Örvénykönyv

Élő Anita
- uzlet@hetivalasz.hu
Utolsó módosítás:
2011.08.19. - 03:58
Létrehozás:
2011.08.11. - 12:33
2011.08.11. - 12:33
 

A munkavállaló évi ötnapnyi szabadságról dönthetne. A bolti eladókat berendelhetnék a reggeli és az esti csúcsra, napközben pedig hazaküldhetnék. Csak havi egy vasárnapot kellene kiadni az ügyeleti rendben dolgozóknak. Horrorisztikus részletek a munka törvénykönyvének tervezetében. A munkáltatói lobbi a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztülvitte a javaslatát, de vajon a kormányon is átjutnak-e?

hirdetés
 

„Keresztényietlen" - minő­sítette a jobboldalhoz legkö­zelebb álló szakszervezet, a Munkástanácsok Országos Szövetsége a munka törvény­könyve új tervezetét. Vállal­tan keresztényszociális szer­vezettől ennél zordabb kri­tikát aligha lehet elképzelni. Palkovics Imre elnök szerint a munkavállaló alárendeltje, és nem alattvalója a munkálta­tójának, s hogy emberi méltó­ságát kiszolgáltatott helyze­tében is megőrizhesse, erről az államnak kell gondoskod­nia. Pontosabban csak kel­lene, és az érdekvédő éppen azért tartja embertelennek a javaslatot, mert egyenrangú­ság helyett „belső-kínai" vi­szonyrendszert hoz létre.

Gyurcsány nem kérte

Noha a munka világában ma sincs rendben minden, a munkavállalók szempont­jából a jelenlegi törvényben megfogalmazottak paradi­csomi állapotnak tűnnek az indítványhoz képest. A ja­vaslat főbb elemeit 2006-ban egyszer már megfuttatták - ám a második Gyurcsány-kormány nem kért Berke Gyula,a Pécsi Tudomány­egyetem jogi dékánja, Kiss György ottani tanszékveze­tő egyetemi tanár, valamint több ügyvéd, köztük a Tescó­nak dolgozó Pethő Róbert té­ziseiből. Nem véletlenül: egy baloldali kormány aligha vál­lalhatta, hogy ilyen szinten kiszolgáltatottá váljanak a munkavállalók. Az elképze­lések azóta új „csomagolást" kaptak: a munkáltatók érde­keit szolgáló tézisek létjogo­sultságát a januártól hatályos „munkaalapú" alkotmán­nyal, a munkahelyteremtés szükségességével, a gazda­ság élénkítésével magyaráz­zák. A Nemzetgazdasági Mi­nisztérium emiatt fogadhatta be az egyedül a munkáltatói szervezetek által üdvözölt tervezetet. Csakhogy a magát az aktívak (vagyis a munka­vállalók) pártjaként megha­tározó Fidesz értékrendjével még annyira sem tűnik egye­zőnek az - immár törvény­javaslattá továbbfejlesztett - munkaanyag, mint amen­nyire a szocialistákéval volt. S noha Lázár János frakció­vezetőtől Szijjártó Péterig, a kormányfő szóvivőjéig soro­zatban hangoztatják, hogy a dokumenum nem feltétlenül tükrözi a kormány álláspont­ját, ez aligha hűti le a kedélye­ket, mivel a társadalmi egyez­tetés továbbra is a kormany. hu honlapon megjelentetett változatról folyik.

Kétségtelen, hogy a húsz éve elfogadott törvénykönyv átdolgozásra szorul, példá­ul azért, mert szinte lehetet­lenné teszi a munkavállalók elbocsátását. A bíróságok zömmel a kirúgottaknak ad­nak igazat, s nemcsak az el­maradt bért, de még az évek­re elhúzódó jogvita „árát" is a cégekkel fizettetik meg. Ám most mintha nem is a mun­ka törvénykönyvének, hanem a „munkáltatók törvényköny­vének" új változata készülne. A „fegyelmi" új módja példá­ul az volna, hogy a munkálta­tó a dolgozótól büntetésként akár félévi bérét is elvonhatná. Ha nincs kollektív szerződés - márpedig a legtöbb helyen nincs -, akkor ennek feltétele­it is ő maga szabhatja meg.

