Nauru
Koordináták: d. sz. 0° 31′ 44″, k. h. 166° 56′ 04″
| Naurui Köztársaság | |||
| Republic of Nauru Ripublik Naoero |
|||
|
|||
| Nemzeti mottó: God's Will First Nemzeti himnusz: Nauru Bwiema |
|||
.svg) |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Yaren (de facto) | ||
| d. sz. 0° 32′, k. h. 166° 56′ | |||
| Legnagyobb város | Yaren | ||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Sprent Dabwido | ||
| Hivatalos nyelv | angol, naurui | ||
| kikiáltása | 1968. január 31. | ||
|
|
|||
| Tagság | ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 237 | ||
| Becsült | 9 945 [1] fő (2011. október) | ||
| Rangsorban | 237 | ||
| Népsűrűség | 621 fő/km² | ||
| GDP | |||
| Összes | 70 millió USD (2012)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21 km² | ||
| Rangsorban | 193 | ||
| Időzóna | UTC+12 (UTC+12) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Ausztrál dollár (AUD) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | NAU | ||
| Hívószám | 674 | ||
| Internet TLD | .nr | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Naurui Köztársaság témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
|
|||
Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos korall atoll.
Trópusi éghajlat sok csapadékkal, főként november és február között.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az Egyenlítőtől 0,5-fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A legközelebbi szárazföld Kiribati-hoz tartozó Banaba Island 300 km-re keletre. Óceánia legkisebb önálló állama. A korallmészkőből álló ovális sziget belső fennsíkját vastag foszfátréteg borította. Mára csaknem teljesen kibányászták, mészkősziklás táj maradt vissza. Legmagasabb pontja 65 méter a tengerszinttől.
A szigetet korallzátony veszi körül. Ezen mesterséges átjárókat vágtak, hogy a hajók megközelíthessék a szigetet. A 100-300 méter széles parti sávban laknak az emberek és ez a sáv alkalmas földművelésre. Délnyugaton van egy kis belső lagúna, annak a partja is lakó- és mezőgazdasági terület. A sziget belseje pedig az említett, eredetileg foszfátsziklákból álló fennsík.
Az ivóvíz kevés. Gyűjtik az esővizet, de erősen függ a lakosság a sziget egyetlen, elöregedett tengervíz-sótalanító üzemétől.
Az éghajlat egész évben egyenletesen meleg. A levegő mindig párás, de a csapadék eloszlása egyenlőtlen, éven belül is, és a különböző évek között is nagy ingadozás lehetséges. Ez az El Niño jelenségtől függ.
Élővilág, környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A sziget eredeti élővilágának nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, sertés. Jelenleg mindössze 60 növényfaj él a szigeten. Nincs őshonos emlős, de él egy őshonos nádiposzáta faj és vannak őshonos rovarok, rákok. A tengerbe ömlő foszfáttartalmú iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak.
Súlyos aggodalmat okoz az éghajlatváltozástól és főleg a tengerszint esetleges megemelkedésétől való félelem. A sziget területének legkevesebb 80%-a elég magasan van, de pontosan ez a magasabban fekvő terület jelenleg lakhatatlan. Folyik egy bányarehabilitációs program.
Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű volt Naurunak (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták). Gazdasága foszfátexportáláson alapozódott, mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot. Jelentős bevételt hoz az Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díja, ahová az illegális bevándorlókat deportálják.[3]
Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
John Fearn fedezte fel 1798-ban. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult feszült viszonyok miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére kerül, 1919-ben brit mandátumú terület, a japán megszállást (1942-1945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Brit Nemzetközösség tagja.
Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a Fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.
A lakosság többsége keresztény. A keresztények 57%-a protestáns, 44%-a a Naurui egyház tagja, 24%-a katolikus. A lakosság 5%-a buddhista és taoista. 2%-a bahai vallású.
Nauru kis ország révén kevés termőfölddel és vízzel rendelkezik, ezért sok készételt és konzervet importál. Ennek az lett a következménye, hogy az ország 40%-a cukorbeteg.[4]
Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nauru egy népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nem jelentős a pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legjelentősebb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.
Külképviselet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.
Pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Naoero Amo, Nauru First Party
- Naurui Demokratikus párt, Democratic Party
- Naurui Centrumpárt, Centre Party
Védelmi politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Mikor van? | Angol neve | Magyar neve |
|---|---|---|
| január 1. | New Year's Day | Újév |
| január 31. | Independence Day | függetlenségi nap |
| tavasz | Easter | húsvét |
| Május 17. | Constitution Day | Az alkotmány napja |
| Október 26. | Angam Day | A hazatérés napja |
| December 25-26 | Christmas | karácsony |
Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Rangsor | Körzet | Régi neve | terület (hektár) |
Lakosság (2005) |
falusi |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Aiwo | Aiue | 100 | 1.092 | 8 |
| 2 | Anabar | Anabar | 143 | 502 | 15 |
| 3 | Anetan | Añetañ | 100 | 516 | 12 |
| 4 | Anibare | Anybody | 314 | 160 | 17 |
| 5 | Baiti | Beidi | 123 | 572 | 15 |
| 6 | Boe | Boi | 66 | 795 | 4 |
| 7 | Buada | Buada | 266 | 717 | 14 |
| 8 | Denigomodu | Denikomotu | 118 | 2.827 | 17 |
| 9 | Ewa | Eoa | 117 | 318 | 12 |
| 10 | Ijuw | Ijub | 112 | 303 | 13 |
| 11 | Meneng | Meneñ | 288 | 1.830 | 18 |
| 12 | Nibok | Ennibeck | 136 | 432 | 11 |
| 13 | Uaboe | Ueboi | 97 | 335 | 6 |
| 14 | Yaren | Moqua | 150 | 820 | 7 |
| Nauru | Naoero | 2.130 | 11.218 | 169 |
Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Lásd még: Naurui nemzetközi repülőtér
Nauru 30 km-es közúthálózattal rendelkezik, ebből 24 km burkolt és 6 km burkolatlan. A vasúthálózat csupán 3,9 km-es, amit kizárólag teherszállítási célokra használnak. A szigeten működik egy mesterséges kikötő és egy nemzetközi repülőtér. Nauru nemzeti légitársasággal is rendelkezik Our Airline néven.
Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nauruban a lakosság 94%-a túlsúlyos,[5] az országban nem túl népszerű a sport. Nauru legnagyobb sikersportága a súlyemelés. Az ország eddig négy alkalommal képviselte magát a Nyári Olimpiai játékokon: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, és 2008-ban. A 2008-as pekingi olimpián egy versenyző, Itte Detenamo képviselte az országot súlyemelésben, a +105 kg-os súlycsoportban, ahol szakításban 175 kg-os eredménnyel a 9., lökésben 210 kg-os eredménnyel a 10., összetettben pedig 385 kg-os végeredményt ért el. Detenamo kétszeres Óceánia bajnok (2006, 2007), és egyszeres ezüstérmes (2008).
A 2004-es athéni olimpián három naurui képviselte hazáját: Yukio Peter, Itte Detenamo és Reanna Maricha Solomon. Mindhárman súlyemelésben indultak. A megnyitó ünnepségen Yukio Peter vitte a naurui zászlót. Yukio Peter a férfi 69-kg-os kategóriában 302,5 kg-mal összetettben 8. helyet ért el, Itte Detenamo a férfi +105 kg-osok közt összetettben 347,5 kg-os eredménnyel a 14. helyen végzett, Reanna Maricha Solomon pedig a női +75 kg-os súlycsoportban, 220 kg-os teljesítménnyel a 11. helyen zárt.
A 2000-ben Sydney-ben rendezett nyári olimpián két sportoló delegálta magát a játékokra: Cherico Detenamo és Marcus Stephen. A zászlóvivő Marcus Stephen volt. Cherico Detenamo a férfi 100 m-es síkfutásban indult, de az első fordulóban kizárták doppingvétség miatt. Marcus Stephen a férfi 62 kg-os súlyemelésben képviselte Naurut, és 285 kg-os összetett eredményével 11. helyezett lett.
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ Country Profile - CountryWatch Nauru. countrywatch.com. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
- ↑ Éhségsztrájkba kezdtek a börtönszigetté alakított miniállamban – Origo, 2012. november 5.
- ↑ cukorbeteg
- ↑ Nauru tops obesity league The Independent (Hozzáférés: 2011. június 27.)
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ cukorbeteg: kampányol Schmitt Pál
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Nauru.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Jane's Nauru Honlap (angolul)
- Nauru a CIA World Factbook-ban (angolul)
- Domain .nr
- Air Nauru (AN)
- Országinformációk az osztrák külügyminisztérium alapján (németül)
- Yaren időjárása (németül)
