Bruttó hazai termék
A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product, GDP, ejtsd: dzsídípí) a közgazdaságtanban egy bizonyos terület – többnyire egy ország – adott idő alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t, ami azonban túlzott leegyszerűsítésnek tekinthető.
Tartalomjegyzék
Fogalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A GDP az egy területen, adott idő alatt előállított végső felhasználásra szánt javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként egy évet kell számítani. Például a „a magyarországi GDP” az egy év során Magyarországon előállított végső felhasználásra szánt javak összértéke. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (gross national product, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem pedig azt, hogy kik kapják meg. A GDP földrajzi körülhatároláson alapuló fogalom, a GNP pedig politikain.
Míg a nominális GDP a GDP pénzben kifejezett értéke, a reál GDP az infláció hatását próbálja kiküszöbölni azzal, hogy a GDP-t alkotó javak mennyiségét és valamilyen bázisidőszaki árát veszi figyelembe. Az elsőt „money GDP”-nek is szokták nevezni, az utóbbit „állandó árú” vagy „inflációval korrigált” GDP-nek vagy GDP-nek „a bázisév árain” (ahol a bázisév az az év, amelynek a fogyasztói árindexével számolunk).
Valójában a GDP nemcsak egy adott időszakbeli termelés értékét mutatja, hanem – a jövedelemazonosságnak megfelelően – a gazdaság szereplőinek az adott időszakhoz kapcsolódó összes jövedelmét, illetve kiadását is. Ugyanis egy jószág értékesítésével a jószág előállítója annak piaci értékével megegyező jövedelemhez jut, a vásárlónak pedig ez ugyanekkora kiadást jelent. Az azonosság ugyan a készletek – vagyis a megtermelt, de még nem eladott javak – miatt valójában nem állna fenn, de annak érdekében, hogy mégis teljesüljön, a készleteket egyfajta beruházásnak tekintjük (készletberuházás), és értéküket a jószág előállítójának jövedelmeként és kiadásaként is számításba vesszük.
A GDP összetevői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt:
- GDP = fogyasztás + beruházás + export – import
Viszont a közgazdászok általában szeretik különbontani a magán és közösségi fogyasztást. Az exportból kivonva az importot kapjuk a nettó exportot. A GDP egyenlete így:
- GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export
- GDP = C + G + I + NX
A mutatószám használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A nemzetgazdaságok teljesítményének a mérésére használják.
A mutatószám korlátai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2010 novemberében David Cameron brit miniszterelnök mutatott rá, hogy a GDP rendkívül félrevezető lehet (pl. alaposan emelheti akár egy földrengés is, hiszen az újjáépítés pótlólagos kiadásai a hazai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek), így jobb lenne egy másik mérőszámot megállapítani helyette, amely valósághűbben tükrözi az általános jólétet, jó közérzetet (GWB, General Wellbeing).[1]
A GDP sokszor elválik a társadalmi jótól, így tehát csak igen szűk keretek között érdemes rá úgy hivatkozni, hogy ha a GDP nő, akkor az feltétlenül az adott társadalom egészének a számára jó [1]. Javasolnak helyette alternatív mérőszámokat, amelyek az ígéretek szerint pontosabban mérik egy társadalom jóllétét, ilyen pl. Happy Planet Index.
A feketegazdaság által termelt jövedelem szintén kimarad a hivatalos kimutatásokból. A GDP értékét ilyen esetekben becsléssel próbálják pontosítani. Magyarországon a feketegazdaság aránya a fehérhez képest kb. 15%-os 2012-ben.[2]
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Országok GDP szerinti listája (nominális)
- Az országok egy főre jutó GDP szerinti sorrendje
- Európai országok GDP-je (ábécésorrend)
- Európai országok GDP szerinti listája
- Ázsiai országok GDP szerinti listája
- Bruttó nemzeti termék
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ A GDP helyett nemzeti jóléti indexet vezet be a brit kormány (Index, 2010. november 25.)
- ↑ Ekkora a feketegazdaság Magyarországon – Világgazdaság, 2012. június 26.
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- GDP - Final Output. (Statistical Manual. World Bank.) Elérés dátuma: 2010-03-27.
- Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan I. Budapest: Közgazdasági és Jogi. 1993. ISBN 963-222-684-4 (6. fejezet: A nemzeti kibocsátás mérése. 163–188. oldal)
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Mi ez a szám, amelytől annyit görcsölünk? – Origo, 2012. augusztus 23.
- A GDP nem elég jó mérőszám, utódjait keresik – Világgazdaság, 2007. november 20.