Nőt nem veszek fel

A munkáltatók panaszai ugyanakkor sok szempont­ból jogosnak látszanak: a mai, merev szabályok - és persze a durva közterhek - sokakat visszatartanak a legális fog­lalkoztatástól. „Nőt nem al­kalmaznék" - ezzel a sor­ral sokkolta például olvasó­it Jakab Andor. Az internetes naplót író vállalkozó bejegy­zését több tízezren lájkolták (vagyis értettek egyet vele), mert kendőzetlen őszinte­séggel írt arról, miért hány­nak fittyet a munkáltatók az antidiszkriminációs szabá­lyokra. A magyarázat egy­szerű: sokba kerülnek. Jakab Andor például azért nem al­kalmazna nőt, mert ők szül­hetnek. „A szülésről vissza­érkezett nő fizetését köteles lennék felemelni az akkori szintre, és rögtön kiadni az addig összegyűlt szabadságát. A munkát 2-4 hónap fizetett szabadsággal kezdené" - ír­ja Jakab. Vagyis a nagyvonalú juttatások már az anyák el­helyezkedési esélyei ellen hatnak, mert a költségeket a munkáltatóknak kell állniuk.

Ezen változtatna a javas­lat azzal, hogy olcsóbbá ten­né a kismamák foglalkozta­tását. A gyes évei után pél­dául már nem járna fizetett szabadság, vagyis nem kel­lene három-négy hónapnyi munkabért munka nélkül ki­fizetnie a nőket alkalmazó­nak. Emellett a veszélyezte­tett terhesek betegszabadsá­gának (legfeljebb 15 napnak) a terhét is levennék a cégek válláról. A szülés előtt négy héttel mindenkinek ki kellene vennie az állami forrásokból fizetett szülési szabadságot, tehát nem a táppénzkeret ter­hére pihenne otthon a „min­denórás" kismama. Ám még mindig marad tennivaló: a veszélyeztetett terhesek táp­pénzének harmada (ahogy minden más munkavállalóé) továbbra is a cégek kasszáját terhelné. Emiatt félő, hogy az anyákat sújtó diszkrimináció még az új szabályok mellett is megmarad.

 

 

A mostani szabályozás túl merev, ám a tervbe vett vál­tozat annyira rugalmas, hogy már a keretei is elveszni lát­szanak. Például csak a mun­kaszerződés megkötése utáni 15 napban kell közölni az al­kalmazottal, hogy meddig tart a napi munkaideje, mennyi étkezési jegy jár neki, és mi­lyen feltételekkel kap prémi­umot. Ám egy családos ember hogyan tud anélkül szerződni, hogy ismerné a munkarend­jét? S ki az a bolond, aki teljes havi jövedelmének rögzítése nélkül helyezkedik el?

Az indítvány megfogalma­zója nem a földön járt - erre gondol elsőként a törvényja­vaslat olvasója. Ám kiderül, hogy nagyon is ott jár, csak éppen nem alkalmazotti fej­jel gondolkodik, hanem a tu­lajdonoséval. A munkaszerződésnek például nem lenne minden sora kőbe vésve. Egy­oldalú elállás - így hívják jogi kifejezéssel azt a lehetőséget, hogy a cégek úgy tehetnének, mintha nem is alkalmazták volna a dolgozót. A célpré­miumok rendszere sem volna hasonlítható a maihoz, a vál­lalat utólag is megváltoztat­hatná a feltételeket. A munka­rend meghatározásának sem lenne akkora szerepe, mint manapság. Főnökünk évi 300 pluszórára simán berendelhet minket, és csak ritka esetben lehetne ezt következmények nélkül visszautasítani (Példá­ul egy évnél kisebb gyermekét egyedül nevelő férfi tehetne ilyet, de miért éppen ő?) Ez nem minden: a családosok minden szál haja égnek me­redhet, mert ezután a cégek évi 44 napra kölcsönadhat­nák munkavállalójukat más vállalkozásoknak, melyeknek még csak azonos helységben sem kell működniük. És ha nincs három évnél fiatalabb gyermek, akkor a házasság­ban élő nem tagadhatja meg, hogy közel két hónapra Buda­pestről Nyíregyházára vezé­nyeljék vagy fordítva.

