való megismerkedés után apja a debreceni Kollégiumban taníttatja, kevés sikerrel. Inkább beállt szabótanulónak Fodor János szabómesterhez. Miután kitanulta a mesterséget szabólegényként elindult a nagyvilágba tapasztalatot szerezni.

1756-ban, amikor kitört a hétéves porosz-osztrák háború, a 19 éves Mészáros János önként jelentkezett közhuszárnak. Ekkor állították fel a nádor ezredet, mely 600 jászkun huszárból és 400 hajdú huszárból állt. A nádor ezredesül báró Orczy Lőrincet és őrnagynak Jankovics Miklóst választotta. Mészáros János, a kunhegyesi bíró fia zászlótartónak (kornétás) a második századba került, melynek kapitánya Dósa Gergely a Kerületek aljegyzője, hadnagya Horváth Ferenc, a Nagykunság comissariusa volt. 1757-ben már alhadnagy. 1759-ben a 8. Huszárezredben, Török János ezredes parancsnoksága alatt szolgált. Török ezredes 1759. április 27-én Velchauból írt levelében a következőket írta: „Csudálkozásra méltó vala mennyire exponálta magát a nemes regiment, és ha ámbár igen kevesen voltunk is, Isten ő szent fölsége kegyelme által még az ellenség előtt is nagy renomet szereztünk magunknak; ebben az alkalmatosságban zászlótartó Mészáros a Kunságból nagyon distingválta magát…” Katonai tehetsége tehát hamar megmutatkozott, s rövid idő alatt, 1759-ben főhadnaggyá léptették elő. 1764-ben másodkapitány, 1768-ban elsőkapitány, 1774-ben őrnagy a Török-huszárezredben.

A hétéves háború után a bécsi katonai iskolában képezte tovább magát, elsajátította a német nyelvet, s tanult olaszul és franciául is.

1778-ban a bajor örökösödési háborúban II. József oldalán harcol ismét a poroszok ellen, mint a Wurmser huszárok alezredese. 1778-ban az osztrákok szövetkeztek az oroszokkal és megtámadták a törököket. A csaták Moldva területén folytak. Mészáros János Koburg herceg seregében már mint ezredes (1784-től az I. huszárezred, a II. József cs. huszárezred vezénylőezredese) harcolt. Az egyesült osztrák – orosz sereg 1789 július végén és augusztus elején Foksani (Havasalföld) város mellett ütközött meg azon török sereggel, melyhez az oláh vajda csapata tartozott. Mészáros János az ellenség balszárnyát 6 századdal oly hősiesen rohamozta meg, hogy a törököket messze hátra kergette. – E hadi tényéért vezérőrnaggyá nevezték ki. Sikereiért a király azzal jutalmazta, hogy 1790-ben a 1. ulánusezred tulajdonosává nevezte ki.

A franciák elleni háborúban is bizonyította hadvezéri tehetségét. Csapata 1793. október 13-án a weissenburgi állásokból kiűzte az ellenséget. 1793-ban (?1794) e hősiességéért a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte el, amely bárói rang adományozásával járt együtt. 1794-95-ben Napóleon seregei ellen folyt a harc. Érdemét 1796-ban a Mária Terézia-rend középkeresztjével ismerte el az uralkodó. 1796 szeptemberében az egyik csatában bal lábát ágyúlövés érte, s így az 59 éves altábornagy kénytelen volt nyugalomba vonulni. 1797-től az 1. ulánusezred helyett a 10. huszárezred tulajdonosa lett.

Nyugalmazását követően még két alkalommal kapott katonai szerepet (1797, 1800). I. Ferenc a vesztésre álló napóleoni háborúk idején nemesi felkelést rendelt el. Mindkét időpontban a tiszai kerületbe Mészáros János altábornagyot nevezte ki vezérré. Harcra azonban a békekötés miatt nem került sor.

Mészáros János a hétéves, de különösen az utolsó török háború hőse, a francia háborúk hadvezére volt.

1801. (október 2-án ?) nov. 17-én hunyt el. Csomaközben temették el nagy pompával, holttestét az akkor készített templom kriptájában helyezték el. (Felesége 1810-ben hunyt el szintén Csomaközben.)

Mészáros János oldalági rokonai ma is nagy számban élnek Kunhegyesen, Karcagon, Kisújszálláson és Túrkevén. Oldalági rokona a kunhegyesi születésű Budapesten élő Mészáros János kürtművész is.

