Norvégia

Norvég Királyság
Kongeriket Norge Kongeriket Noreg
Norvégia zászlaja Norvégia címere
Nemzeti mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker
Fővárosa	Oslo
é. sz. 61°, k. h. 8°61, 8
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Király	V. Harald
Miniszterelnök	Erna Solberg
Hivatalos nyelv	norvég (bokmål, nynorsk)
Népesség
Népszámlálás szerint	5 109 056 fő (2014. jan. 1.) +/-
Rangsorban	118
Népsűrűség	13,3 fő/km²
GDP	2012
Összes	296,0 milliárd dollár (42) PPP: 195,1 mrd dollár
Egy főre jutó	99 170 dollár (2) PPP: 42 364 dollár
HDI (2013)	0,955 (1) – magas
Földrajzi adatok
Terület	385 186 km²
Rangsorban	67
Víz	6,0%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	norvég korona (NOK)
Nemzetközi gépkocsijel	N
Hívószám	47
Internet TLD	.no
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat.

Norvégia vagy hivatalos nevén Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk)) független állam Észak-Európában, Svédországtól nyugatra. Hosszan elnyúlt alakja van; atlanti-óceáni partszakasza fjordjairól híres.

Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz

Norvégia domborzati térképe

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld

A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

• Nord-Norge
• Trøndelag
• Vestlandet
• Østlandet
• Sørlandet

• 

  Jellemző norvég táj faluval

• 

  A Nærøy-fjord

• 

  Reine környéke az ország északi részén

• 

  Tájkép, Preikestolen

Sarki fény Tromsønál

Éghajlat

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltérő. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Történelem

A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A Kalmari unió 1500 körül

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

Államszervezet és közigazgatás

A királyi palota Oslóban

V. Harald norvég király

Alkotmány, államforma

A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

A parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok

• Munkáspárt (szociáldemokrata)
• Haladás Párt (liberálkonzervatív)
• Konzervatív Párt
• Szocialista Baloldali Párt
• Keresztény Néppárt
• Centrumpárt
• Venstre (szociálliberális)
• Vörös Választási Szövetség (marxista)

Közigazgatási felosztás

Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket

Norvégia közigazgatási térképe

Megye	Székhely	Népesség	Régió
Akershus	Oslo	573 326 fő	Østlandet
Aust-Agder	Arendal	113 518 fő	Sørlandet
Buskerud	Drammen	271 252 fő	Østlandet
Finnmark	Vadsø	75 207 fő	Észak-Norvégia
Hedmark	Hamar	194 236 fő	Østlandet
Hordaland	Bergen	503 100 fő	Vestlandet
Møre og Romsdal	Molde	266 600 fő	Vestlandet
Nord-Trøndelag	Steinkjer	134 118 fő	Trøndelag
Nordland	Bodø	240 527 fő	Észak-Norvégia
Oppland	Lillehammer	187 723 fő	Østlandet
Oslo	Oslo	2 454 712 fő	Østlandet
Rogaland	Stavanger	472 300 fő	Vestlandet
Sogn og Fjordane	Leikanger	109 700 fő	Vestlandet
Sør-Trøndelag	Trondheim	351 805 fő	Trøndelag
Telemark	Skien	171 333 fő	Østlandet
Troms	Tromsø	161 771 fő	Észak-Norvégia
Vest-Agder	Kristiansand	177 906 fő	Sørlandet
Vestfold	Tønsberg	240 398 fő	Østlandet
Østfold	Sarpsborg	284 493 fő	Østlandet

Népesség

Oslo központja

A Nidarosi katedrális Trondheimben

Általános adatok

Norvégia lakossága 5 124 383 fő (2014. ápr 1.) +/-, éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A népesség összetétele: norvégok 92,7%, svédek 0,7%, dánok 0,6%, jugoszlávok 0,5%, britek 0,3%, amerikaiak 0,2%, németek 0,2%, irakiak 0,2%, pakisztániak 0,2%, szomáliaiak 0,1%, finnek 0,1%, irániak 0,1%, egyéb 3,7%, számik (lappok) 20 000 fő.

A lakosság 86%-a az evangélikus Norvég Egyházhoz tartozik.

Az ország hivatalos nyelve a norvég.

Szociális rendszer

Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07 %-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony : 1000-ből 2 gyerek hal meg.A születéskor várható élettartam 81,5 év .

Gazdaság

Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006–2013 között. Norvégia = Norway

Képek

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és olajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre szert téve. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszti az ország a legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. Már több mint 50 milliárd dollár gyűlt össze.^[forrás?]

