Saint Vincent és a Grenadine-szigetek
| Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | |||
| Saint Vincent and the Grenadines | |||
|
|||
| Nemzeti mottó: latin: "Pax et justitia" Béke és Igazság Nemzeti himnusz: Saint Vincent himnusza |
|||
 |
|||
|
|
|||
| Fővárosa | Kingstown | ||
| é. sz. 13° 10′, ny. h. 61° 14′ | |||
| Államforma | Parlamentáris monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | II. Erzsébet brit királynő | ||
| Kormányzó | Sir Frederick Ballantyne | ||
| Miniszterelnök | Ralph Gonsalves | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | kreol, bhodzspuri, portugál | ||
| Függetlenség | az Egyesült Királyságtól | ||
| Kikiáltása | 1979. október 27. | ||
|
|
|||
| Tagság | A Nemzetközösség, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS |
||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 109 373 fő (2013)[1] +/- | ||
| Rangsorban | 198 | ||
| Becsült | 109 000 fő (2013-as) | ||
| Rangsorban | 198 | ||
| Népsűrűség | 302 fő/km² | ||
| GDP | 2006-os becslés | ||
| Összes | 466 millió dollár (171) PPP: 812 millió dollár |
||
| Egy főre jutó | 4 360 dollár (76) PPP: 8 091 dollár |
||
| HDI (2004) | 0,759 (88) – közepes | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 389 km² | ||
| Rangsorban | 201 | ||
| Víz | elhanyagolható% | ||
| Időzóna | UTC−4 (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | WV | ||
| Hívószám | 1-784 | ||
| Internet TLD | .vc | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Vincent és a Grenadine-szigetek témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|
|||
 |
|||
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának déli részén fekvő állam. Nagy-Britannia volt gyarmata. Területének zömét a vulkanikus eredetű Saint-Vincent sziget teszi ki. Az országhoz tartozik még a szintén vulkanikus eredetű Grenadine-szigetek legtöbb tagja is. Gazdaságának alapja a trópusi növénytermesztés (banán, cukornád, szerecsendió) és az idegenforgalom.
Tartalomjegyzék
Fekvése, határai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkáni eredetű Saint Vincent szigeten és a Grenadine-szigetsor északi részén fekvő ország. Legmagasabb pontja: Soufriere-vulkán, 1234 méter.
Vízrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Trópusi éghajlatát a tenger közelsége enyhíti. Aránylag gyakran okoznak jelentős károkat a trópusi ciklonok.
Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Népessége,lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ország népessége 122 400 (2004) fő, melynek 56%-a él városokban. A népességnövekedés 0,34%-os, az írástudatlanság 4%-os. A lakosság 66%-a fekete, 19%-a mulatt, 6%-a indiai, 4%-a fehér, 2%-a indián, 3%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Legnépesebb városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Saint Vincent és Grenadine-szigetek települései | |||||
| Rangsor | Név | Lakosság | Körzet | ||
| 1. | Kingstown | 17 994 | Saint George | ||
| 2. | Georgetown | 1680 | Charlotte | ||
| 3. | Byera | 1365 | Charlotte | ||
| 4. | Barrouaillie | 1318 | Saint Patrick | ||
| 5. | Layou | 1164 | Saint Andrew | ||
| 6. | Biabou | 1050 | Charlotte | ||
| 7. | Colonarie | 1034 | Charlotte | ||
| 8. | Port Elizabeth | 839 | Grenadine | ||
| 9. | Chateaubelair | 735 | Saint David | ||
| 10. | Calliaqua | 636 | Saint George | ||
| 11. | Hamilton | 630 | Grenadine | ||
| 12. | Dovers | 525 | Grenadine | ||
Nyelvi összetétel, vallási összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még a kreolt is. A lakosság 47%-a anglikán, 28%-a metodista, 13%-a római katolikus, 12%-a pedig egyéb vallású.
Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Közigazgatása és politikai rendszere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Saint Vincent és a Grenadine-szigetek államformája parlamentáris monarchia. Az állam feje a Nemzetközösség uralkodója, jelenleg II. Erzsébet. A királynőt - aki mint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek királynőjeként gyakorolja jogait - az ország főkormányzója képviseli, 2002. szeptember 2. óta Sir Frederick Ballantyne. A királynő reprezentatív feladatokat lát el, mint a többi alkotmányos, illetve parlamentáris monarchiában. A főkormányzó feladata a választások kiírása. Parlamenti választásokat elvileg négyévenként tartanak, de a főkormányzó - a miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány, politikai instabilitás esetén - hamarabb is kiírhat választásokat, ha jónak látja.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ország végrehajtó hatalmát a kormány gyakorolja, melynek feje a miniszterelnök, 2001. március 28. óta az Egyesült Munkáspárt jelöltje, Ralph Gonsalves. A kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok. A kormány ülésein a miniszterek és a miniszterelnök vesz részt, az üléseket a miniszterelnök és a kabinetfőnök vezeti. Államtitkárok csak különleges esetben vesznek részt a kormány ülésein. A törvényhozó hatalom birtokosa a 15 tagú, egykamarás parlament kezében van. A legutóbbi választásokon, 2010. december 13-án az Egyesült Munkáspárt 8, az Új Demokrata Párt pedig 7 helyet szerzett, a Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt pedig - miután a szavazatok kevesebb mint negyed százalékát szerezte meg a 62 805 szavazatból megszerzett 138 voksával - nem jutott be.
Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ország 6 egyházkerületre (parish) van felosztva, melyek a következők:
- Charlotte Parish
- Grenadines Parish
- Saint Andrew Parish
- Saint David Parish
- Saint George Parish
- Saint Patrick Parish
Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Egyesült Munkáspárt
- Új Demokrata Párt
- Saint Vincent és Grenadine-szigeteki Zöld Párt
Tagság a nemzetközi szervezetekben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
ACP, ALBA, C, Caricom, CDB, CELAC, ECLAC, FAO, G-77, IBRD, ICAO, ICC, ICFTU, ICRM, IDA, IFAD, IFRCS, ILO, IMF, IMO, Intelsat, Interpol, IOC, ITU, OAS, OECS, OPANAL, OPCW, UN, UNCTAD, UNESCO, UNIDO, UPU, WCL, WFTU, WHO, WIPO, WTrO
Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
Gazdaságának alapja a növénytermesztés (banán, kókuszdió, fűszerek, szerecsendió). Marantakeményítő gyártásban és kereskedelemben világmonopóliumot élvez.[2]
- Energiagazdálkodás – bányászat – ipar
- Szolgáltatások
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Exporttermékek: banán, maranta, táró, burgonya. Importtermékek: élelmiszerek, gépek, berendezések, vegyszerek, műtrágya, ásványok, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Görögország, Spanyolország, USA, Nagy-Britannia, Trinidad és Tobago.
Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A törpeállam közút-hálózatának hossza 2003-ban 829 km volt. Az országban 1 kikötő és 5 repülőtér található.
Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Építészet
- Képzőművészetek
- Irodalom
- Filmművészet
- Zene
Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Kolumbusz 1498. január 22-én fedezte fel Saint Vincent szigetét, melyet zaragozai Szent Vincéről, Portugália védőszentjéről nevezett el. A sziget 1627-ig az őslakos karib indiánok ellenőrzése alatt maradt. Ekkor létesítették az angolok itt az első települést, de az indiánok ellenállása és a franciákkal folytatott vetélkedés miatt 1763-ig nem tudták tartósan megvetni a lábukat. A szigetet 1789-ben angol koronagyarmattá nyilvánították, majd 1885 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része. 1958 és 1962 között a Nyugat-indiai Föderáció tagja volt, majd 1969-ben Nagy-Britannia társult állama lett. Függetlenségét 1979. október 27-én kiáltották ki.
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- hivatalos oldal
- turizmusról
- információk Grenadáról és Saint Vincentről
- Információk Grenadáról és Saint Vincentről
- Saint Vincent és a Grenadine-szigetek.lap.hu - linkgyűjtemény
- ↑ Világbank
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
.svg)
.svg)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
|
