Pakisztán
| Pakisztán | |||
| اسلامی جمہوریہِ پاکستان Islaami Jamhuria ay Pakstaan |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Egység, fegyelem, hit) Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana |
|||
.svg) |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Iszlámábád | ||
| é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′ | |||
| Legnagyobb város | Karacsi | ||
| Államforma | iszlám köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Mamnoon Hussain | ||
| Miniszterelnök | Mian Nawaz Sharif | ||
| Hivatalos nyelv | Urdu, angol | ||
| Függetlenség | a Brit Birodalomtól | ||
| Kikiáltása | 1947. augusztus 14. | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 6 | ||
| Becsült | 188 020 000 [1] fő (2014. július) | ||
| Rangsorban | 6 | ||
| Népsűrűség | 226 fő/km² | ||
| GDP | 2008 (forrás: IMF[2]) | ||
| Összes | 160 897 dollár (43) PPP: 443 670 dollár |
||
| Egy főre jutó | 999 dollár (138) PPP: 2756 dollár |
||
| HDI (2006) | 0,562[3] (139) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 803 940 km² | ||
| Rangsorban | 35 | ||
| Víz | 3,1%% | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Pakisztáni rúpia (PKR) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | PK | ||
| Hívószám | 92 | ||
| Internet TLD | .pk | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű Vakhan-folyosó választja el.
Pakisztán a hatodik legnépesebb ország a világon, és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd. Pakisztán az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Egyesületnek alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.
Tartalomjegyzék
Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pakisztán (PAKISTAN) nevét C. Rahmat Ali alkotta meg 1934-ben a Now or Never című jegyzetében.[4] A PAKISTAN név az akkor még indiai, muzulmán többségű tartományok neveiből származik: Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szind (Sindh), Tuharisztán (Balochistan).[5] Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.
Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
-
A térség műholdas képe (2004. január)
-
A K2-hegycsúcs Pakisztán legmagasabb pontja
-
Az Indus az ország északi részén
-
Tájkép Beludzsisztánban
Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Területét keleten az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh. Az Industól keletre a Thar-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-magasföld folytatása. Északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.
Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.
Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően. A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár.[6] Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők.[7] Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták. A déli partvidéket mangrovepálma erdők borítják.
A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.
Lásd még: Kategória:Pakisztán élővilága-
Csukár, az ország nemzeti madara
-
Pödröttszarvú kecske, az ország nemzeti állata
-
Fekete kobra
.jpg)
Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.
Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok-lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, azóta köztársaság.
Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.
Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.
Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egy kétkamarás parlament, amely áll szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház). A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 öt évente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.
Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
 |
Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Városi lakosság aránya: 33%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 61 év, nőknél 63 év.
- Népességnövekedés: 2,01%.
- Írástudatlanság: 54,3%.
Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nyelvek: Az országban a hivatalos nyelvek az angol és az urdu (arab írású hindi), de beszélik még a pandzsábit, a szindit, a pastut és a beludzsit.
- Népek: Az ország lakosságának 40%-a pandzsábi, 25%-a dzsát, 13%-a szindi, 15%-a pastu, 2%-a beludzsi, 5% pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
- Vallások: A népesség 97%-a muszlim (77% szunnita, 20% síita), 3% pedig hindu és keresztény.
Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
-
Pakisztán népsűrűségi térképe (2009)
-
Karacsi, az ország legnépesebb városa
-
Badsahi-mecset, Lahor
-
Asszonyok Iszlámábádban
.jpg)
Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 24%, ipar 25%, szolgáltatások 51%
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 3140 USD (2013-ban)[8]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Pakisztán területének mintegy 60%-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan. A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken búzát, rizst, gyapotot, cukornádat termeszt. Az állattenyésztés (szarvasmarha, juh, teve) alárendelt szerepű.
Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek). A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar (leginkább a pamutipar), a műtrágya- és gépgyártás. Az autó-, motor- és kerékpárgyártás központja Lahor és Karacsi. Karacsiban hajógyártás és repülőgép-összeszerelés is jelen van. A vegyipar a kőolaj-finomítók és földgázvezetékek mellett fejlődött ki (Karacsi, Multán, Pesavar). A cementgyártás központjai: Karacsi, Haidarábád, Rori, Szukkúr.[9] A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.
Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, élelmiszerek, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek. Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság, Kuvait, Kína, Japán.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
-
A textiláru az egyik legfontosabb exportcikk
-
Karachi belvárosának egy útja (Chandrigar)
-
Banképület (HBL Pakistan) Karachiban
-
Pakistan Airlines székháza Lahorban
-
Centaurus épületek Iszlámábádban
Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A kikötők száma 2, a repülőtereké 87. A nemzetközi repülőterek Karacsi (a legforgalmasabb), Lahor, Pesavar, Kvetta, Ravalpindi.
Az országban a közlekedési hálózat fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve. A hálózat Pandzsáb területén a legsűrűbb.
Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:
- Mohendzsodáro régészeti lelőhelye;
- Takszila romjai;
- Takht-i-Bahi buddhista romjai és a szomszédos városmaradványok Sahr-i-Bahlolban;
- Thatta történelmi műemlékei;
- Lahor erődje és a Shalimar-kertek Lahor városban;
- Rohtas-erőd.
Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
-
A szalvar-kamiz az öltözködés egy formája
-
Hagyományos pandzsábi zenészek egy esküvőn
-
Takszila romjai
-
Lahor erődje
-
Rohtasz-erőd egy része
.jpg)
Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mohendzsodáro a Kr. e. 3. és 2. évezredben az Indus-völgyi civilizáció központja volt. Takszila az ország északi részének legfontosabb régészeti lelőhelye, az újkőkorszaktól a Kr. u. 2. századig három város épült itt egymásra. Takszila hét évszázadon át a buddhizmus tanításának egyik központja is volt, akárcsak a Kr. u. első században alapított Takht-i-Báhi kolostora.
A 14-18. századi iszlám mogul építészet emlékeit őrzi Rohtasz erődje, a Szind-vidék három dinasztiájának fővárosa, Thatta nekropolisza, Lahor erődje és Shalamar függőkertjei.
Az ország egyes területei nagy fokú biztonsági kockázatot jelentenek az utazók számára. Nem ajánlott, illetve több helyen engedélyhez kötött az utazás a következő területekre: Beludzsisztán tartományba, Pandzsáb tartomány déli részére, az északi területekre, az ország nyugati, Afganisztánnal határos törzsi területeire és Karacsi külvárosaiba. [10]
-
Csaukhandi-sírok
-
Mohatta palota, Karacsi
-
Mazar-e-Quaid, Jinnah mauzóleuma
-
Khewra bányája
-
Takht-i-Báhi buddhista romjai
-
Noor Mahal palota, Iszlámábád
-
Faiz Mahal palota, Khairpur
Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A krikett a legnépszerűbb sportág. [11] További igen népszerű sport a gyeplabda.
Kottán György személyében 2009. február 19-től 2010-ig magyar szövetségi kapitánya volt az ország labdarúgó szövetségének.
Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
• Pakisztán az olimpiai játékokon
Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.
Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.
A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ Pakistan census 2012.
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects: Pakistan. IMF, 2008. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Statistical update 2008/2009 - Country Fact Sheets - Pakistan. ENSZ Fejlesztési Program, 2006. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
- ↑ Choudhary Rahmat Ali (28 January 1933). "Now or never: Are we to live or perish for ever?". Columbia University. Retrieved on 2007-12-04.
- ↑ Wolpert, Stanley A. (1984). Jinnah of Pakistan. New York: Oxford University Press. ISBN 0-19-503412-0.
- ↑ ^ "Basic Facts". Pakistan Ministry of Information and Broadcasting. Retrieved on 2009-03-12.
- ↑ ^ "Conservation of Mangrove Forests in the Coastal Areas of Sindh and Balochistan". WWF Pakistan. Retrieved on 2009-03-17.
- ↑ http://www.imf.org/external/pubs/ft/weo/2013/02/weodata/weorept.aspx?pr.x=41&pr.y=13&sy=2013&ey=2013&scsm=1&ssd=1&sort=country&ds=.&br=1&c=564&s=NGDPD%2CNGDPDPC%2CPPPGDP%2CPPPPC%2CLP&grp=0&a=
- ↑ Országok lexikona, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2007.
- ↑ http://konzuliszolgalat.kormany.hu/azsia?pakisztan, 2014. jan.
- ↑ http://www.huffingtonpost.com/saad-khan/the-death-of-sports-in-pa_b_498758.html
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- hivatalos oldal
- 1998-as népszámlálás
- állatvilág
- Kitekintő.hu Pakisztánnal foglalkozó cikkgyűjteménye
- Pakisztán.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
|
|||||||||||
|
|||||
