Dagesztán

Dagesztán (Dagesztáni Köztársaság, Респу́блика Дагеста́н)
Dagesztán címere Dagesztán zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Székhely	Mahacskala
Köztársasági elnök	Magomedszalam Magomedov
Hivatalos nyelv	orosz, agul, avar, dargin, kumik, lak, lezg, tabaszaran
Népesség
Teljes népesség	2 576 531 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Terület
Összterület	50,3 ezer km²
Időzóna	UTC +3 (nyári időszámítás: ?)
Elhelyezkedése
Dagesztán Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 43° 06′, k. h. 46° 53′43.1, 46.883333333333

A Dagesztáni Köztársaság (oroszul Респу́блика Дагеста́н [Reszpúbliká Dágesztán]) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció tagköztársasága, hivatalos közigazgatási megnevezéssel köztársasági alanya. Területre és népességre az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársasága.

Etnikailag nagyon vegyes terület, amelyet több tucat etnikai csoport és alcsoport népesít be. Legtöbbjük valamely kaukázusi, török vagy iráni nyelvet beszél. A legnagyobb csoportokat az avarok, darginok, lezgek és kumikok alkotják. Az oroszok a lakosság kis hányadát képviselik (4,7%-ot), de a fő hivatalos nyelv az orosz.

Az 1990-es évek eleje óta Dagesztán olyan politikai feszültségforrásokkal küzd, mint az iszlám felkelés és a szeparatizmus fellángolásai, az etnikai feszültség és a terrorizmus. A Nemzetközi Krízis Csoport (angolul International Crisis Group, ICG) szerint az erőszak jórészéért a Shariat Jamaat nevű militáns iszlám szervezet felelős.

Mindezek miatt az ország látogatása külföldiek számára veszélyes.

Neve

Neve a „hegy” jelentésű török dağ szóból ered, amelyhez a „föld” jelentésű perzsa utótag kapcsolódott. Neve perzsául és arabul داغستان.

Földrajza

Dagesztán domborzati térképe

Kaukázus

Az Észak-Kaukázusban elterülő Dagesztán az Oroszországi Föderáció legdélebbi része.

Szomszédai: északon a Kalmük Köztársaság, nyugaton a Csecsen Köztársaság, északnyugaton Sztavropoli határterület, délen Azerbajdzsán, délnyugaton Grúzia, illetve kelet felől a Kaszpi-tenger (partvonala mintegy 400 kilométer).

Területe 50 300 négyzetkilométer (kicsit nagyobb, mint Magyarország fele).

Legnagyobb észak-déli kiterjedése 400 kilométer, kelet-nyugati irányban 200 kilométer. A moszkvai időzónához tartozik.

Legmagasabb pontja a 4466 méter magas Bazardüzü.

Vizei

A köztársaságban, amelynek jórésze hegyvidék, több mint 1800 folyó van. Ezek közül a legnagyobbak: Szulak folyó, Szamur folyó, Terek folyó.

Mintegy 400 kilométer hosszú partvonala van a Kaszpi-tengeren.

Ásványkincsei

Dagesztán gazdag kőolajban, földgázban, kőszénben és más ásványokban.

Éghajlata

Nyáron a klímája forró és száraz. A telek a hegyvidéken kemények.

• Átlag januári hőmérséklete: +2 °C
• Átlag júliusi hőmérséklete: +26 °C
• Átlag éves csapadék: 250 millimétertől (az északi síkságokon) 800 milliméterig (a hegyekben).

Története

Derbent ősi városa a Világörökség része

Pár népviseletben. Szergej Prokugyin-Gorszkij dagesztáni portréja, 1907 és 1915 között

Dagesztáni férfi. Szergej Mihajlovics Prokugyin-Gorszkij 1905-1915 közt készült fotója

A régióról szóló legkorábbi feljegyzések az itt elhelyezkedő kaukázusi Albania államról szólnak a Kr. e. 4. századból. (Nincs köze Albániához, a latin eredetű név „hegyvidéket” jelent. Az állam fővárosa Derbent volt, nagyobb városai Chola, Toprak Kala és Urceki. A mai Dagesztán északi részét pogány törzsek szövetsége ellenőrizte. Kaukázusi Albánia az 1. században még a mai Azerbajdzsán, illetve a lezgek által lakott területek felett is uralkodott. Később a Római Birodalom, majd a perzsa Szászánidák alávetették. A területen korán meggyökerezett a kereszténység.

