Ferencvárosi TC (labdarúgás)

Ferencvárosi TC
Az FTC címere
Csapatadatok
Teljes csapatnév	Ferencvárosi Torna Club
Mottó	Erkölcs, Erő, Egyetértés
Becenév	FTC, Fradi Zöld Sasok, zöld-fehérek
Székhely	Budapest, Magyarország
Alapítva	1899. május 3.
Klubszínek	zöld-fehér
Stadion	Groupama Aréna
Vezetőedző	Thomas Doll
Elnök	Kubatov Gábor
Bajnokság	NB I
Nemzeti sikerek
Bajnokcsapat	28 alkalommal
Kupagyőztes	21 alkalommal
Szuperkupa-győztes	5 alkalommal
Ligakupa-győztes	2 alkalommal
Nemzetközi sikerek
VVK	1 alkalommal
KK	2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzés	Lipcsei Péter 418
Legtöbb gól	Sárosi György 351
Csapatmezek
Hazai Idegenbeli
Jelenlegi szezon
2015–2016-os szezon

A Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC budapesti sportegyesület és labdarúgócsapat Budapest IX. kerületében. A Medián felmérése szerint 2006-ban is a legnépszerűbb labdarúgócsapat volt Magyarországon.

1899-es alapítása óta 28 alkalommal avatták magyar bajnokká, 21 alkalommal hódította el a magyar kupát, illetve egy alkalommal, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája-főtáblájára, 2004-ben az UEFA-kupa-főtáblájára jutott, ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat.

Hazai mérkőzéseiket 2014 augusztusától a Groupama Arénában játsszák.

Elnevezései

Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.

Története

A klub alapító elnökének emlékét őrző, 1922. szeptember 24-én az Üllői úti pályán felavatott Springer-szobor mai helyén a Groupama aréna előtt. Mátrai Lajos alkotása

dr. Springer Ferenc, az FTC alapító elnöke

Az FTC (Ferencvárosi Torna Club) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő, zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E betű az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.

A kezdetek

Korabeli plakát 1913-ból.

1900. december 3-án alapították az egyesület „Football”-szakosztályát. Két hónappal később, február 10-én megrendezték az első magyar bajnoki mérkőzést, ami a Ferencváros és a Budapesti TC között zajlott, ezt azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség nem ismerte el hivatalos mérkőzésként. Az első hivatalos bajnoki mérkőzését így 1900. április 21-én játszotta a Ferencváros, ekkor a MUE ellen 5–3-as vereséget szenvedtek a zöld-fehérek. A Ferencváros első hivatalos bajnoki gólját Borbás Gáspár, az FTC akkor 17 éves balszélsője szerezte. A Fradi első pontját a Műegyetem ellen elért 2–2-es döntetlen után jegyezhette fel, míg az első Fradi-győzelemre 1901. június 16-ig kellett várni (FTC-Budapesti SC 5–1). Érdekesség, hogy a Fradi hivatalosan hamarabb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai pontvadászatban. 1900. március 25-én a bécsi Cricketer 9-0-ra verte a magyar csapatot. Május 5-én az Old Cricketer ellen (5–0, az első Fradi győzelem a nemzetközi porondon) viseltek első alkalommal a Fradi-játékosok zománcozott kis jelvényt, mely öt zöld és négy fehér csíkot tartalmazott, a címer alján lévő zöld pajzsban pedig három egymáshoz fordított E betűt helyeztek el. Ez mindmáig a klub jelmondatára utal: erkölcs, erő, egyetértés. Történetének legsúlyosabb vereségét 1902-ben szenvedte el a Fradi, amikor az angol Oxford FC ellen 16–0 arányban kapott ki. A Ferencváros 1903-ban szerezte az első, majd két évre rá 1905-ben a második bajnoki címét. Mindezt még három elsőség követte az 1900-as években (1906/07, 1908/09, 1909/10). 1909. június 6-án az FTC végleg megnyerte az első magyar labdarúgó vándordíjat, miután ötödször hódította el az ezüstlabdát.

1911. február 12-én avatták fel a Ferencváros új, immáron Üllői úti stadionját, ahol jelenleg is szerepel. Az új létesítmény első zöld-fehér gólja a korszak egyik legismertebb magyar játékosának, Schlosser Imrének a nevéhez fűződik. 1911-ben sorozatban harmadik bajnoki címét szerezte a klub és ebben az idényben 21 mérkőzésen keresztül veretlenek is voltak. 1912-ben a Ferencváros a Working FC-t legyőzve első alkalommal nyert angol csapat ellen Angliában. Még ugyanebben az évben a III. kerületet 11–3-ra győzték le. Ezen a mérkőzésen Schlosser nyolcszor volt eredményes, ami mind a mai napig rekordnak számít az egy mérkőzésen szerzett gólok számát illetően. Nem meglepő mód az 1911/12-es bajnokság ismét ferencvárosi elsőséget hozott és ez már a klub történetének hetedik bajnoki címe volt. A sikert siker követte és 1913-ban nem csak a bajnoki címet, de története során először a magyar kupát is megszerezte a Fradi.

