Budapest VII. kerület - Erzsébetváros

Cikkek | 2008. szeptember 14. 21:44

Budapest legkisebb területű, egyúttal legnagyobb népsűrűségű kerülete. Európai méretek közt is a legsűrűbben lakott közigazgatású terület. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Erzsébetváros. A VII. kerület említése több mint 50 évvel a II. világháború után is szomorú és fájdalmas emlékeket ébreszt sok emberben, a kerület délkeleti részén létrehozott gettó miatt.

<b>Budapest VII. kerület</b> - <i>Erzsébetváros</i>

Budapest VII. kerület - Erzsébetváros:


Erzsébetváros - névadás:

2007. évi február 7-én ünnepelte Erzsébetváros a 125. névnapját és születésnapját is.
1881. decemberében kérvényezte a kerület Ferenc József osztrák császár és magyar királytól, hogy a néhány évvel korábban Terézvárosból kivált VII. kerület a magyar királyné, Erzsébet nevét viselhesse. Az engedélyt 1882. január 17-én írta alá a király, majd néhány héttel később 1882. február 7-én beiktatásra is került az új elnevezés.


Erzsébetváros - kialakulása:

1873-ban Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget Budapestté történt egyesítésekor a fővárost közigazgatási kerületekre osztották. A túlságosan naggyá fejlődött Terézvárost ekkor választották ketté: a VI. és VII. kerületre. A két kerület határa a Király utca lett, ettől északra a VI. kerület, délre a VII. kerület helyezkedik el.

A török hódoltság utáni időkben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szőlőskertek jöttek létre. A Felsőkülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A későbbi VII. kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlődésének.


Erzsébetváros - a budapesti gettó:

A második világháború végén a kerület területén volt a budapesti gettó, amelyet északról a Király utca, keletről a Nagyatádi Szabó utca, délen a Dohány utca és nyugaton a Károly körút határolt. A gettó 1945. január 18-án szabadult fel. A holokausztot túlélt kb. 120 ezer magyar zsidó közül a felszabaduláskor a gettóban kb. 70 ezren voltak életben.


Erzsébetváros - számokban:

Ez a kerület a főváros legkisebb kerülete, alig 2,1 négyzetkilométer, és ugyanitt a legkisebb a zöld felületek aránya, mindössze a teljes kerület 1 %-a, 22 000 négyzetméter. Lakosainak számát tekintve - megközelítőleg 80 000 fő - viszont a nagyobb budapesti kerületek közé tartozik, és ugyanide sorolható az itt lévő lakások száma alapján is (kb. 40 000 lakás). Mai napig a főváros legsűrűbben lakott területe.


Erzsébetváros - főbb látnivalók:


Dohány utcai zsinagóga:
Ludwig Förster tervezte neo-mór stílusban az épületet, míg Feszl Frigyes – a Vigadó építésze – tervezte a templom belső szentélyét. A belső tér 1200 m², tornyainak magassága 44 méter. Ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.
Ez Budapesten az egyetlen vallási épület, amely előtt állandó rendőri őrizet van.

Hősök Temploma:
1931-ben épült az árkádsor és a ma a hétköznapi istentiszteletek céljára használt, 250 személyes, Vágó László által tervezte.
Zsidó múzeum: A zsinagógával összeépült múzeum egy kiállításnak ad helyet.
Temető: A kert mellett van a Holokauszt-emlékpark. Itt látható a Varga Imre által tervezett, vörösgránit talapzaton álló, a múzeum ismertetője szerint „szomorúfüzet mintázó [fém] Életfa”, amelynek leveleire ki-ki felvésetheti meghalt hozzátartozója nevét

Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom:
Az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom vagy Erzsébetvárosi plébániatemplom Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út közelében, a Rózsák terén található. A VII. kerület (Erzsébetváros) római katolikus plébániájához tartozó templom.

Madách Színház:
Az Erzsébet körúton, a Royal Orfeum helyén épült fel 1961 tavaszán a Madách Színház Kaufmann Oszkár és Fábry Ottó tervei alapján. Sokáig elhúzódott az építkezés, és csak a végén dőlt el, hogy nem a Vígszínház, hanem a Madách Színház költözik az új épületbe. A kezdeti nehézségeken sikerült felülemelkedni, mert olyan nagyszerű színészek működtek közre, mint, Tolnay Klári, Darvas Iván, Bárdy György, Mensáros László. Az 1983-ban bemutatott Macskák című musical túljutott az 1000. előadáson. Időközben újabb nagyszerű művészek kerültek a társulatba:Koltai János, Huszti Péter, Piros Ildikó, Bencze Ilona, Dunai Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Sztankay István, Schütz Ila és még sokan mások.

New York-palota:
New York-palota Budapest VII. kerületében, az Erzsébet körút 9–11. szám alatt álló volt biztosítótársasági székház, ma New York Palace Hotel néven luxusszálloda. A Nagykörút egyik legjellegzetesebb, legimpozánsabb épülete. Egyúttal művelődéstörténeti jelentőségű épület: a földszintjén berendezett New York kávéház az 1900-as években itt alakult irodalmi és művészi asztaltársaságok, kávéházi szerkesztőségek révén vonult be a magyar kultúrhistóriába.

