Óriás páfrányfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Óriás páfrányfa
erdőt alkotva
erdőt alkotva
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Valódi páfrányok (Pteridopsida)
Rend: Páfrányfák (Cyatheales)
Család: Harasztfafélék (Dicksoniaceae)
Alcsalád: Dicksonioideae
Link
Nemzetség: Dicksonia
L'Hér., 1789
Faj: D. antarctica
Tudományos név
Dicksonia antarctica
Labill., 1807
Szinonimák
  • Balantium antarcticum (Labill.) C. Presl
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Óriás páfrányfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás páfrányfa témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás páfrányfa témájú kategóriát.

Az óriás páfrányfa (Dicksonia antarctica) a valódi páfrányok (Pteridopsida) osztályának a páfrányfák (Cyatheales) rendjébe, ezen belül a harasztfafélék (Dicksoniaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az óriás páfrányfa az egyenlítői trópusokon, csaknem kizárólag 1000 méter feletti magasságban él, dél felé gyakoribb; őshazája Tasmánia. A kontinentális Ausztráliában a következő szövetségi államokban található meg: Queensland, Új-Dél-Wales és Victoria.

Ezt a növényt termesztik is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A növény törzse erőteljes, felületén idős levélnyelek sűrűn elhelyezkedő maradványai és közöttük rövid gyökerek láthatók; legalább a törzs felső részét és a levél fonákját hosszú, barna szőrök fedik. A levelek kétszeresen vagy háromszorosan szárnyaltak, a fiatalok pásztorbot módjára becsavarodottak és sűrű szőrűek, pikkelyek vagy tüske nincs rajtuk. A szóruszok közvetlenül a levélkék szélén vannak, a fonákon. Az óriás páfrányfa felálló törzsű, legfeljebb 15 méter magas, inkább alacsonyabb fa. Levele 2-4 méter hosszú, kezdetben hegyes szögben felemelkedő. A levélkék széles vállúak, ülők, a levél közepén a leghosszabbak, 30-40 centiméter hosszúak, osztottak, a csúcs felé az osztatok egybefolynak. A levelek nagyméretűek. A szóruszok sárga vagy barna gömböcskék a levélfonákon, közvetlenül a levél szélén.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]