1914-ben kitört az I. világháború, ami szomorú év volt a ferencvárosi labdarúgók számára. Szinte a keret minden tagja behívót kapott katonai szolgálatra és sokan közülük többé nem tértek haza.

1920-as évek

Schlosser Imre 7 alkalommal is gólkirály tudott lenni az FTC játékosaként.

A húszas évektől az egyesület jelképe
a 2014-ben avatott sasszobor
Szőke Gábor Miklós alkotása

Az 1920-as évek első fele nem volt túlságosan sikeres a Ferencváros számára. A háborút követően a nagy rivális MTK Hungária FC zsinórban 10 bajnoki címet szerzett. Az 1924/25-ös bajnokságban a Ferencváros 14–2 arányban kapott ki riválisától, ami mindmáig a legsúlyosabb veresége a magyar bajnokságban. Aztán 1926-ban sikerült megszakítani az MTK uralmát és tizenhárom év után ismét a Ferencváros lett a magyar bajnok. Ez volt az utolsó amatőr bajnokság, mivel a következő évtől bevezették a profizmust. 1926. július 26-án hivatalosan is megalakult az FTC profi labdarúgó csapata, a Ferencvárosi FC és első profi játékosa Horváth II volt.

A magyar labdarúgás történetének első professzionális bajnokságát (1926/27) hétpontos előnnyel zárta az élen a Ferencváros, ráadásul a bajnoki cím mellett a kupagyőzelemért járó serleget is begyűjtötte. Mindezt egy évvel később megismételték, emellett a Közép-európai kupa serlegét is elhódították a zöld-fehérek, ahol a döntőben 10–6-os összesítéssel győzték le az osztrák SK Rapid Wien gárdáját. Ez volt a Ferencváros történetének első nemzetközi kupagyőzelme. A harmadik évtized vége még két bajnoki ezüstéremmel bővült, majd ezt követően 1929-ben első alkalommal vett részt a Fradi Dél-amerikai túrán, ahol nem kis meglepetésre 3–2-re legyőzte a korszak egyik legerősebb válogatottját, a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt.

1930–1950

dr. Sárosi György a Ferencváros gólrekordere.

Az 1930-as években négy bajnoki címet (1931/32, 1933/34, 1937/38, 1939/40) és két kupagyőzelmet (1933, 1935) szerzett a Ferencváros. Az 1931/32-es bajnoki cím a legendás 100 százalékos bajnokság néven maradt emlékezetes, ugyanis mind a 22 mérkőzést megnyerték a zöld-fehérek. Ezt a bravúrt azóta soha egyetlen csapatnak sem sikerült elérnie. Ez a korszak nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a legendás T-betűs csatársorról, melynek tagjai voltak: Táncos, Takács II, Turay, Toldi és Kohut. Ebben a felállásban összesen 64 mérkőzésen léptek pályára és öten együtt 239 gólt szereztek. 1933-ban a francia L'Auto olvasóinak szavazatai alapján a Ferencváros lett a hetedik legjobb csapat az európai kontinensen. A zöld-fehérek 1937-ben másodszor nyerték meg a közép-európai kupát, amikor is Budapesten a döntőben a Laziot győzték le 4–2-re. Ebben az időszakban játszott a Ferencváros történetének legeredményesebb játékosa dr. Sárosi György, aki 1931 és 1948 között 646 mérkőzésen 636 gólt szerzett.

Az 1933/34-es bajnokság megnyerése után, 1938-ban és 1940-ben is bajnoki címet ünnepelhettek a IX. kerületben és az 1940-es évek is jól indultak. Az 1940/41-es idényben megvédte bajnoki címét a Ferencváros, ráadásul a rúgott gólok száma meghaladta a százat. Az ezt követő években bajnokságot nem nyertek, de sikerült három magyar kupagyőzelmet bezsebelniük (1942, 1943, 1944). Az 1940-es években a Ferencváros volt az első csapat, mely az Egyesült Államokban járt repülővel. 1948. október 31-én a Tatabánya ellen az 1000. magyar bajnoki mérkőzését játszotta a Fradi. Az 1948/49-es szezon végén a klub alapításának 50. évfordulóját bajnoki címmel ünnepelték. A 30 mérkőzés alatt 140 gólt lőttek a csapat támadói, amiből Deák Ferenc egymaga 59 találatot vállalt.

Az 1950-es évek a Ferencváros történetének egyik legsikertelenebb időszaka. Mindössze egy ezüst- és három bronzérmet sikerült szereznie. 1951-ben a csapat nevét Kinizsire, a klub színét pedig piros-fehérre változtatta a Rákosi Mátyás vezette politikai hatalom. Öt év után, 1956 őszén aztán ismét visszakapta eredeti nevét és klubszíneit az egyesület. 1958-ban a Ferencváros megnyerte a magyar kupát, ami a 10. kupagyőzelme volt.

Az 1960 évek

Albert Flórián az egyetlen magyar aranylabdás.