A nyolc óra munka, nyolc óra pihenés elv is idejétmúlt­nak látszik, a munkáltató ugyanis kijelölhetne munka­időkeretet is. Ez a baljósla­tú fogalom azt jelenti, hogy a nyolcórás átlagnak négy hónap alatt kellene kijönnie. Akár a hét minden napján is berendelhetnék a dolgozót, a lényeg, hogy 12 óránál hos­szabb időre és heti 48 óránál több munkára - normál mun­karendben - nem volna kény­szeríthető.

Gumiszabályok

A felháborodás egységfront­ba tömörítette a szakszerve­zetet és az ellenzéket. Ma­gyarországon a kapitalista értelemben vett munkahelyi érdekvédelem csak nyomok­ban létezik, a törvény hatásá­ra nagyrészt még ez is ellehe­tetlenül. A szakszervezeti és üzemi tanácsi vezetők ezen­túl minden további nélkül ki­rúghatók, miközben jogosít­ványaik jó részét is elveszítik. Az ellenállás akkora, hogy négy ponton a Nemzetgaz­dasági Minisztérium is en­gedni látszik: a kismamák és a nyugdíj előtt állók védelme az elbocsátástól megmarad, a dolgozók „technikai jelle­gű megfigyelésének" enge­délyezéséről is lemondanak. Ezenkívül a szabadságnapok számának csökkentése is ki­kerülhet a javaslatból - ere­detileg valamennyi 28 és 51 év közötti dolgozótól elvettek volna egy-négy napot.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke embertelennek tartja a törvénytervezetet

A szakszervezetek 150 pon­ton kívánják módosíttatni a javaslatot, és nem részered­ményekre várnak, a munka­anyag egész értékrendjét sze­retnék megváltoztatni. Ha­sonlóképpen fogalmazott Harrach Péter, a Keresztény­demokrata Néppárt frakció­vezetője is, amikor arról be­szélt, hogy az indítványnak nem pusztán a vállalkozások zavartalan működését kelle­ne célul kitűznie, hanem a ki­szolgáltatott helyzetben levő - például a multinacionális cé­geknél dolgozók - védelmét is a munkaadókkal szemben. A javaslatot érintő kritikák jó része is azt nehezményezi, hogy az új munkajogi kódex nemhogy védelmet nem nyújt a munkavállalók kiszolgálta­tottsága ellen, hanem éppen növelné a kockázati tényező­ket. Ráadásul úgy, hogy szá­mos ponton helyes célt tűz ki, például a bürokrácia csök­kentését, ám ehhez kétes vég­rehajtást javasol. Az admi­nisztráció csökkentésének például sajátos módja, hogy „ráutaló magatartással" le­hetne „jogi erejű nyilatkoza­tot" tenni, magyarán felmon­dásként értékelhetnék, ha va­laki a vita hevében becsapná az ajtót...



11 vitatott pont a törvénytervezetből

1. Megszűnik a szakszervezeti és üzemi tanácsi tisztviselők munkajogi védelme.
2. Csökken a végkielégítés, illetve a felmentési időre járó összeg.
3. Munkajogi per esetén a kártérítés legfeljebb 18 havi átlagbér lehet.
4. Csökken a védett korúak végkielégítése, az újonnan foglalkoztatottakat nem illeti meg háromhavi pluszjuttatás.
5. A munkáltatónak nem kell állásidőt fizetnie, ha „elháríthatatlan" külső ok miatt szünetel a munkavégzés.
6. A munkáltató egyoldalúan elállhat a munkaszerződéstől, ilyenkor a munka-viszony visszamenőleges hatállyal megszűnik.
7. Nem lesz „kispapaszabadság", gyermeke születésekor csak fizetés nélküli távollét jár az apának.
8. Túlóra esetén a munkáltató dönt, hogy bérpótlékot fizet, vagy a dolgozó „lecsúsztathatja" a többletet.
9. Felmondás esetén az elbocsátottnak kell bizonyítania, hogy jogszerűtlenül jártak el vele szemben (például nem a munkáltatónak kell igazolnia, hogy dolgozója ivott, lopott, hanem a dolgozónak, hogy nem ivott, nem lopott).
10. A betegszabadság idején a juttatás a bér 80 százalékáról 70 százalékra csökken.
11. A rendkívüli munkaidő mértéke évi 200 óráról 300 órára nő, és nem lehet majd visszautasítani az elrendelt túlórát.

 
Megosztom:
0
cikk értékelése
/uzlet/orvenykonyv-40290/
jelenlegi érték
szavazatok száma:
37
hirdetés

HETILAP