A tavaly elfogadott törvényi szabályozás következményeként megkezdődött az eredetvédelmi szabályok kialakítása az egyes borvidékeken, borrégiókban. A borportal szerkesztőségének meggyőződése szerint ez lehet a magyar borászat legfontosabb kérdése a következő években. (Annak ellenére is, hogy elhibázottnak tartjuk a szabályozást, mely az eredetvédett bort egy külön kategóriaként alkotta meg, ahelyett, hogy a származási hely megnevezését kötötte volna szigorúbb feltételekhez.) Ezért a készülő eredetvédelmi szabályozást szívesen ismertetjük. Az alábbi tervezeteket – a Káli medence, illetve annak két dűlője névhasználatának szabályozásáról Dr. Tóth Sándor készítette.

Tervezet a védett eredetű Káli Királyi borokról

Dr. Tóth Sándor, a Hét Kál Vidéki Scheller Szőlőbirtok tulajdonosa. Hobbija a bortörténelem és a helytörténet, a magyar borászati hagyományok egyik legnagyobb ismerője.

· 1937-ben született Monostorapátiban
· 1961-ben végezte a kertészeti egyetemet
· Állami Gazdaság Országos központjának főmérnöke
· 1990-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője
· 1995-től a saját pincéje a középpontban

I. ELŐZMÉNYEK, INDOKOK

1. Káli kistáj (tájék) geográfiailag a központi medencéből (települései: Kővágóörs, Köveskál, Mindszentkálla, Salföld, Szentbékkálla), a Monoszlai-medencéből (Monoszló), a Henyei medencéből (Balatonhenye) és a Káli-völggyel (Táltoshegy-el és Áldozóval) szorosan ide kapcsolódó Almád medencéjéből (Monostorapáti) tevődik össze. A XX. század közepéig mindezen települések – határuk lévén szintén vulkánok alakította táj – borászatilag is szorosan kötődtek a Badacsonyhoz (ezzel az 1893 évi XXIII tc.-ben egy borvidékhez sorolva). A jelenleg érvényben levő borjogszabályok alapján a Balatonfelvidéki borvidék Káli borvidéki körzetéhez Balatonhenye, Hegyesd, Köveskál, Mindszentkálla, Monostorapáti, Szentbékkálla, a Badacsonyi borvidékhez Kővágóörs, Salföld, a Balatonfüredi-Csopak borvidékhez pedig Monoszló települések szőlőterületei tartoznak. A nélkül, hogy érintené e települések borvidéki hovatartozását, valamint a meghatározott termőhelyi minőségi boraik esetében a borvidéki földrajzi megjelölés a védett eredetű borok termelése vonatkozásában a cél a sok évszázados történelmi kistáj bortermelési arculatának helyreállítása. Ez különleges lehetőséget teremt egy hagyományos borarculat korszerű újszerű újraalkotására is.

2. A tájék vulkáni kőzetének szerkezete, eredete és összetétele a Somló-hegyivel azonos. A vulkánok kőzetének málladékai keverednek a barna erdőtalajjal, ez által ásványi anyagokban (különösen Mg-ban, K-ben, stb.) rendkívül gazdag termőtalajt alkotnak. E tájékot a Badacsonyival szorosan rokon és a vegetációs periódusban erősen mediterrán hatás alatti mikroklíma jellemzi. Mindezek a nagyon mély gyökerű kultúrával, ebben az ősi alapokra támaszkodó borkultúrával egyedülálló és nagyon jellegzetes, határozottan felismerhető jellegű borokat termő terroire-t alakítottak ki az (1) pontban felsorolt települések határában.

3. Kelták, rómaiak, gótok, longobárdok, frankok, avarok tartósan jelen voltak a Káli medence bortermelésében. A medence központjában a X. század elején a papi és jogi fejedelmi rangú Kál horka alakította ki székhelyét. Az „Osztrák Magyar Monarchia Írásban és Képben” című 1888-ben kiadott sorozat 3. kötetében (451. oldal) így foglalják össze e vidék borászatának múltját: „…a borászat alapja a római korszakba nyúlik vissza, miről a kiásott érmék, szőlőfürtökkel díszített koporsók, és mérföldmutatók eléggé tanúskodnak. Virágzó bortermelése volt a vidéknek az Árpád-kori királyok alatt midőn ezen a vidéken volt Kál hét községe minden adótól felmentetett ugyan, de királyi asztalra ők voltak kötelesek bort szolgáltatni.” Ez adja a királyi jelzőt a Káli, védett eredetű borokhoz.