Az 1960-as évek sokkal sikeresebbek voltak, mondhatni azt is a Ferencváros aranykorszaka, hiszen a klub eddigi legnagyobb sikerét 1965-ben érte el, amikor megnyerte az Európa-liga ősét, a Vásárvárosok Kupáját. A fináléba a Zbrojovka Brno, a Wiener SC, az AS Roma, az Athletic Bilbao és a Manchester United legyőzésével vezetett az út. A döntőben, melyet Torinoban rendeztek 1965. június 23-án, az olasz Juventust győzték le 1–0-ra Fenyvesi Máté góljával. Ezáltal a Ferencváros mind a mai napig az egyetlen magyar csapat, aki rangos európai kupát nyert. A korszak legendás csatársora volt: Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi, mely ötös sok gólt helyezett el az ellenfelek kapuiban. A VVK 1967/68-as sorozatában ismét a döntőig meneteltek Alberték, de a Leeds United elleni kétmérkőzéses döntőben 1–0-ás összesítéssel alulmaradtak.

Ebben az évtizedben a magyar bajnokságot négy alkalommal nyerték meg. 1963-ban 14 évvel a legutolsó bajnoki cím után lett ismét bajnok a Ferencváros, amit 1964-ben megismételt. 1967-ben történetük 20. bajnoki elsőségét ünnepelhették a zöld-fehérek, úgy hogy 28 mérkőzésen keresztül voltak veretlenek. Még ugyanebben az évben Albert Flórián, a Ferencváros történetének legnagyobb és egyben az egyik legismertebb játékosa átvehette az aranylabdát. A második VVK döntőjét ugyan elveszítette a Fradi, az 1968-as bajnokságot azonban sikerült megnyernie.

1970-es évek

Ebben az évtizedben leginkább a nemzetközi kupákban való szerepléssel hívta fel magára a figyelmet a Ferencváros. Az UEFA-kupa 1971–72-es idényben egészen az elődöntőig sikerült eljutniuk, ahol a Wolverhampton ellen 3–4-es összesítéssel kiestek.

Mindössze egyetlen alkalommal sikerült a bajnoki serleget elhódítani, mégpedig egy izgalmas bajnokság végén 1976-ban. A magyar kupa küzdelmeiben viszont annál sikeresebbek voltak, amit négyszer (1972, 1974, 1976, 1978) is sikerült megszerezniük a serleget. 1974. március 14-én játszotta utolsó mérkőzését Albert Flórián a Ferencváros színeiben és ahogy ilyenkor lenni szokott góllal búcsúzott. A kupagyőztesek Európa-kupájában 1975-ben veretlenül jutott a döntőbe a Ferencváros, azonban az ekkor fénykorát élő Dinamo Kijev erősebbnek bizonyult és 3–0-ra győzött.

1980–1990

Lipcsei Péter 647 mérkőzésen lépett pályára a Ferencváros színeiben és ezzel ő a csúcstartó.

Az új évtizedet remekül kezdte a Ferencváros, öt esztendő után az 1980/81-es idény végén ismét az Üllői úti stadion vitrinjébe került a bajnoki győzelemért járó serleg. Ráadásul a csapat aranyérme mellé került egy másik trófea is: Nyilasi Tibor az európai góllövőlistán elért második helyével - 30 gól - ezüstcipős lett. A következő években a sikerek elmaradtak, olyannyira, hogy az 1984/85-ös szezon a Fradi történetének leggyengébb szereplését hozta és mindössze a 13. helyen végzett a gárda. Az évtized végén, az 1988/89-es és az 1989/90-es idényben elért ezüst-, illetve bronzérem valamelyest visszahozta a Ferencvárost az élcsapatok közé.

Az 1990-es évek elején Nyilasi már edzőként irányította a zöld-fehéreket és rögtön, 1991-ben ezüstéremmel illetve magyar kupa győzelemmel nyitott. Az 1991/92-es bajnokság őszi szezonja nem sikerült túlságosan jól, azonban Fodor és Wukovics vezérletével egy nagy tavaszi hajrát produkálva meg sem álltak a dobogó legfelső csúcsáig. Ez volt a csapat 24. bajnoki címe.

A klub korábbi kiváló játékosa: Novák Dezső irányításával az 1994/95-ös bajnokságot megnyerte a Fradi és első magyar csapatként a belga RSC Anderlecht legyőzésével (összesítésben: 2–1) a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott 1995-ben. 1995. szeptember 13-án az lső bajnokok ligája mérkőzésükön nem kis meglepetésre a Grasshoppers-t idegenben verték 3–0-ra Lisztes és Vincze két góljával. Egy évvel később 1996-ban megvédték bajnoki címüket, amely a Ferencváros történetének 26. elsősége volt. Az évtized utolsó éveiben, 1997-ben bronz-, míg 1998-ban és 1999-ben ezüstérmes helyen végzett a Ferencváros.