Az 5. században a győztes Szászánidák alapították Derbent erős várát, amelyet a különböző népek által adott nevek a Kaukázus, illetve a Kaszpi-tenger régiója kapujaként jelöltek meg. Dagesztán északi részét a hunok foglalták el, majd utánuk az (eurázsiai) avarok. (Nem tisztázott, hogy a jelenleg a régióban élő kaukázusi avarok milyen viszonyban állnak a később a Kárpát-medencét benépesítő eurázsiai avarokkal.) Közép-Dagesztán hegyvidékein jött létre az avarok uralta keresztény Sarir állam, amely az 5. századtól egészen a 12. századig fennállt, bár a hatalmas Kazár Birodalom, illetve a Kalifátus szomszédsága a 9. századig folyamatos fenyegetést jelentett a számára. Figyelemre méltó adat, hogy az avarok és az európai hunok mellett számos korabeli krónika említi a szavárdi, szavárd, szabír népet, mely a magyarok korabeli, saját maguk által használt neve. Ezt később nyugati krónikák is megerősítik, például VII. Kónsztantinosz is említi, amikor Bulcsú követségben jár nála. Több helységnév is őrzi a magyarság emlékét, Madzsar Garaolan falu neve, vagy Madzsarli település, mely még a 19. században is létezett.

A Derbent feletti uralmat 664-ban az arabok szerezték meg a perzsáktól, és a kazárokkal is összecsaptak Dagesztán birtoklásáért. A bennszülöttek 904-ben és 913-ban is felkeltek az arabok ellen, de az iszlám erősen gyökeret vert először a városokban (mint Szemender vagy Kubacsi), majd vidéken is. A 15. századra a kaukázusi albániai kereszténység eltűnt. Egyedüli emléke a 10. századi datunai templom.

Az iszlám nyomás és a belvillongások hatására Sarir a 12. század elején felbomlott és helyette létrejött az avarisztáni kánság, egy iszlám állam, amely ezután hat évszázadot élt meg. Túlélte az 1222-es és 1239-es pusztító tatárjárásokat, az Aranyhorda szövetségese lett, és átvészelte Timur Lenk 1389-es támadását is.

Ahogy a mongol fennhatóság fokozatosan gyengült, Kaitagiban és Tarkiban új hatalmi központok alakultak ki. A 16. és 17. században írásba foglalták a jogi hagyományokat, a hegyi közösségek (djamaatok) jelentős autonómiára tettek szert, a kumik fejedelmek (samkalok) pedig a cár védelmét kérték.

Az orosz hódítástól

Az oroszok a 18. században erősítették meg jelenlétüket a régióban. Nagy Péter cár az első orosz-perzsa háború során elfoglalta Dagesztánt. Bár 1735-ben a területeket visszaadták Perzsiának, a második orosz-perzsa háborúban 1796-ban az oroszok elfoglalták Derbentet.

A 18. században erősödött meg újra az avarisztáni kánság: visszaverte Nádir perzsa sah támadását és adót vetett ki Sirvánra és Grúziára. 183-ra a kánság elfogadta az oroszok fennhatóságát, de Perzsia csak egy évtizeddel később ismerte el a dagesztáni orosz hódítást, a gulisztáni békében.

Az orosz közigazgatás hamar kiábrándította és elkeserítette a hegylakókat. A kivetett magas adók, a földek kisajátítása és az erődépítkezések (mint a mahacskalai) miatti felháborodás vezetett el a kaukázusi imámság égisze alatt kirobbant felkeléshez, amelyeket Gázi Mohamed vezetett (1828-1832), majd Hamza bég imám (1832-1834), még később Samil imám (1834-1859). Ez a kaukázusi háború 1864-ig tartott, amikor Samilt elfogták és megszűnt az avarisztáni kánság.

