Antigua és Barbuda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Antigua és Barbuda
Antigua and Barbuda
Antigua és Barbuda zászlaja
Antigua és Barbuda zászlaja
Antigua és Barbuda címere
Antigua és Barbuda címere
Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving
Nemzeti himnusz: Fair Antigua, We Salute Thee
LocationAntiguaAndBarbuda.png

Fővárosa St. John's
é. sz. 17° 07′, ny. h. 61° 51′
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Uralkodó II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Rodney Williams
Miniszterelnök Gaston Browne
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek kreol
Függetlenség az Egyesült Királyságtól

Tagság A Nemzetközösség, a CARICOM, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint 89 985 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban 207
Népsűrűség 184 fő/km²
GDP 2006-ban
Összes 962 millió USD (161)
PPP: 750 millió USD
Egy főre jutó 11 685 USD (46)
PPP: 13 909 USD
HDI (2004-ben) 0,808 (59) – magas
Földrajzi adatok
Terület 442 km²
Rangsorban 180
Víz Elhanyagolható%
Időzóna AST (UTC-4)
ADT (UTC-3)
Egyéb adatok
Pénznem Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel AG
Hívószám 1-268
Internet TLD .ag
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antigua és Barbuda témájú médiaállományokat.

Ac-terkep.png

Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Az államot három sziget alkotja. Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a három sziget közül és az egyetlen, amely nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.

Délre tőle Guadeloupe, délnyugatra Montserrat, nyugatra Saint Kitts és Nevis, északnyugatra pedig Saint-Barthélemy található.

Antigua és Barbuda a Brit Nemzetközösség, a Karib-tengeri Közösség (röviden CARICOM) és a Kelet-karibi Államok Szervezetének (röviden OECS) tagja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műholdfelvétel Antigua és Barbudáról.
Jolly Harbour Antigua nyugati részén

Az ország számos szigetből és korallzátonyból áll, a legnagyobb és legnépesebb közülük Antigua (legnagyobb városa Saint John's), a második legnagyobb pedig a tőle északra lévő Barbuda (legnagyobb városa Codrington). A szigetek laposak, a legmagasabb pont a 402 m magas Boggy Peak. A magasabb területeket vulkáni tevékenység hozta létre.

Az erdőirtások miatt az esővíz nem raktározódik el a talajban, így az ország édesvíztartalékai korlátozottak.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trópusi övben fekvő országban a hőmérséklet nagyjából egész évben állandó. Júliustól októberig hurrikánok és trópusi viharok pusztítanak, néha aszályos időszak is előfordul.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nelson's Dockyard National Park: Egy régi angol haditengerészeti támaszpont és környéke. Látható itt Cook kapitány 'Endeavour' nevű hajójának másolata.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kerámiát nem ismerő indiánok voltak Antigua és Barbuda első lakói i. e. 2400 körül. Később arawak és karib indiánok népesítették be a szigeteket. Antigua szigetét Wadadli néven nevezték a bennszülöttek és ma ugyanígy hívják a helybeliek. Kolumbusz Kristóf második útján 1493-ban partra szállt itt és a szigetet Santa Maria de la Antigua-nak nevezte egy sevillai templom után. A spanyolok nehezen tudták egymástól megkülönböztetni a bennszülöttek különböző csoportjait, így keveset tudni akkori állapotukról és egymáshoz való viszonyukról. Annyi bizonyos, hogy nem volt béke közöttük.

A spanyolok korai települését angol uralom váltotta fel 1632-ben, 1666-ban egy francia közjátékkal. Az Antigua cukornád-ültetvényein folyó rabszolgatartást 1834-ben tiltották be. Ez után a munkáskezek hiánya miatt az ültetvények tönkrementek.[2]

1940-ben Nagy-Britannia Antigua egy részét 99 évre bérbe adta az Amerikai Egyesült Államoknak, katonai támaszpont céljára. 1967-től Nagy-Britannia társult állama volt. A függetlenséget 1981. november 1-jén mondták ki; az állam ugyanekkor csatlakozott a Nemzetközösséghez. 1983-ban az Amerikai Egyesült Államok oldalán részt vett Grenada megszállásában. 1995-ben menekülteket fogadott be Montserratról az ottani tűzhányókitörés után.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antigua és Barbuda államformája szövetségi alkotmányos monarchia, demokratikus kormányzással és választott parlamenttel, ahol a miniszterelnök a kormányfő, és a többpártrendszer vezetője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főkormányzót (Governor-General) II. Erzsébet brit királynő nevezi ki. A végrehajtói hatalom a mindenkori kormány kezében van, a törvényhozói hatalommal a kétkamrás parlament rendelkezik. Az ország parlamentje a Szenátusból (tizenhét tagját a kormányzó nevezi ki) és a Képviselőházból (tizenhét tagját ötévente megrendezett választásokon választják meg) áll. A 2004. március 23-án tartott választásokon az Antiguai Munkáspárt három, az Egyesült Haladó Párt pedig tizenhárom mandátumot nyert. A következő választásokat 2009-ben tartották.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-től az Antiguai Munkáspárt volt hatalmon, ám a 2004-es választásokat az elvesztette a Karib-térségben leghosszabb ideig kormányon lévő válaszott párt. Az előző miniszterelnök, Lester Bird, 1994-óta volt a kormányfő, amikor is apját, Vere Birdet követte a hatalmon. Az idősebb Bird 1981 és 1994 között volt miniszterelnök, és a függetlenség előtt Antigua főminisztere volt 1960-tól 1971-ig, majd 1976-tól ismételten.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antigua szigete hat községi körzetre van osztva, Barbuda és a lakatlan Redonda függő területek. Ezek:

Antigua parishes numbered.png
  1. Saint George
  2. Saint John
  3. Saint Mary
  4. Saint Paul
  5. Saint Peter
  6. Saint Philip

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Királyi Angua és Barbuda-i Védelmi Erők 287 főből áll, akik közül 200 12–18 év közötti fiatal alkotja a Kadét Egységet. Antiguának ezen felül nem kell több

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Heritage Quay a fővárosban, St. John'sban.