4. A XVIII. századtól 1945-ig az itt termett borok elsősorban Nyugat-Magyarországon és Stájerországban, Morvaföldön, Szászországban voltak nagyon kedvelt. A borkereskedelmi kapcsolatok mellett a ”cseregyermek” intézménye is jellemző és széles körű szokás volt az itteni szőlőbirtokosok és az ottani borvevőjük között, ami nagyon jótékonyan hatott a piaci és borászati kapcsolatok fejlődésére. A borkereskedelmi központok Tapolcán, Kővágóörsön és Köveskálon voltak. Az itt székelő borkereskedelmi cégek – magas borminőségi igénnyel, – széles körű cenzár (borügynök) hálózatot építettek ki. Sajnos ezek a kapcsolatok 1948-tól megszakadtak. 1752-től mindegyik (1) pontban felsorolt településen egységes elvek szerint működtek a hegyközségek, a vármegye önkormányzat ellenőrzése mellett. A vidék bortermelése ugyan egykor azonos rangú, hírnevű volt Somlóval és Badacsonnyal, ami az elmúlt ötven évben elfelejtődött. Ennek helyreállítását is szolgálják a szigorú eredetvédelmi szabályok.

5. A tájék egyedülálló üdülési, borturisztikai hagyományokkal, lehetőségekkel, és egyedi ökológiai adottságokkal rendelkezik. Egykor 1200 ha feletti volt, jelenleg kereken 626 ha a szőlők területe. Ezekre az ismertetett adottságokra és hagyományokra alapozva kívánják létrehozni a borvidéki határoktól független káli királyi védett-eredetű borokat (DHC Királyi Kál) termő körzetet. Ez nem hozza hátrányos helyzetbe az ehhez csatlakozni nem kívánó szőlősgazdákat, mivel egyéb boraik termesztésében nem érinti az eddigi borvidéki földrajzi nevek használatát.

II. A BORTERMELÉS FŐ FELTÉTELEINEK ÉS
RENDELETÉNEK ARTIKULUSAI

1.§ Káli királyi védett-eredetű bor az a bor, amelyet e paragrafus (1-3) bekezdésében felsorolt települések külterületén, az I. kataszteri termőhelyi osztályba legalább 310 kataszteri pontértékkel besorolt, 125-350 m tengerszint fölötti magasságban elhelyezkedő D-, DNy-, Ny-, K-, DK-i kitettségű és az ezen a területen szőlőültetvény-kataszterben felvett és felsorolt területű szőlőn a jelen rendeletben meghatározott további feltételek mellett termeltek:

1. A Badacsonyi borvidék Káli borvidéki körzetébe tartozó települések és szőlőterületük: Balatonhenye 14,8514 ha, Hegyesd 15,1268 ha, Köveskál 89,8086 ha Mindszentkálla 138,1357 ha, Monostorapáti 165,6474 ha Szentbékkálla 86,3451 ha.

2. Badacsonyi borvidékhez tartozó települések és szőlőterületük: Kővágóörs 50,8381 ha, Salföld 59,3780 ha.

3. A Balatonfüred-Csopaki borvidékhez település és szőlőterülete: Monoszló 45,9270 ha.

4. Jelen paragrafus (1-3) bekezdéseiben felsorolt összes területe 626,0541 ha.

5. Az előző bekezdésekben ismertetett területeken szőlőt birtokló, illetve használó, de a feltételeknek jelenleg nem megfelelő szőlőültetvények tulajdonosai az akadályok elhárítása után a Káli Királyi Védett-eredetű Borok Termelését Ellenőrző és Koordináló Bizottság (a továbbiakban: KKBKB) javaslatára a hegyközségi közgyűlés jóváhagyása után csatlakozhatnak a káli királyi védett-eredetű borok termelése céljából a körülhatárolt területekhez. A védetté nyilvánítás egyben zárttá is teszi a szőlővel a feltételeknek megfelelően telepített és művelt területeket. A védett eredetű borok termeléséhez a csatlakozás önkéntes.

6. E káli királyi védett-eredetű bor, illetőleg termelése szerinti települése nevének feltüntetésével való megnevezésre kizárólag 100%-ban a körülhatárolt területen termett, a 3. §-ban felsorolt fajtájú és tőkeművelés módú, a 4§-ban és az 5§-ban meghatározott módon és IPM technológiával termelt, szüretelt, feldolgozott, kezelt és érlelt, védett eredetű borok jogosultak, amennyiben palackozásuk előtt a hegyközségi pincekataszterben felsorolt alkalmassá nyilvánított pincék valamelyikében dolgozták fel és tárolják.

