Jersey

Koordináták: é. sz. 49° 13′ 00″, ny. h. 2° 07′ 57″49.216666666667, -2.1325

Jersey

Bailiwick of Jersey
Bailliage de Jersey

Jersey zászlaja

Jersey címere

Nemzeti himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Ma Normandie

Fővárosa

Saint Helier

é. sz. 49° 11′ 24″, ny. h. 2° 06′ 36″

Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik

Vezetők

Királynő II. Erzsébet brit királynő

Kormányzó Sir John Cheshire

Hivatalos nyelv angol, francia (Jerriais)

Népesség

Népszámlálás szerint 97 857 fő (2011)^[1] +/-

Rangsorban 205

Becsült 97 857 ^[2] fő (2011. március)

Rangsorban 205

Földrajzi adatok

Időzóna UTC±00:00
greenwichi középidő
nyugat-európai idő (UTC0)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Jersey-i font (JEP)

Hívószám 44-1534

Internet TLD

.je

A Wikimédia Commons tartalmaz Jersey témájú médiaállományokat.

Jersey (ejtsd: dzsörzi, IPA: [ʤɜːzɪ]) a Csatorna-szigetek legnagyobb és legnépesebb tagja. A Jersey Bailiffség Jersey szigetéből és több lakatlan szigetből álló brit koronafüggőség. Nem tagja az Európai Uniónak.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget a La Manche-csatornában, az észak-franciaországi Cotentin-félsziget nyugati partjainál fekszik. Legmagasabb pontja: Les Plantos, 143 m. Jersey népszerűségét elsősorban napfényes strandjainak köszönheti.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csatorna-szigetek az i. e. 8000 körül enyhülni kezdő késői jégkorszak alatt végbemenő tengerszint emelkedés előtt, a kontinentális szárazföldhöz tartozott. Ennek megfelelően már korán benépesültek a szigetcsoport tagjai. A földművelés jelenlétéről ma 15 dolmen és néhány menhir tanúskodik. Eredetileg minden Csatorna-sziget a normandiai herceg felségterületéhez tartozott. Hódító Vilmos herceg 1066-ban elfoglalta Angliát. 1204-ben az angol királyok lemondtak a normandiai hercegségről, a Csatorna-szigetek kivételével.

A kereskedelem volt a gazdaság alapja, amit elősegített az Anglia és Franciaország közötti semlegesség. Az élet a mezőgazdaságon, malomiparon, halászaton, hajógyártáson és posztógyártáson nyugodott egészen addig, amíg a szállítás 19. századi fejlődése meg nem indította a sziget idegenforgalmát.

1940-ben a mintegy 30 ezer főnyi lakosságot kitelepítették, mielőtt a második világháború idején a németek elfoglalták Jersey szigetét. Ezekből az időkből származnak a part mentén található erődítmények és egy kényszermunkások által épített kórház is, melyben a harcban megsérült katonákat ápolták. A normandiai partraszállás folyamán a sziget sértetlen maradt. Hivatalos közlés szerint, nem akartak időt pocsékolni az apró sziget felszabadítására, mások mélyebbre ható államjogi és politikai okokra gyanakodtak. Így fordulhatott elő, hogy a szigeten lévő német katonák csak a háború végeztével kapituláltak (1945. május 9.).

Gerald Durrell 1959-ben itt alapította híres állatkertjét.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági életének alapjai a turizmus és a kereskedelem. Világhíres jó minőségű krumplijáról aminek termesztése a mezőgazdaság 80%-át jelenti. A sziget legtöbb bevétele a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból származik, az alacsony adók és a vámmentesség népszerűvé tette a befektetők számára. Az utóbbi években pedig a könnyűipari és az elektronikai ipart fejlesztették.