A 2000-es évek

A 2000-es évek első első szezonjának végén, 2001-ben ismét a Ferencváros szerezte meg a bajnoki címet. Ezt két második hely és egy kupagyőzelem (2003) követte, majd 2004-ben ismét bajnok és kupagyőztes lett. A Sparta Praha ellen nem sikerült bejutni a bajnokok ligája főtáblájára, de vigaszágként a 2004–2005-ös UEFA-kupában folytathatták Lipcseiék. A Millwall-on 4–2-es összesítéssel túljutva bejutottak a csoportkörbe. Ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai kupasorozatban csoportokba osztották a csapatokat. A csoportkört a Feyenoord elleni 1–1-es döntetlennel kezdték, a Schalke 04 és a Basel ellen vereséget szenvedtek. Az utolsó mérkőzésen ugyan 1–0-ra legyőzték a Hearts-ot, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz. A 2004/05-ös bajnokság végén a második helyen végzett a Ferencváros.

A klub menedzsmentje azonban nem tudott élni a sikernek köszönhető lehetőségekkel. A korszerűtlen és felelőtlen gazdálkodás miatt az egyesület gazdasági helyzete katasztrofálissá vált. Az MLSZ jogszerűtlen eljárásának következtében a futballcsapat 2006-ban az NB.II-be került, ott azonban nem nyújtott megfelelő teljesítményt az első két évben, ezért három szezont is eltöltött a másodosztályban. 2008. februárjában Kevin McCabe, az angol Scarborough vállalat vezetője az FTC Labdarúgó Zrt. többségi tulajdonosa lett. 2009. május 3-án, a klub 110-éves évfordulóján eldőlt, hogy a csapat a harmadik másodosztályú idénye után ismét az NB I-ben folytathatja a következő szezontól, miután matematikailag behozhatatlan előnyre tett szert.

2010-es évek

2011. március 30-án bejelentették, hogy az FTC egy euróért veszi meg a Kevin McCabe vezette angol tulajdonosoktól a labdarúgócsapatot. A 2010/11-es bajnokság végén a harmadik helyet megszerezve a Ferencváros ismét kiléphetett a nemzetközi porondra és elindulhatott az Európa-liga 2011/12-es szezonjában.

2011. október 31-én életének 70. évében elhunyt Albert Flórián, a Ferencváros legendás játékosa és egyben a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása.

Az együttes 2013 januárjában nemzetközi felkészülési tornán vett részt Marbellán. A zöld-fehérek a Dinamo Kijevet 3-2-re, a Steaua Bucureștit 2-1-re verték, míg a svájci Basel ellen 2-2-es döntetlent játszottak. A Ricardo Moniz vezette gárda így hét ponttal megnyerte az Impact Cup elnevezésű sorozatot.

Stadion

Albert Flórián szobra.

A Groupama Aréna

A stadion bejárata.

A Ferencváros legelső otthona nem az Üllői úton, hanem a Soroksári úton volt. Ez a létesítmény mindössze 1500 fő befogadására volt alkalmas és kisméretű játéktere sem felelt meg az igényeknek, ráadásul a bevétel sem tudta fedezni a kiadásokat. A kezdeti sorozatos sikereknek köszönhetően pedig rohamosan megnőtt a mérkőzésekre járók száma, ezért új otthon után kellett nézni.

Az első stadiont az Üllői úton, az 1910 őszén megindult építkezést követően 1911. február 12-én adták át, melynek befogadóképessége: 40000 fő volt. A stadionavató mérkőzést az MTK ellen játszotta a Ferencváros.

1971-ben lebontották a régi lelátókat és megkezdődött egy új labdarúgó-stadion építése. Az új stadion avatására a klub alapításának 75-ik évfordulóján, egy Ferencváros – Vasas öregfiúk meccset rendeztek, melyre 1974. május 19-én került sor. A második Üllői úti stadion befogadóképessége 29 505 fő volt, mely 10771 ülő- és 18 734 állóhelyet tartalmazott. A 90-es évek elején, műanyagszékek felszerelésével csökkent a stadion kapacitása 18 100 főre.

2007. december 21. óta a Ferencváros legendás játékosának a Albert Flóriánnak a nevét viseli a stadion. 2014-re új, minden igényt kielégítő, korszerű UEFA négycsillagos stadion épült.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy volt időszak, amikor a Puskás Ferenc Stadion vagy korábbi nevén a Népstadion adott otthont a Ferencváros mérkőzéseinek. Az új Üllői úti pálya építési ideje alatt a 70-es években ott szerepeltek, akárcsak az Újpest, a Honvéd és a Vasas elleni kettős rangadókon is. Az 1995–1996-os szezon végén a mindet eldöntő BVSC elleni mérkőzést is itt rendezték 40 ezer néző előtt, 2003-ban és 2004-ben pedig ebben a stadionban ünnepelhették kupagyőzelmüket. Szintén 2004-ben ez a létesítmény adott otthon az Ferencváros hazai mérkőzéseinek az UEFA-kupa főtábláján a holland Feyenoord és a svájci Basel ellen.