Népesség

Mivel a sok magas és járhatatlan hegy megnehezíti az ország részei közti kapcsolattartást, Dagesztán etnikailag nagyon vegyes és lakói még mindig őrzik a törzsi életformát. Oroszország más részeitől eltérően a lakosság gyors ütemben növekszik.

• Népesség: 2 576 531 (2002)
  • Város: 1 102 577 (42,8%)
  • Vidék: 1 473 954 (57,2%)
  • Férfi: 1 242 437 (48,2%)
  • Nő: 1 334 094 (51,8%)
• Nők aránya 1000 férfihez: 1074
• Átlagos kor: 25,2 év
  • Város: 25,1 év
  • Vidék: 25,2 év
  • Férfi: 24,0 év
  • Nő: 26,3 év
• Háztartások száma: 570 036 (összesen 2 559 499 ember)
  • Város: 239 338 (1 088 814 ember)
  • Vidék: 330 698 (1 470 685 ember)
• Életstatisztikák

Forrás: Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat

	Születések	Halálozások	Születési ráta	Halálozási ráta
1970	41 381	9543	28,8	6,6
1975	42 098	10 292	27,3	6,7
1980	44 088	11 188	26,6	6,8
1985	50 053	12 010	28,7	6,9
1990	48 209	11 482	26,1	6,2
1991	47 461	12 062	24,9	6,3
1992	44 986	12 984	22,9	6,6
1993	41 863	14 777	20,8	7,3
1994	44 472	15 253	21,0	7,2
1995	45 680	15 700	20,7	7,1
1996	42 282	15 565	18,8	6,9
1997	41 225	15 662	17,9	6,8
1998	41 164	15 793	17,4	6,7
1999	38 281	16 020	15,8	6,6
2000	38 229	16 108	15,5	6,5
2001	38 480	15 293	15,3	6,1
2002	41 204	15 887	16,1	6,2
2003	41 490	15 929	16,0	6,1
2004	41 573	15 724	15,9	6,0
2005	40 814	15 585	15,5	5,9
2006	40 646	15 939	15,3	6,0
2007	45 470	15 357	17,0	5,7
2008	49 465	15 794	18,3	5,9

Etnikai csoportok

Dagesztánban nagyon sok etnikum él együtt. A 2002-es oroszországi népszámlálás szerint a népesség háromnegyedét északkaukázusi népek teszik ki (köztük avarok, darginok és lezgek). Az oroszok részaránya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. A dagesztániak kilenctizede mohamedán vallású.

1.	vegyes lakosságú
Kaukázusi népek:
2.	Avarok
3.	Darginok / dargok
4.	Lezgek
5.	Lakok
6.	Tabaszaranok
7.	Agulok
8.	Rutulok
9.	Cahurok
Török népek:
10.	Kumikok
11.	Nogajok
12.	Azeriek
Szláv népek:
13.	Oroszok