Kereskedelem

• Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
• Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

• Export: Egyesült Királyság 25.6%, Németország 12.6%, Hollandia 12.0%, Franciaország 6.7%, Svédország 6.3%, USA 5.0%
• Import: Svédország 13.6%, Németország 12.4%, Kína 9.3%, Dánia 6.3%, Egyesült Királyság 6.1%, USA 5.4%

Infrastruktúra

Norvégia főútjai

Közlekedés

A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

Kultúra

Fából készült templom Borgundban

Oktatási rendszer

A Norvég Gazdálkodási Iskola

Az oktatás már a gyerekek 3 éves korától általános. A PISA-felmérés szerint a norvég diákok az OECD tagországai közül a 30. legjobb minőségű oktatást élvezhetik. A norvég iskolarendszerben 6-tól 16 éves korukig minden gyermek ugyanazt tanulja. A kisiskolások már első osztályban elkezdenek angolul tanulni. Ha végeztek az első 10 évvel az iskolában, akkor kell választani továbbtanulási irányt. Ilyen szakirányok például a dizájn és kézügyesség (Design and Handcraft) és az egészségügyi dolgozó (Health worker). Összesen 9 tágabb szakirány közül választhatnak a tanulók. A Design and Handcraft szakirány magába foglal 15 különböző szakmát. A Design and Handcraft-ba tartozik többek között a virágkötészet, ötvösség, fodrászat is. Mindezt azért találták ki, hogy ha még nem pontos a diák elképzelése jövőjével kapcsolatban, de azt tudja, hogy kreatív munkát szeretne és a kezével akar dolgozni, akkor megismerkedhessen a lehetőségeivel. Ebben az első évben még vannak általános tantárgyak is. Tehát tanulnak matematikát, irodalmat, norvég nyelvet és történelmet is. Már az első évben kötelező a bolti gyakorlat. Heti egyszer kell a helyszínen dolgozniuk a diákoknak. Az első év után a következő év egy vízválasztó. Ebben az évben tanulják meg az alapjait a választott szakmának. Itt is kötelező a bolti gyakorlat, de a hangsúly az iskolai gyakorlaton van. Az év végén van egy elméleti és egy gyakorlati vizsga. Természetesen, aki az első év után úgy határoz, hogy inkább egyetemre akar menni, az megteheti, mivel tanult általános tantárgyakat, csak át kell jelentkeznie a megfelelő helyre, de határozhat így a második év után is. Az órák 9 órakor kezdődnek és délután 4-ig tartanak, az ebédidő 11:30 és 12:30 között van.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség listájára az alábbi helyszíneket vette fel:

• Az urnesi dongatemplom;
• Bryggen (Bergen Hanza-kori kikötője);
• Røros bányaváros;
• Alta sziklarajzai;
• Vegaøyan – A Vega-szigetvilág;
• Struve földmérő vonal emlékei Norvégiában Hammerfest, Alta, Kautokeino településeken.

Művészetek

Hardanger fidula

Képek

• Építészet (pl.: oslói városháza, 1950.)
• Képzőművészetek: Edvard Munch
• Irodalom: a norvég írásművészet máig legismertebb alakja Henrik Ibsen (1828–1906) drámaíró.

• Filmművészet

Zene

Alexander Rybak, a norvég–fehérorosz származású előadóművész 387 ponttal győzött a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Produkciója, a „Fairytale” sok ember tetszését nyerte el, mivel nemcsak Rybak énekelt, hanem hegedült is. A siker nyomán Oslóban tartották a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivált.

• Szent Olaf-dráma

Hagyományok, néprajz

A hagyományos norvég Mikulás (Julenisse) térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésű kabátot visel. A norvég házakban Julenissének jut az asztalnál a fő hely és egy megágyazott ágy is jár neki.

A karácsony hagyományos itala Norvégiában az akevitt (akvavit) néven ismert, köménnyel fűszerezett szesz. Nevének eredete a latin aqua vitae – „az élet vize”.

Turizmus

Geiranger-fjord

Sport

A labdarúgás, a sífutás és a biatlon a legnépszerűbb sportágak az országban.

• Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

• Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.

Kapcsolódó szócikkek

• Bokmål
• Landsmål
• Norvég megyék zászlóinak képtára
• Norvég városok zászlóinak képtára
• Norvégia űrkutatása

További információk

• Norvégia hivatalos honlapja
• Startlap linkgyűjtemény
• Norvégia képek
• Sarkifény - Északi fény - Aurora Borealis
• Norvég fotóalbum
• Linkcenter linkgyűjtemény
• Norvégia Térkép Kalauz
• Norvégia térképe