Hosszas előkészítés és tárgyalássorozat után 2012-ben Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke bejelentette a sokak által várt új Ferencváros Stadion megépítését. 2013 márciusában a csapat két mérkőzéssel búcsúzott a legendás stadiontól: előbb az Újpestet verték 2–1-re egy bajnoki mérkőzésen, régen látott nézősereg – 17 ezer néző – előtt, majd a Kolozsvár csapata ellen játszották a végső búcsúmérkőzést. A csapatok 0–0-s eredményt értek el.

2013. március 28-án lezárult egy időszak a Ferencvárosi Torna Club történelmében és egyben egy új vette kezdetét: jelentős sajtóérdeklődés mellett elkezdődött a régi Albert Stadion bontása és az új stadion alapköve is elhelyezésre került. Az alapkövet Simicskó István, Kubatov Gábor, Kocsis Máté, Bácskai János és Márton Péter helyezték el ünnepélyes keretek között.

Az új Ferencváros Stadion egy minden igényt kielégítő 24 ezer férőhelyes, teljesen fedett lelátójú sportkomplexum, melyben lehetőség nyílik a szurkolók maximális kiszolgálására a legmagasabb európai elvárások szerint. A stadionban kapott helyet a Ferencvárosi Torna Club hivatalos szurkolói boltja, valamint a klub méltán híres múzeuma is.

A csapat az építkezés idejére a Puskás Ferenc Stadionba vonult albérletbe, itt játszotta hazai mérkőzéseit. 2014 augusztusától vették birtokba a Groupama Arénát.

2013. október 3-án megnyitotta kapuit az Üllői út 129. alatt az FTC Látogatói Központ, melynek teraszáról jó kilátás nyílik a stadionra.

Szurkolói kártya

2014 előtti Fradi szurkolói kártya

A Ferencvárosi Torna Club 2010 elején bevezette az úgynevezett szurkolói kártyát. mellyel a klub az esetleges rendbontók beazonosítását segíti elő. A szurkolói kártya alapfeltétel a labdarúgó szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatásához. A regisztrációt személyesen kell elvégezni a 2014-ben bevezetett vénalenyomat felvétel miatt. A kártya kiváltásának díja: 1 000 Ft . Hatéves kor alatt a mérkőzésekre a belépés ingyenes, regisztráció nem szükséges.

Jelenlegi keret

2015. július 8-i állapot szerint.

No. Poszt Játékos 1 K Kurucz Péter 7 V Batik Bence 8 KP Haraszti Zsolt 11 CS Stanislav Šesták 13 CS Böde Dániel (csk) 14 KP Nagy Dominik 15 KP Hajnal Tamás 16 V Leandro de Almeida 19 KP Gyömbér Gábor (csk) 20 KP Gera Zoltán 22 KP Busai Attila 24 KP Roland Lamah 27 V Michał Nalepa 31 K Kunsági Roland

No. Poszt Játékos 34 KP Csilus Ádám 55 K Jova Levente 66 V Emir Dilaver 10 CS Radó András 77 V Cristian Ramírez 90 K Dibusz Dénes 94 CS Popov Patrik 97 CS Varga Roland 99 KP Nagy Ádám

Szponzorok

A Ferencvárosi Torna Club támogatói

• Budapest Főváros IX. kerülete Ferencváros Önkormányzata
• Budapest Főváros VIII. kerülete Józsefváros Önkormányzata
• Budapest Főváros X. kerülete Köbánya Önkormányzata
• Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 

Labdarúgás

• Gyémánt fokozatú támogatók:
  • Groupama Garancia Biztosító
  • Fővárosi Csatornázási Művek
  • Szerencsejáték Zrt.

• Arany fokozatú támogatók:
  • Provident
  • Fővárosi Gázművek
  • SEAT
  • Nike
  • Market

• Kiemelt támogatók: Dover, BTel, Auguszt Cukrászda, Endo Service, Raditech, HungestHotel, San Benedetto, GDF Suez, Nem adom fel alapítvány

Sikerlista

Hazai sikerek

Jelenleg a Ferencvárosi TC Magyarország legnépszerűbb labdarúgócsapata. 105 évig játszott az élvonalban, ebből 84 bajnoki szezonban végzett dobogós helyen. 28 bajnoki címmel, 21 magyar kupa-győzelemmel, és 4 magyar szuperkupa-győzelemmel büszkélkedhet.