	Népszámlálás 1926	Népszámlálás 1939	Népszámlálás 1959	Népszámlálás 1970	Népszámlálás 1979	Népszámlálás 1989	Népszámlálás 2002	Népszámlálás 2010
Avarok	177 189 (22,5%)	230 488 (24,8%)	239 373 (22,5%)	349 304 (24,5%)	418 634 (25,7%)	496 077 (27,5%)	758 438 (29,4%)	850 011 (29,2%)
Darginok	125 707 (16,0%)	150 421 (16,2%)	148 194 (13,9%)	207 776 (14,5%)	246 854 (15,2%)	280 431 (15,6%)	425 526 (16,5%)	490 384 (16,9%)
Kumikok	87 960 (11,2%)	100 053 (10,8%)	120 859 (11,4%)	169 019 (11,8%)	202 297 (12,4%)	231 805 (12,9%)	365 804 (14,2%)	431 736 (14,8%)
Lezgek	90 509 (11,5%)	96 723 (10,4%)	108 615 (10,2%)	162 721 (11,4%)	188 804 (11,6%)	204 370 (11,3%)	336 698 (13,1%)	385 240 (13,2%)
Lakok	39 878 (5,1%)	51 671 (5,6%)	53 451 (5,0%)	72 240 (5,1%)	83 457 (5,1%)	91 682 (5,1%)	139 732 (5,4%)	161 276 (5,5%)
Tabaszaranok	31 915 (4,0%)	33 432 (3,6%)	33 548 (3,2%)	53 253 (3,7%)	71 722 (4,4%)	78 196 (4,6%)	111 152 (4,3%)	118 848 (4,1%)
Nogajok	26 086 (3,3%)	4 677 (0,5%)	14 939 (1,4%)	21 750 (1,5%)	24 977 (1,5%)	28 294 (1,6%)	38 168 (1,5%)	40 407 (1,4%)
Rutulok	10 333 (1,3%)	20 408 (2,2%)	6 566 (0,6%)	11 799 (0,8%)	14 288 (0,9%)	14 955 (0,8%)	24 298 (0,9%)	27 849 (1,0%)
Agulok	7 653 (1,0%)		6 378 (0,6%)	8 644 (0,6%)	11 459 (0,7%)	13 791 (0,8%)	23 314 (0,9%)	28 054 (1,0%)
Cahurok	3 531 (0,4%)		4 278 (0,4%)	4 309 (0,3%)	4 560 (0,3%)	5 194 (0,3%)	8 168 (0,3%)	9 771 (0,3%)
Oroszok	98 197 (12,5%)	132 952 (14,3%)	213 754 (20,1%)	209 570 (14,7%)	189 474 (11,6%)	165 940 (9,2%)	120 875 (4,7%)	104 020 (3,6%)
Azeriek	23 428 (3,0%)	31 141 (3,3%)	38 224 (3,6%)	54 403 (3,8%)	64 514 (4,0%)	75 463 (4,2%)	111 656 (4,3%)	130 919 (4,5%)
Csecsenek	21 851 (2,8%)	26 419 (2,8%)	12 798 (1,2%)	39 965 (2,8%)	49 227 (3,0%)	57 877 (3,2%)	87 867 (3,4%)	93 658 (3,2%)
Mások	43 861 (5,6%)	52 031 (5,6%)	61 495 (5,8%)	63 787 (4,5%)	57 892 (3,6%)	58 113 (3,2%)	25 835 (1,0%)	38 076 (1,3%)

Az őshonos népek vastag betűkkel szedve szerepelnek a táblázatban. Mindezeken kívül még körülbelül negyven kisebb etnikum él Dagesztánban, például az akvakok, akik kevesebb mint tízezren vannak, de szinte teljesen asszimilálódtak az avar népességbe, vagy a hinukok, akik mintegy 200 főt számlálnak. A köztársaság belsejében négy várost laknak a hunzibok és a kunzalok. A lingua franca (közvetítő nyelv) az orosz, de Dagesztánban az oroszon kívül még több mint 30 nyelvet beszélnek.

Vallások

A népesség mintegy kilencven százaléka iszlám vallású. Mint a Kaukázusban általában, az iszlám szunni ágához, azon belül a szúfi hagyományhoz tartoznak. Ezen belül is több irányzat létezik.

A dagesztániak fennmaradó része jórészt keresztény.

Évezredek óta élnek Dagesztánban zsidók is: a „hegyi zsidók”. Elődeik a Kr. e. 7. század és a Kr. u. 6. század közt vándoroltak be Babilóniából és Perzsiából.

Települések

Dagesztán városai

Gazdasága

Ásványkincsekben gazdag. Jelentős még a Kaszpi-tengeri halászat.

Galéria

• 

  Az autópályán

• 

  Derbent vára

• 

  Mecset Mahacskalában

• 

  Mahacskalai városkép

Források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dagestan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk

• Horváth Krisztián: Avarnak lenni büszke gyönyörűség (HTML). Nyelv és Tudomány, 2013. június 26.
• "The North Caucasus," Russian Analytical Digest No. 22 (5 June 2007)
• BBC Country Report on Dagestan
• University of Texas maps of the Dagestan region
• Radio Free Europe discusses religious tension in Dagestan
• ISN Case Study: The North Caucasus on the Brink (August 2006)
• Articles on Dagestan, reports from research, photos
• Dagesztán képekben (oroszul)
• Daghestan's Kaitag Embroideries - and Henri Matisse?