Báró Mészáros János családi életéről: Még őrnagy korában járt Csomaköz községben (Szatmár megye), ahol megismerkedett Pogány Lajos földbirtokos feleségével, giczei Diószeghy Máriával. Később feleségül vette az özvegyen maradt nőt. 1768-ban Mészáros János felesége révén Csomaköz birtokosa lett. Házasságukból egy lány, Johanna született.

Mészáros Johanna bárónő (1784-1844) gróf (III.) Teleki László (1764-1821), aki 1810-ben megözvegyült, második felesége lett, és árván maradt gyermekei nevelésében (Ádám, József, Sámuel) hű segéde. Nagyhatású karitatív tevékenységet fejtett ki az általa alapított Pesti Jótékonysági Nőegylet élén. Szoros kapcsolatban állt József nádor harmadik feleségével, a protestáns jótékonysági rendezvényeket támogató Mária Dorottya főhercegnővel. Két közös gyermekük született: a tragikus sorsú Teleki László (Pest, 1811. febr. 11.-Pest, 1861. május 8.) politikus, író, aki Kossuth idejében párizsi követ volt, s 1861-ben politikai okokból öngyilkos lett, és Teleki Auguszta (1813-1876), aki Degenfeld-Schomburg Ottó gróf, majd annak halála után Bozó Pál felesége lett. Mészáros Johanna bárónő fia gr. Teleki László tehát báró Mészáros János unokája volt.

Fazekas Mihály költőnk jól ismerte Mészáros Jánost, hiszen együtt harcoltak és rokonságban is voltak. A Feltette hatalmas… c. versben megörökítette az 1798. augusztus 1-jén lezajlott foksani csatát (melyben a költő hadnagyként először vett részt, s meg is sebesült) és emléket állított benne név szerint is a mi óbesterünknek.

Úgy rohant reánk is e dühös ellenség,
Hogy sokban majd-meghűlt már az elevenség.
Ekkor regementünk komandirozója
Mészáros óbester fő parancsolója,
Attakot parancsolt fújni trombitásnak, -
Erre mi is mindjárt kiáltunk egymásnak:
„Nosza, jó vitézek! A pogány vért ontsuk!
Éles szablyáinkkal kit elérünk, rontsuk!”

A vers megjelent a Hadi és Más Nevezetes Történetek 1789. dec. 29-i számában. Fazekas versét a kiadók 1948-ig nem ismerték, akkor a „Fehér Holló” kiadás közölte.

Egy megállapítás a költő hitelességéről: „Jellemző Fazekas elbeszélői lelkiismeretességére, hogy a foksáni csata előzményeiről és lefolyásáról adott beszámolója igen pontosan egybevág a hadtörténelem tényeivel.”
Fényes Elek leírásában 1851-ben Kunhegyest a következőképpen ismerteti: „… magyar város, a Jász-Kun megyében, a nagy-kunsági járásban, ut. p. Kardszaghoz 2 mfd. Egészen róna határa 25079 hold és 342 öl, holdját 1600  ölével számitván. És ez kemény fekete föld, melly igen szép tisztabuzát, kétszerest, zabot, árpát, kukoriczát bőséggel terem. Lakja 6401 lélek… Itt született Mészáros János, ki közhuszárból báró, altábornagy, a Maria Teréz vitézrend lovagja, s egy uhlan ezrednek tulajdonosa lön.”

Katolikus lexikon: Mészáros János , szoboszlói, 1794-től br. (Kunhegyes, Nagykunság, 1737.-Csomaköz, 1801. nov. 17.): hadvezér. - 1756: kornétás a Baranyay-huszárezredben, 1757: alhadnagy, 1759: főhadnagy, 1764: másodkapitány, 1768: elsőkapitány, 1774: őrnagy a Török-huszárezredben, 1778: alezr. a későbbi 8. huszárezredben, 1784: a II. József cs. huszárezred vezénylőezr-e, 1788: vezérőrnagy, 1790: az 1. ulánusezred tulajdonosa, 1793: elnyerte a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét, 1796: parancsnoki keresztjét és altábornagy, 1797: az 1. ulánusezred helyett a 10. huszárezred tulajdonosa, nyugállományba vonult. A hétéves, de különösen az utolsó török háború hőse, a fr. háborúk hadvezére. Z.J.

Dr. Kolosy Lajos A nagykunsági brigadéros címmel 1928-ban megjelent munkájában Kunhegyes egyik híres szülöttjének, báró Mészáros Jánosnak állít emléket.