7. A pincekataszter: e § (2) bekezdésben meghatározott földrajzi megnevezésű bort kizárólag az 5. § (2) bekezdésének előírásai betartását lehetővé tevő, a KKBKB javaslatára hegyközségi nyilvántartásába vett pincékben lehet előállítani, tárolni, érlelni. A KKBKB tagjai jogosultak rendszeresen ellenőrizni az előírt feltételek meglétét, az előírások betartását, a pincekönyvi és szakmai nyilvántartások naprakésze vezetését.

8. A KKBKB – a tulajdonos által, a hegybírónak történő, szőlőmetszés előtti bejelentése alapján – jogosult évente, termelőként, fajtánként, dűlőként ellenőrizi a védett eredetű megnevezésekkel forgalmazható borok mennyiségét. A hegyközség és a bejelentő a mennyiségről és változásairól borfajtánként nyilvántartást vezet. Az előzetes bejelentés elmulasztása kizárja a bort a védett eredetű dűlők földrajzi neveinek használatából.

2.§ A KKBKB tagjai és működése:

1. A KKBKB-nek hivatalból tagja az OBI főfelügyelő, a Balatonfelvidéki HKT titkára, a felsorolt települések hegyközségeinek elnökei, valamint a hegyközségi közgyűlés által választott további 1-1 szőlőbirtokos küldött, vagy a hegybíró. A tagság a közgyűlés általi visszahívásig, lemondásáig illetőleg ezen § (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok fenn nem állásáig szól. A tag nem helyettesíthető. A KKBKB jogosult a névhasználat engedélyezésére.

2. Az a KKBKB tag, aki elfogadható és bejelentett ok nélkül kettőnél több, egymást követő ülésről hiányzik, úgy tekinthető, mint aki lemond megbízásáról. Csak olyan tagjai lehetnek a KKBKB-nek, akik ellen nem folyik csődeljárás, nem ítélték el adó, kereskedelmi csalás, vagy más bűntett miatt és nem sértik meg a védett eredetű borok termelésére vonatkozó rendszabályokat.

3. A KKBKB elnökét és helyettesét évenként KKBKB tagjai maguk közül választják, vagy erősítik meg. Az elnök távolléte esetén, helyettese vezeti az ülést.

4. A KKBKB tagjai a védett eredetű bor termelése céljából a hegyközséghez bejelentett szőlő-bortermelés teljes termékpályájának minden pontján jogosultak az ellenőrzésre. Akadályoztatója elveszti jogát a védett nevek használatára. A szőlők metszését követő és a szüretet megelőző ülés nyilvános. A védett eredetű borok termeléséhez csatlakozott szőlőbirtokosok, illetőleg használók a két nyilvános területbejáráson tapasztaltak alapján javaslatot tehetnek az arra méltatlan szőlőbirtokosok, vagy használók azon évi védett eredetű bortermelésből való kizárására. A javaslatot a KKBKB zárt ülésen minősített szavazással bírálja el.

5. A KKBKB döntéseit egyszeri szótöbbségű, a rendeletben meghatározott esetekben minősített többségű szavazással hozza.

6. A KKBKB ülése akkor döntőképes, ha rajta a tagok legalább 2/3-a részt vesz.

3.§ A védett eredetű borok termelésére körülhatárolt területen művelhető szőlőfajták és művelésmódjuk:

1. Fehérbort adók: Budai Zöld, Kereklevelű (Chardonnay), Furmint, Kéknyelű, Muscat Lunel (Sárgamuskotály), Nemesrizling (Olaszrizling), Pinot Gris (Szürkebarát), Piros tramini, Rizlingszilváni, Sauvignon blanc, Zenit, Zöldveltelini.

2. Vörös és rozébort termők: Cabernet Franc és Sauvignon, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot Noir, Zweigelt.

3. Az eredetvédett borokat termő dűlőkben a szőlőt telepítők kezdeményezésére a KKBKB javaslatára kíséreti célból, más minőségi bort termő, európai származású szőlőfajta borjogrendnek megfelelő és hatóságilag engedélyezett kísérleti telepítését is elfogadhatja a hegyközségi közgyűlés.

4. A szőlőfajtákat egyes függöny, sylvoz, a casenave kordon, latin (guyot) és más középmagas tőkeművelés módok valamelyike mellet, a termőegyensúlyi állapot fenntartásával, a 4.§ (1) bekezdése szerinti hozamkorlátozással kell művelni a védett eredetű bor termelésekor. Hagyománytiszteletből a ”két világos szemes badacsonyi bakművelés” is megengedett.
   (az kiemeltek a Káli vidék 1871-78 évi feljegyzéseiben már telepített fajtaként szerepelnek)

4.§ A fajlagos hozamkorlát, a legkisebb szüreti cukortartalom, szüretkezdet megállapítása:

A káli királyi védett-eredetű borok három minőségi osztályba soroltak: Klasszikus (clasicus), Prémium (praemium), Főbor (Vinum magnum). E borokat az (1) és (3) bekezdésben felsorolt mutatók jellemzik.