• NB I

• Bajnok (28 alkalommal): 1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76, 1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04

• Ezüstérmes (35 alkalommal): 1902, 1904, 1907–08, 1913–14, 1917–18, 1918–19, 1921–22, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1929–30, 1934–35, 1936–37, 1938–39, 1943–44, 1945 tavasz, 1949–50, 1959–60, 1965, 1966, 1970 tavasz, 1970–71, 1972–73, 1973–74, 1978–79, 1981–82, 1982–83, 1988–89, 1990–91, 1997–98, 1998–99, 2001–02, 2002–03, 2004–05, 2014–15

• Bronzérmes (21 alkalommal): 1901, 1919–20, 1920–21, 1922–23, 1930–31, 1932–33, 1935–36, 1942–43, 1947–48, 1954, 1955, 1957–58, 1961–62, 1963 ősz, 1969, 1974–75, 1976–77, 1989–90, 1992–93, 1996–97, 2010–11, 2013–14

• NB II

• Győztes (1 alkalommal): 2008–09
• Ezüstérmes (1 alkalommal): 2006–07
• Bronzérmes (1 alkalommal): 2007–08

• Magyar kupa

• Győztes (21 alkalommal): 1913, 1922, 1927, 1928, 1933, 1935, 1942, 1943, 1944, 1958, 1972, 1974, 1976, 1978, 1991, 1993, 1994, 1995, 2003, 2004, 2015

• Ezüstérmes (10 alkalommal): 1912, 1931, 1932, 1966, 1977, 1979, 1986, 1989, 1995, 2005

• Ligakupa

• Győztes (2 alkalommal): 2013, 2015

• Szuperkupa

• Győztes (5 alkalommal): 1993, 1994, 1995, 2004, 2015

• Ezüstérmes (2 alkalommal): 1992, 2003

Nemzetközi sikerek

A Ferencvárosi TC nemzetközi szinten is a legsikeresebb és a legismertebb magyar labdarúgócsapat.

• Vásárvárosok kupája (VVK)

• Győztes (1 alkalommal): 1965
• Ezüstérmes (1 alkalommal): 1968

• Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)

• Ezüstérmes (1 alkalommal): 1975

• Közép-európai kupa (KK)

• Győztes (2 alkalommal): 1928, 1937
• Ezüstérmes (4 alkalommal): 1935, 1938, 1939, 1940 (a döntőt nem rendezték meg)

• Bajnokok Ligája

• Csoportkörös (1 alkalommal): 1995–96

• UEFA-kupa

• Csoportkörös (1 alkalommal): 2004–05

• Teresa Herrera-kupa

• Győztes (1 alkalommal): 1970

A legnagyobb klubsiker

A csapat 1965. június 23-án, Torinóban, 30 000 néző előtt játszotta a Vásárvárosok Kupájának döntőjét (Az UEFA-kupa elődje) a Juventus ellen. A mérkőzés egyetlen gólját Fenyvesi Máté szerezte a 74. percben, mely révén (azóta is egyedüli magyar klubcsapatként) az FTC elhódította a trófeát.

A Ferencváros nyertes csapata:
1 Géczi István
2 Novák Dezső										3 Mátrai Sándor										4 Horváth László
5 Juhász István															6 Orosz Pál
7 Karába János						8 Varga Zoltán						9 Albert Flórián						10 Rákosi Gyula						11 Fenyvesi Máté
Edző: Mészáros József

Európai kupákban való szereplés

• Vásárvárosok Kupája Győztes: 1965
• Vásárvárosok Kupája Döntős: 1968
• Kupagyőztesek Európa-kupája döntős: 1975
• Közép-európai Kupa győztes: 1928, 1937
• Közép-európai Kupa Döntős: 1935, 1938, 1939

Hazai rekordok

• Az 1931/32 szezonban az FTC az összes (22) meccsét megnyerte, erre csak az 1901-es bajnokságban a BTC volt képes Magyarországon, és világszerte is ritkaságszámba megy.
• A Ferencváros az egyetlen magyar klub, amelynek soraiban Aranylabdás labdarúgó is játszott, Albert Flórián személyében.
• A Fradi adta a legtöbb válogatott játékost: Az FTC-ből az évtizedek során eddig közel 160-an ölthették magukra a címeres mezt, míg a listán második helyen álló Újpest mintegy 130 játékost adott a nemzeti együttesnek.
• Az FTC-ből került ki a legtöbb gólkirály: Összesen 23 alkalommal szerezte ferencvárosi labdarúgó a legtöbb gólt; a Honvédnak (főleg a kommunista érában más csapatoktól "kényszersorozott") 22, az Újpestnek a labdarúgói 21 alkalommal nyerték el a gólkirályi címet.
• A 1901-től 2008. augusztus 30-áig az FTC volt a legtöbb magyar élvonalbeli mérkőzést játszó csapat.

A Ferencvárosi Torna Club gólkirályai az élvonalban

Bajnokság	Játékos	Rúgott gólok
1904	Pokorny József	12 gól
1908-09	Schlosser Imre	30 gól
1909-10	Schlosser Imre	18 gól
1910-11	Schlosser Imre	38 gól
1911-12	Schlosser Imre	34 gól
1912-13	Schlosser Imre	33 gól
1913-14	Schlosser Imre	21 gól
1914 ősz	Schlosser Imre	22 gól
1927-28	Takács II. József	31 gól
1928-29	Takács II. József	41 gól
1929-30	Takács II. József	40 gól
1931-32	Takács II. József	42 gól
1933-34	Toldi Géza	27 gól
1935-36	Sárosi György	36 gól
1939-40	Sárosi György	23 gól
1940-41	Sárosi György	29 gól
1940 ősz	Sárosi György	13 gól
1948-49	Deák Ferenc	59 gól
1957-58	Friedmanszky Zoltán Molnár János (MTK)	16 gól
1959-60	Albert Flórián	27 gól
1960-61	Albert Flórián Tichy Lajos (Bp. Honvéd)	21 gól
1965	Albert Flórián	27 gól
1980-81	Nyilasi Tibor	30 gól (európai ezüstcipős)
1989-90	Dzurják József	18 gól
1995-96	Igor Nyicsenko (Stadler, FTC)	18 gól

