Bársonyos aranymadár
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sericulus chrysocephalus (Lewin, 1808) |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú médiaállományokat. A Wikimédia Commons tartalmaz Bársonyos aranymadár témájú kategóriát. |
A bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a lugasépítő-félék (Ptilonorhynchidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék
Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Előfordulása az esőerdőkre és egyéb erdős területekre korlátozódik, Ausztrália keleti részének esőerdeiben él, Queensland középső részétől délre egészen Új-Dél-Walesig. Nem vonuló faj.
Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Sericulus chrysocephalus chrysocephalus
- Sericulus chrysocephalus rothschildi
Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A madár hossza 24-28 centiméter. A fajnál igen erős ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím fekete tollazatú, jellemző bélyege a fénylő, aranysárga tollak, melyek a fejen, a nyakon, továbbá a szárnyakon találhatóak.
A hímmel összevetve a tojó jelentéktelen színű, feje barna, háta olajbarna, hasoldal pedig homokszínű.
Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szaporodási időszaka októbertől januárig tart. A hím a tojó elcsábítására egy lugast épít, mely két párhuzamos falból áll, amelyeket földbe szúrt száraz ágak és füvek alkotnak. A lugas belső oldalát levelekből kinyomott sárga festékkel színezi. A bejárat előtt, illetve belül sárga színű bogyókat aggat a falra. A hím nem csupán lugasával (melyet folyamatosan őrizni kénytelen a többi hímtől), de viselkedésével is csábítja a tojókat. Minden hím igyekszik minél több tojót magához csalogatni. Mindazonáltal ez a faj jóval egyszerűbb lugast épít, mint a selyemmadár, vagy a Chlamydera fajok. Azokkal ellentétben azonban a hím tollazata nagyon feltűnő, így a párválasztás során valószínűleg inkább impozáns tollazatával csábítja a tojókat.
Mint az összes lugasépítőmadár, a lugast fészekként nem használja a faj. A tojó ágakból készíti csésze alakú fészkét és levelekkel béleli ki. Két tojását egyedül költi ki 18 nap alatt. A kikelő fiókákat is a tojó neveli fel egyedül.
Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 31.)
- A világ madarai. Budapest: Panem Kft. ISBN 963-545-006-0 (1994)
- Oiseaux.net - francia nyelvű fajleírás