1. Az 1§ (2) bekezdése szerinti földrajzi megnevezésű, védett eredetű borok termelésének legfejlettebb a klasszikusnál 7500 l, a prémiumnál 5500 l/ha bortermésátlag és legalább 17, a főbornál legalább 23 MM°-ú természetes cukortartalmú szőlő feldolgozása a feltétel. KKBKB az évjárat figyelembevételével a minimális cukortartalom esetén +1 MM°, az átlaghozamban maximum –1000 l/ha eltérést határozhat meg. Amennyiben a szüreti cukortartalom a 19,5 MM°-t, az érlelési idő a 2 évet meghaladja, a ”Reservee” megjelölés akkor használható.

2. A szüretkezdet dátumát a hegyközség hegybírója hirdeti meg a természetes cukortartalom e § (1) bekezdése szerinti elérésekor.

3. Esőben szüretelt szőlő bora nem minősíthető prémium, illetőleg főbor minőségi osztályúnak. Az eső után, amennyiben túlérett és/vagy gazdagon aszúsodott szőlőtermésről van szó, legalább egy napot várni kell, hogy a fürtök teljesen kiszáradjanak az esővíztől.

4. A monostorapátii Áldozóhegyi és Táltoshegyi eredetvédett dűlőin termett dűlőszelektált és prémium minőségű védett eredetű borainak termelésére és forgalmazására külön rendelet vonatkozik.

5.§ A borok előállításának technikai feltételei, kiszerelésük, osztályaik:

1. A védett eredetű borok kizárólag a jogszabályoknak megfelelő palackban kerülhetnek termőhelyen kívül forgalomba. Ez alól a borturizmus keretében a helyi pincei poharazás mentesített, de itt is tilos elvitelre nem forgalomképesen palackozott, védett eredetű bort értékesíteni. Ennek megszegése a védett eredetűség megszűnését vonja maga után.

2. A szőlő, a must, a bor feldolgozása, kezelése során csak olyan felületekkel érintkezhet, hogy kékderítésre ne legyen szükség. A bogyózott – esetleg zúzott – szőlő (cefre) szükség szerint áztatott, kíméletesen sajtolt (legfeljebb + 2bar túlnyomás) + 20 °C alatt erjedő, vagy kishordós erjesztésű. A bor legalább egy évig érlelt. A borturizmus keretében a kizárólag saját termelésű és forgalmazású védett eredetű bort az 1§ (1-3) bekezdésében felsorolt településeken hagyományos módon is fel lehet dolgozni, amennyiben a KKBKB ezt jóváhagyta és a többi vonatkozásban megfelel a védett eredetűség feltételeinek. Ezen kívüli módokon való feldolgozás a védett eredetűség elvesztésével jár.

3. A fajta nevével jelölt védett eredetű boroknak 100%-ban meg kell felelniük megnevezésüknek és jelölésüknek.

4. A cuvée borok: A földrajzi megnevezés mellett fantázianévvel is megnevezhető védett eredetű bor. Más, védett-eredetű bort termelő hegyközségi tag a cuvée-t jelölő fantázianevet csak a névadó írásos engedélye alapján veheti át. A ”Táltosbor” megnevezésre a Scheller Szőlőbirtok hagyományos cuvée bora jogosult.

5. A főbor: A Káli körzet hagyományos bora: készítésének feltétele, hogy legalább 23 MM°-os mustból, legalább 2 éves érleléssel alkotható meg.

6. A káli királyi védett-eredetű borok a KKBKB előzetes véleményezése nélkül nem jogosultak erre a földrajzi megnevezésre. Csak ennek megléte esetén adható ki a védett eredetre jogosító Származási Bizonyítvány és küldhető el a borvidéki minősítő bizottsághoz. A 2005. év előtt termelt borok csak abban az esetben jogosultak a védett földrajzi nevek használatára, ha a KKBKB a bemutatott dokumentumok és a borok minősége alapján ezt javasolta. Kizárólag csak védett eredetű minőségben és az 5§ (1) bekezdése szerint, illetőleg a 6§ szerinti kiszerelésben forgalmazható a bor ezen megnevezésekkel.

