Norvégia

Norvég Királyság
Kongeriket Norge Kongeriket Noreg
Norvég Királyság zászlaja Norvég Királyság címere
Nemzeti mottó: A király mottója: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) 1814 Eidsvolli eskü: Enig og tro til Dovre faller (Egységes és hű, míg a Dovre-hegység le nem omlik) Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker dette landet
Fővárosa	Oslo
é. sz. 59° 56′, k. h. 10° 41′59.933333333333, 10.683333333333
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	V. Harald
Miniszterelnök	Erna Solberg
Hivatalos nyelv	norvég (bokmål és nynorsk)
Népesség
Népszámlálás szerint	5 096 300 fő
Rangsorban	118
Becsült	5 124 383 fő (2014. április )
Rangsorban	118
Népsűrűség	13,3 fő/km²
GDP	2005
Összes	296,0 milliárd dollár (42) PPP: 195,1 mrd dollár
Egy főre jutó	64 193 dollár (2) PPP: 42 364 dollár
HDI (2013)	0,955 (1) – magas
Földrajzi adatok
Terület	385 186 km²
Rangsorban	67
Víz	6,0%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	norvég korona (NOK)
Nemzetközi gépkocsijel	N
Hívószám	47
Internet TLD	.no
S v é d o r s z á g Finnország O. Észto. OSLO Vardø Hammerfest Tromsø Harstad Narvik Bodø Mo i Rana Trondheim Ålesund Florø Hamar Bergen Drammen Fredrikstad Stavanger Kristiansand Botteni- öböl Norvég-tenger Galdhøpiggen északi sarkkör Északi-fok A Spitzbergák nincsenek föltüntetve.

Norvégia vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres.

Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz

Norvégia domborzati térképe

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld

A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

• Nord-Norge
• Trøndelag
• Vestlandet
• Østlandet
• Sørlandet

• 

  Jellemző norvég táj faluval

• 

  A Nærøy-fjord

• 

  Reine környéke az ország északi részén

• 

  Tájkép, Preikestolen

Sarki fény Tromsønál

Éghajlat

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Élővilág

Lásd még: Kategória:Norvégia állatvilága

Történelem

A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A Kalmari unió 1500 körül

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

Lásd még: Kategória:Az 1655–60-as északi háború csatái

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

Államszervezet és közigazgatás

A királyi palota Oslóban

V. Harald norvég király

Alkotmány, államforma

A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

A parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok

• Munkáspárt (szociáldemokrata)
• Haladás Párt (liberálkonzervatív)
• Konzervatív Párt
• Szocialista Baloldali Párt
• Keresztény Néppárt
• Centrumpárt
• Venstre (szociálliberális)
• Vörös Választási Szövetség (marxista)

Közigazgatási felosztás

Norvégia közigazgatási térképe

Norvégiát a következő 19 megyére (fylke) osztották:

Megye	Székhely
Akershus megye	Oslo
Aust-Agder megye	Arendal
Buskerud megye	Drammen
Finnmark megye	Vadsø
Hedmark megye	Hamar
Hordaland megye	Bergen
Møre og Romsdal megye	Molde
Nord-Trøndelag megye	Steinkjer
Nordland megye	Bodø
Oppland megye	Lillehammer
Oslo megye	Oslo
Rogaland megye	Stavanger
Sogn og Fjordane megye	Leikanger
Sør-Trøndelag megye	Trondheim
Telemark megye	Skien
Troms megye	Tromsø
Vest-Agder megye	Kristiansand
Vestfold megye	Tønsberg
Østfold megye	Sarpsborg

Lásd még:

• Norvégia hagyományos régiói
• Norvégia községei
• Norvégia korábbi községeinek listája

Népesség

Oslo központja

A Nidarosi katedrális Trondheimben

Általános adatok

Norvégia lakossága 4 973 029 fő (2011. okt 1.) +/-, éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség összetétele: norvégok 92,7%, svédek 0,7%, dánok 0,6%, jugoszlávok 0,5%, britek 0,3%, amerikaiak 0,2%, németek 0,2%, irakiak 0,2%, pakisztániak 0,2%, szomáliaiak 0,1%, finnek 0,1%, irániak 0,1%, egyéb 3,7%, számik (lappok) 20 000 fő.