Egykori és mai híres játékosok

1900-as évek Berán József Borbás Gáspár Bródy Sándor Fritz Alajos Koltai József Malaky Mihály Manglitz Ferenc Pokorny József 1910-es évek Blum Zoltán Gorszky Tivadar Pataki Mihály Payer Imre Rumbold Gyula Schlosser Imre Tóth Potya István Weisz Ferenc 1920-as évek Amsel Ignác Bukovi Márton Furmann Károly Hungler II János Kohut Vilmos Obitz Gábor Takács I Géza 1930-as évek Háda József Korányi Lajos Lázár Gyula Lyka Antal Polgár Gyula Sárosi György Takács II József Táncos Mihály Toldi Géza Turay József

1940-es évek Budai László Czibor Zoltán Csanádi Árpád Csikós Gyula Deák Ferenc Gyetvai László Henni Géza Kocsis Sándor Kubala László Lakat Károly Mike István Rudas Ferenc Sárosi III Béla Tátrai Sándor 1950-es évek Kispéter Mihály Mészáros József Dékány Ferenc Dalnoki Jenő Ombódi Imre Gulyás Géza 1960-as évek Albert Flórián Fenyvesi Máté Friedmanszky Zoltán Géczi István Havasi Sándor Mátrai Sándor Orosz Pál Novák Dezső Páncsics Miklós Rákosi Gyula Szűcs Lajos Varga Zoltán Vilezsál Oszkár

1970-es évek Bálint László Branikovits László Ebedli Zoltán Esterházy Márton Hajdú József Juhász István Kű Lajos Magyar István Martos Győző Megyesi István Mucha József Nyilasi Tibor Pusztai László Szőke István Takács László Vépi Péter 1980-as évek Bánki József Dzurják József Fischer Pál Jancsika Károly Józsa Miklós Judik Péter Kakas László Kincses Sándor Koch Róbert Kvaszta Lajos Limperger Zsolt Pintér Attila Pogány László Pölöskei Gábor Rab Tibor Rubold Péter Strausz László Szabadi László Szántó Gábor Szokolai László Topor Antal Zsiborás Gábor Zsinka János

1990-es évek Balogh Tamás Kenneth Christiansen Détári Lajos Fodor Imre Hajdú Attila Hrutka János Keller József Goran Kopunović Zoran Kuntić Szergej Kuznyecov Lipcsei Péter Lisztes Krisztián Hajnal Tamás Nyilas Elek Páling Zsolt Rácz László Simon Tibor Szabics Imre Szeiler József Szekeres Tamás Szenes Sándor Telek András Wukovics László Zavadszky Gábor 2000-es évek Balog Zoltán Dragóner Attila Ferenczi István Gera Zoltán Huszti Szabolcs Paul Shaw Rósa Dénes Tőzsér Dániel Szűcs Lajos Megyeri Balázs 2010-es évek Csizmadia Csaba Marek Heinz Végh Zoltán Muhamed Bešić David Mateos Somália