6.§ Kiszerelés:

A káli királyi Klasszikus, Prémium és Főbor megnevezésű védett eredetű bort kizárólag a magas minőségükhöz méltó színvonalú palackos kiszerelésben, a KKBKB jóváhagyásával, az 1.§ (4.) bekezdésében meghatározott nyilvántartás mellett kerülhetnek forgalomba. Az elő, vagy hátcímkén minden esetben fel kell tüntetni a „DHC Királyi Kál” megjelölést, amely a „Disticus Hungaricus Controlatus Királyi Kál” fogalom rövidítése. Feltüntethető még az „égő ágat tartó aranyoroszlán feje felett stilizált fehérszirmú, sárga közepű mandulavirággal”, ovális pajzsban, barna mezőben a heraldika szerinti színárnyalatokkal. Palackozásuk, a termelő pincészetében, vagy folyamatos ellenőrzése mellett máshol is történhet. Ez utóbbi esetben a bérpalackozást végző és megfelelő engedélyekkel rendelkező üzem - az ellenőrizhetőség érdekében - nem lehet 30km-nél távolabb a távolabb a védett eredetű bor termelési helyétől. A KKBKB tagjainak joga van ellenőrizni a palackozás folyamatát. Ezért a palackozás időpontját legalább 4 nappal korában be kell jelenteni a hegybírónak, aki erről köteles tájékoztatni a KKBKB elnökét, vagy annak valamelyik választott tagját.

7.§ Védőár:

1. A KKBKB jogosult védőár megállapítására évjáratonként, minősített szavazás mellett.

2. A védőár alatt értékesítők az első esetben az árkülönbözetet kötelesek befizetni az érintett hegyközség kasszájába, amelyet a hegyközség, kizárólag a védett-eredetű borainak reklámozására használhat fel.

3. Az árkülönbözet ki nem fizetése és az ismételten előforduló védett ár alatti forgalmazás a védett eredetiségből való 1 év időtartamú kizárást vonja maga után. A 3. eset után a kizárás végleges.

8.§ A szőlők újratelepítése:

A rendelet hatálybalépése után az 1§ (1.) bekezdésében felsorolt területeken az újra telepített szőlőültetvény akkor őrzi meg védett jogállását és tulajdonosa, illetőleg használója akkor jogosult védett eredetű borok termelésére, ha a 3§ (1.) és (2.) bekezdésben meghatározott, vagy a (3.) bekezdésben engedélyezett borszőlőfajtákkal, legalább 4000 tőke/ha térállással, a középmagas tőkeművelés-móddal valósul meg a szőlőtelepítés, majd az ültetvény 15 éves kora előtt a tőkehiány legfeljebb 5, ezt követően 10%.

9.§ Nyilvántartások:

1. A szőlőültetvényre és borászati üzemre vonatkozó nyilvántartások:

   1. A szőlőültetvény kataszteri nyilvántartása.

   2. A KKBKB helyszíni szemléjéről szóló jegyzőkönyv.

   3. A szőlő és a bor származási bizonyítványa.

   4. A védett eredetű borok mintavételi jegyzőkönyve.

   5. A védett dűlőkben termett, védett eredetű borok KKBKB és az illetékes borvidéki minősítő bizottságának minősítése, minta-hitelesítő jegyzőkönyve és határozata.

   6. Az OBI forgalomba hozatali engedélye, valamint vizsgálati jegyzőkönyve.

   7. A palackozási és ellenőrzési jegyzőkönyv.

   8. A pincekataszteri nyilvántartás.

   9. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvényben, a hatályos bortörvényben, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben szereplő egyéb nyilvántartások.

2. Adatszolgáltatás, a hegyközség hegybírója felé:

   1. A termelési és értékesítési változásokról, a készletről, a pincekönyvbe történt bevezetés alapján.

   2. A palackozás szándékáról a palackozás megkezdése előtt legalább 4 munkanappal.

10.§ Fellebbezés:

A KKBKB döntései ellen első fokon az illetékes hegyközség közgyűléséhez, másodfokon az illetékes borvidéki begyközségi tanácshoz lehet fordulni. E fórumok újabb döntésük felülvizsgálatára kötelezhetik a KKBKB-t, megfelelő indokok előterjesztésével. A KKBKB jogosult arra, hogy ezen indokokat elfogadja, illetve elutasítsa.

11.§ Kiegészítés:

1. Jelen rendeletben meg nem határozott kérdésekben, előírásokban a bortörvényt és végrehajtási rendeleteit, a hegyközségi törvényt és végrehajtási rendeleteit, az egyéb vonatkozó jogszabályokat kell figyelembe venni.

2. E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.