A lakosság 86%-a az evangélikus Norvég Egyházhoz tartozik.

Gazdaság

A norvég export és import alakulása a GDP %-ában.

Olajfúrótorony a tengeren

Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006-2013 között. Norvégia = Norway

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.^[forrás?]

Kereskedelem

• Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
• Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

• Export: Egyesült Királyság 25.6%, Németország 12.6%, Hollandia 12.0%, Franciaország 6.7%, Svédország 6.3%, USA 5.0%
• Import: Svédország 13.6%, Németország 12.4%, Kína 9.3%, Dánia 6.3%, Egyesült Királyság 6.1%, USA 5.4%

• 

  A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk

• 

  Fakitermelés, Hedmark

• 

  Tengeri szélturbina építése

• 

  Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø

• 

  Hajóépítés, Kristiansand

• 

  Tejgazdaság, Tolga

Infrastruktúra

Norvégia főútjai

Közlekedés

A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

Lásd még: Kategória:Norvégia közlekedése

Kultúra

Fából készült templom Borgundban

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára az alábbi helyszíneket vette fel:

• Az urnesi dongatemplom;
• Bryggen (Bergen Hanza-kori kikötője);
• Røros bányaváros;
• Alta sziklarajzai;
• Vegaøyan – A Vega-szigetvilág;
• Struve földmérő vonal emlékei Norvégiában Hammerfest, Alta, Kautokeino településeken.

Művészetek

Hardanger fidula

• Építészet (pl.: oslói városháza, 1950.)
• Képzőművészetek: Edvard Munch
• Irodalom: a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828-1906) drámaíró.

Lásd még: Norvég költők, írók listája

• Filmművészet
• Zene: Norvégia az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Alexander Rybak, a norvég–fehérorosz származású előadóművész 387 ponttal győzött a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Produkciója, a „Fairytale” sok ember tetszését nyerte el, mivel nemcsak Rybak énekelt, hanem hegedült is. A siker nyomán Oslóban tartották a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivált.

Norvégia ismert a black metal színteréért.

Lásd még: Norvég zene

• Szent Olaf-dráma

Hagyományok, néprajz

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az Akevitt (Aquavit), amelynek eredete az Aqua Vitae – „az élet vize”. Ez egy köménnyel fűszerezett krumplipárlat.

Gasztronómia

• 

  Az urnesi dongatemplom a hagyományos faépítészet egy példája

• 

  A heddali fatemplom, Notodden

• 

  Bryggen hagyományos házai

• 

  Szent Iván éji máglya Bergenben

• 

  Fiatal nők bunadban, a nemzeti kosztümben

• 

  A Szent Olaf Fesztivál, Stiklestad, 2003

Turizmus

Geiranger-fjord

Lásd még: Kategória:Norvégia világörökségi helyszínei

Sport

A labdarúgás, a sífutás és a biatlon a legnépszerűbb sportágak az országban.

• Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

Lásd még: Norvég labdarúgó-válogatott

• Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.

Lásd még: Norvégia az olimpiai játékokon

Kapcsolódó szócikkek

• Bokmål
• Landsmål
• Norvég megyék zászlóinak képtára
• Norvég városok zászlóinak képtára
• Norvégia űrkutatása

Hivatkozások

További információk

• Norvégia hivatalos honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Norvégia képek
• Sarkifény - Északi fény - Aurora Borealis
• Norvég fotóalbum
• Linkcenter linkgyűjtemény
• Norvégia Térkép Kalauz
• Norvégia térképe