Fasori evangélikus templom:
A fasori evangélikus templom Budapest VII. kerületében a Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán áll. A főváros legdíszesebb protestáns temploma, egy épülettömböt alkot a fasori evangélikus gimnázium épületével.

Róth Miksa - Emlékház:
Róth Miksa (1865. december 26., Pest – 1944. június 14., Budapest) üvegfestő
Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét. Önálló "üvegfestészeti műintézet"-ét 1885-ben alapította , 1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art deco illetve ezek ötvözete jellemezte. Számos hazai és külföldi elismerésben részesült.

Hungária fürdő:
A jelentős pesti fürdők sorában a harmadik a Nyár utcában nyílt meg 1827. május 23-án. Ekkor még a Terézvároshoz tartozott nem csak ez az utca, hanem a mai Erzsébetváros egész területe. A fürdő tulajdonosa Gamperl András selyemkereskedő volt. Az oldott ásványi sókban gazdag vizet kút ásás közben fedezte fel. Az első fürdő épületét elmosta az 1838-as árvíz. A helyére épített intézményt, miként elődjét is elsősorban "olcsóbb igények " kiszolgálása,vagyis célszerűségi szempontok jellemezték.

A Gamperl-féle Vasfürdőt hamarosan Hungária-ként emlegették. A XIX. század végén a több fürdőszobával, négy vendégszobával és pihenőkerttel rendelkező létesítményt a Ringer család megvásárolta és modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utcai oldalon kő-, kád-és gőzfürdő, a Klauzál utcai részen népfürdő várta a gyógyulni vágyó pestieket. 1907-ben, a Dohány utcában Ágoston Emil tervei szerint elkészült egy gőzfürdő, valamint úszóversenyek rendezésére alkalmas hatalmas oszlopos úszócsarnok. A korabeli sajtó is elismerően írt a kívül-belül korszerűen kialakított és nagyszerűen felszerelt uszodáról. Különösen az uszoda széttolható üvegmennyezete volt érdekes, amely jó időben a szabad ég alatti fürdőzést tette lehetővé. Az újabb tulajdonos, az Ingatlanbank az uszoda helyén mozit (Kamara-mozgó) létesített. Majd színházak működtek itt, utolsóként a Tarka Színpad, 1963-ig. Két évvel később a fürdő egy részének területén szálló épült, Continental néven.

Az 1980-as évekre az épület állapota életveszélyessé vált, a fürdő belső terét díszítő csempéket és majolikákat elhordták, az üvegkupola megsemmisült, s az épületben hajléktalanok rendezték be menedékhelyüket.
2004 nyarán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elrendelte az egykori pesti zsidó gettó területén lévő veszélyeztetett épületek, így a Hungária fürdő ideiglenes védettségét, 2005. február 7-én pedig műemlékké nyilvánították az épület megmaradt részét.

Szent Erzsébet templom:
A tér közepén magasodik a műemlék neogótikus nagytemplom, mely Steindl Imrének, az Országház építőjének egyik fő műve. A templom különlegessége a Zsolnay-kerámia szokatlan mérvű alkalmazása. Nemcsak az oromzat szoborsora készültek a híres pécsi gyárban, hanem az egész rózsaablak is, sarkain az evangélista szimbólumokkal. A templom hosszházát két 76 méter magas torony fogja közre (ez a VII. kerület legmagasabb pontja). A háromhajós csarnoktemplom 62 méter m hosszú és 21, 6 méter széles, 2560 személyt képes befogadni. A templomot 1901. május 16-án Ferenc József császár és király jelenlétében szentelték fel. A tér neve abban az időben még Szegényház tér volt, egészen 1932-ig. Ekkor helyezték el itt, és avatták fel Szent Erzsébet szobrát, halálának 700. évfordulója alkalmából. A szobor Damkó József alkotása. Az egyházközség és a templom is felvette Szent Erzsébet nevét.

A tér neve is egy vele kapcsolatos legendára vezethető vissza. E szerint férjének családja nem nézte jó szemmel adakozását, s szemrehányásukat elkerülendő, csoda folytán kötényében rózsákká váltak az adományok. 1932 óta e legendára emlékeztetve hívják az addig Szegényház teret Rózsák terének. Az egész tér műemléki védelem alatt áll.


Erzsébetváros - Testvérvárosok:

Szveti Vlasz, Bulgária
Siedlce, Lengyelország
Pozsega, Horvátország
Theszaloníki, Görögország

Írta: ferikruger
források: erzsebetvaros.hu és Wikipedia stb.

Kvíz – kaszinó ingyenes onlinejáték. Ez nem csak egy kvízjáték, hanem közösségi és nyereményjáték is egyben, ahol a tudás értékké válik.



 

 

Vissza a főoldalra »

Bejelentkezés
Piszkos Fred

”Hogy miért szeretem?!? Volt már részem pár hasonló oldalhoz /kvíz oldal/ és eddig ez a messzemenőkig a legszinvonalasabb oldal és ebből én is kivehetem a részem. Ezen felül a szórakozás mellett lehet lehet tanulni, és lehetőség van érdekes és értékes nyereményekre szert tenni. Én ezért szeretem a Kvíz-kaszinót.„

muzamel81