Az FTC külföldi válogatott játékosai

Naçer Bouiche Nemes Sándor Roland Lamah Muhamed Bešić Quenten Martinus Marek Heinz Martin Klein Robert Vágner Kalocsay Géza Szedlacsik Ferenc Cristian Ramírez Tommy Doherty Oleg Korol Juha Hakola Jason Morrison Rafe Wolfe Wolry Wolfe Aleksandar Jović Siflis Géza Sipos Vilmos Alekszandar Bajevszki André Schembri Justin Haber Benjamin Lauth Teslim Fatusi Adnán Ahmed Farkas Gyula Sorin Cigan Táncos Mihály Đorđe Tutorić Dragan Vukmir Marek Penksa Pinte Attila Stanislav Šesták Tibor Jančula Adem Kapič Rácz László Akeem Adams Jan-Michael Williams Érmesek Az alábbi táblázatokban a Ferencváros olimpiai, világ és Európa-bajnoki helyezéseket elért labdarúgói szerepelnek. Olimpiai játékok Helyezések Játékosok 1 Arany Dalnoki Jenő (1952), Novák Dezső (1964, 1968), Varga Zoltán (1964), Páncsics Miklós (1968), Szűcs Lajos (1968), Juhász István (1968), Teslim Fatusi (1996) 2 Ezüst Géczy István, Vépi Péter, Bálint László, Páncsics Miklós, Kű Lajos, Branikovits László (Mindnyájan: 1972) 3 Bronz Dalnoki Jenő, Albert Flórián, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Orosz Pál, Vilezsál Oszkár (Mindnyájan: 1960) Világ és Európa-bajnokság Helyezések Játékosok Világbajnoki ezüstérmesek Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György, Toldi Géza (Mindnyájan: 1938) Európa-bajnoki bronzérmesek Albert Flórián, Fenyvesi Máté, Novák Dezső, Rákosi Gyula, Mátrai Sándor, Varga Zoltán (Mindnyájan: 1964) Edzők történelme során Thomas Doll (2013–) Ricardo Moniz (2012–2013) Détári Lajos (2011–2012) Nagy Tamás (2011) Prukner László (2010–2011) Craig Short (2009–2010) Bobby Davison (2008–2009) Csank János (2007–2008) Zoran Kuntić (2007) Gellei Imre (2005–2007) László Csaba (2004–05) Pintér Attila (2004) Garami József (2002–03) Csank János (2000–01) Stanko Poklepović (1999–2000) Mucha József (1999) Marijan Vlak (1999) Nyilasi Tibor (1997–98) Varga Zoltán (1996–97) Mucha József (1996) Novák Dezső (1994–96) Nyilasi Tibor (1990–94) Rákosi Gyula (1987–1990) Dalnoki Jenő (1985–87) Sárosi László (1985) Vincze Géza (1984–85) Novák Dezső (1980–83) Friedmanszky Zoltán (1978–80) Dalnoki Jenő (1973–78) Novák Dezső (1973) Csanádi Ferenc (1970–73) Dalnoki Jenő (1970) Kalocsay Géza (1970) Lakat Károly (1967–69) Tátrai Sándor (1966) Vilezsál Oszkár (1965) Mészáros József (1961–65) Tátrai Sándor (1958–61) Csanádi Árpád (1957) Sós Károly (1953–56) Deák Ferenc (1952–53) Urbancsik Gábor (1951) Vadas Miklós (1950) Lyka Antal (1948–50) Opata Zoltán (1947) Dimény Lajos (1946–47) Urbancsik Gábor (1945–46) Szabó Pál (1945) Berkessy Elemér (1944) Schaffer Alfréd (1943–44) Tóth Potya István (1943) Dimény Lajos (1939–42) Hlavay György (1938–39) Rauchmaul Emil (1937–38) Sándor József (1937) Bródy Sándor (1937) Blum Zoltán (1930–37) Tóth Potya István (1926–30) Szurkolók A Ferencvárosnak szurkoló híres személyek Karsai „Hipós” Ferenc örökös főszurkoló Sziva Balázs zenész, a Romantikus Erőszak énekese Petrovity Zorán zenész Szendrey "Szasza" Zsolt Károly zenész Ortutay Gyula néprajzkutató, politikus Tompa Sándor színművész Fülöp Kálmán dalszövegíró Sinkovits Imre színművész Grosics Gyula labdarúgó, az Aranycsapat kapusa Kovács István ökölvívó Farkasházy Tivadar humorista Baumgartner Zsolt autóversenyző Balázs Fecó zenész Kóbor János zenész Dörner György színművész Trethon Ferenc munkaügyi miniszter Palócz László operaénekes, színész Vitézy László filmrendező Kazal László színművész, énekes Sasvári Sándor színész, énekes Helyey László színművész Koós János előadóművész Aradszky László előadóművész Bács Ferenc színművész Kozák András színművész Nacsa Olivér humorista Deák Bill Gyula zenész Eperjes Károly színművész Kucsera Gábor kajakozó Vörös István zenész Hevesi Tamás előadóművész Balázs Pali előadóművész Lékó Péter sakkozó Kocsis Zoltán karmester, zongoraművész és zeneszerző Kibédi Ervin színész Kövy Zsolt református lelkész, egyháztörténész Farkas Bertalan űrhajós Mensáros László színművész Klinghammer István térképész, államtitkár Springer Miklós ügyvéd, Ferencváros díszpolgára, a klubalapító unokája Rakonczai Imre előadóművész Nagy Feró zenész Földes László (Hobo) zenész Pataky Attila zenész Csiszár Jenő rádiós műsorvezető Szabó Gyula színművész Máté Péter zenész Payer András zenész Gidófalvy Attila zenész Bubik István színész Bajor Imre színész Szendrey "Szasza" Zsolt zenész Csala Zsuzsa színésznő Sztankay István színművész, rendező Győrffy György színész Komár László előadóművész Bujtor István színművész Novotny Zoltán sportújságíró Tarlós István politikus Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író, dramaturg Jegyzetek További információk Hivatalos oldal – Egy csapat, egy szurkolótábor, 28 bajnoki cím Szurkolói videók gyűjteménye Tempó Fradi! Az FTC adatlapja a magyarfutball.hu-n A Ferencváros hazai és nemzetközi kupamérkőzései Ferencváros-Kassa, 1938. december, Magyar Világhíradó Blikk.hu: A Fradié lesz európa legnagyobb sasszobra Kapcsolódó szócikkek Ferencváros–Újpest-rangadó A Ferencvárosi TC labdarúgóinak listája