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írástudatlanság: 11%

A lakosság többsége afrikai, vagy afroeurópai származású. Az országban él egy portugál valamint kevert afrikai és portugál kisebbség, mivel a Karib-térségbe a rabszolgaság megszüntetése után Portugáliából hoztak szolgákat. A lakosság többi része brit és ír, keleti keresztény arab (főként libanoni és palesztin és szíriai) származású. Antigua és Barbudán él egy zsidó kisebbség is. Etnikai megoszlás: 78% fekete, 19% mulatt, 2% libanoni, szíriai, zsidó, 1% karib indián és fehér.

Az országból származó lakosok egyre növekvő számban élnek külföldön, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában.

Katedrális a fővárosban

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 85%-a keresztény. Ezen belül: 32;% anglikán, 12% úri testvérek, 9% metodista, 9% adventista, 12% egyéb protestáns, 11% római katolikus, 1% rasztafariánus, 1% Jehova tanúi, 13% egyéb.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kikötők az Angol- és a Falmouth-öbölben Antigua szigetén.
Hajók a főváros kereskedelmi kikötőjében

Gazdaság: turista -és adóparadicsom

A szigetország gazdasága a szolgáltatásokon alapszik, amelyben a turizmus adja az állások és a bevételek legnagyobb részét, és amely a bruttó hazai termék több mint felét teszi ki. A kegyetlen hurrikánok sorozata 1995-óta az infrastruktúra jelentős részét elpuszította és nagy mértékben csökkentette az országba érkező turisták számát. A még csak kezdetleges pénzügyi szektor fejlődése rohamosan lelassult 1999-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be Antigua és Barbudával szemben. Ezt azután tették, miután felbomlott az irányításuk a pénzmosás felett. A kormány erőfeszítéseket tett a külföldi követelések teljesítésére annak érdekében, hogy a szankciókat az állam ellen felfüggesszék.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország mezőgazdasági termelése főként a belföldi igények kielégítésére rendeződött be. Ezt a szektort korlátozza a víz és a munkaerő hiánya, aminek következtében a fejlesztések inkább a turizmusba és az építészetbe irányul. A kézművesipar magába foglalja az ágyneműk, a kézzel készített műtárgyak és az elektronikai alkatrészek gyártását. A gazdasági növekedés mértéke továbbra is az fejlett országok jövedelmeinek növekedésétől függ, főleg az Egyesült Államokétól, mivel a turisták több mint egyharmada innen érkezik. 2005-ben az összesített gazdasági növekedés 2,5% volt. Az infláció 2000-ben 0%-ra csökkent az 1995 és 1999 közötti 2%-ról. A munkanélküliség 2001-ben 11%-os volt. A bevételek nagysága 2000.ben 123,7 millió USD, a kiadások mértéke 145,9 millió USD volt. A költségvetési hiány 1999-ben 231 millió USD-re rúgott.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban nincs vasút. Egy keskeny nyomtávú 77-es vonal van, amely a cukornádat szállítja.

Az utak hossza 1165 km, azonban ebből csak 384 km aszfaltozott.[3] Az országban egy buszvonal van, amelynek 15000 gépjárműve van.[4]

A nemzetközi reptér (Vere C. Bird International Airport ANU) Antigua sziget északnyugati részén van, Saint John's-tól 8 kilométerre. Ez a reptér a második világháborúban amerikai támaszpont volt. A kifutópálya 2744 méter hosszú. Ezen kívül még két reptér van.

Kikötők száma: 1

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karneváli kép

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetlakók hangsúlyt helyeznek a sziget természeti és helytörténeti értékeire, és azok megfelelő bemutatására. Több múzeum, tanösvény és felefedező túralehetőség áll az látogatók rendelkezésére. Népszerű a búvárkodás, valamint több jacht kikötő áll a hajóval érkezők rendelkezésére. A sziget büszke krikett játékosaira. A szigeteken augusztusban tartják meg a rabszolgaság eltörlésére emlékező karnevált.

Látványosságok Antiguán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • György Erőd a szerzetesek hegyén.
  • Nelson hajógyár a Cook kapitány újjáépített "Törekvés" (Endeavour) hajójával. Ugyanitt múzeumépülettel.
  • Antigua & Barbuda múzeum a Long Bay közelében
  • Botanikus kert
  • "Betti reménye" múzeum és történelmi cukornádültetvény
  • az "ördög hídja", egy természetes sziklaalakzat a Long Bay közelében
  • "Herkules oszlopai" parti sziklaképződmény

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vivian Richards Stadion, Antigua

Antigua és Barbuda eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékokon.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • január 1.: újév
  • március/április: húsvét
  • május 7.: a munka ünnepe
  • június: pünkösd
  • augusztus 6-7: karnevál
  • október 7.: kereskedelmi ünnep
  • november 1.: a függetlenség napja
  • december 10. a hősök napja
  • december 25-26: karácsony

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Világbank
  2. Kéri András: Antigua és a Redondai Királyság. Természet Világa, 144. évf. 12. sz. 2013. december. 556–558. o.
  3. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ac.html#Trans (2006. október 3.)
  4. http://www.welt-in-zahlen.de/laenderinformation.phtml?country=9 (2006. október 3.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Antigua és Barbuda témájú médiaállományokat.

Koordináták: é. sz. 17° 03′ 00″, ny. h. 61° 48′ 00″