Kossuth-díj

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította.

A tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A minisztertanács adományozta, 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú. Március 15-én adják át, kivéve 2012-ben és 2014-ben, amikor március 14-én történt meg a díj átadása.

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a KSH által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg.

Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió Ft, 2012-ben 12,9 millió Ft került kifizetésre. A Kossuth Nagydíj összege: 2012-ben 25,8 millió Ft A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

Története

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb embereinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az első időszakban a díj mellé 20 ezer forint járt.

A díjazottakról általában

Lásd még: Kossuth-díjasok listája

Lásd még: Kossuth-díjasok dátum szerinti listája

Meghiúsult díjazás

Visszavont díj

• Utólagos visszavonásra egyetlen ízben került sor. Nagy Gábortól, a kazincbarcikai Borsodi Kooperáció vezérigazgatójától 1953. decemberben visszavették a díját, melyet 1952. március 15-én a barnaszén-elgázosítás új technológiájáért kapott. Mint kiderült, a technológiát az NSZK-ból lopta.

• Az 1956-os disszidensektől sem vették vissza a díjaikat, bár 1959-ben történt ilyen politikai bizottsági javaslat. A visszavonásra javasoltak (zárójelben a kitüntetés éve): Aczél Tamás (1949), Déry Tibor (1948), Domján József, (1956), Háy Gyula (1951), Kálmán György (1956), Kántás Károly (1952), Kollonits János (1950), Kováts Nóra (1953), Mattyasovszky-Zsolnay László (1950), Méray Tibor (1953), Mérei Ferenc (1949), Miskolczy László (1955), Molnár Tibor (1956), Muszka Imre (1950), Oberrecht Béla (1954), Rab István (1953), Rabó Gyula (1953), Sági József (1948), Kurt Sedlmayer (1950), Somogyi László (1951), Szörényi Éva (1952), Veress Zoltán (1955), Willoner Gedeon (1956), Zelk Zoltán (1949), Zsédely József (1954)
• Sas József kitüntetését (2008) Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a színész ellen indított folyamatban lévő bírósági eljárásról megjelent sajtójelentések miatt az átadás előtt visszavonta. (Az eljárás során Sas Józsefet jogerősen elítélték adócsalás miatt).

Át nem vett díj

• Blaskó Péter 2008-ban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elleni tiltakozásul nem vette át tőle a díjat. 2011-ben ismét Kossuth-díjat kapott, ekkor átvette a díjat.

Források, további információk

• Kossuth-díjasok listája
• Anyja szentségét ennek a Kossuth-díjnak! - a mult-kor.hu cikke.
• Az "inforadio.hu" Kultúra rovata
• Izsák Norbert: Elvonási tünetek HVG 2008 június 28
• A művészeti és tudományos élet kitüntetettjei