Karélia
| Karél Köztársaság (Респу́блика Карелия / Karjalan tašavalta / Karjalan tasavalta) | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország |
||
| Szövetségi körzet | Északnyugati szövetségi körzet | ||
| Székhely | Petrozavodszk | ||
| Alapítás | 1956. július 16. | ||
| Köztársaság vezetője | Alekszandr Petrovics Hugyilajnyen (Aleksanteri Hutilainen) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 645 205 fő (2010) +/- | ||
| Etnikai csoportok | oroszok, karjalaiak, finnek, fehéroroszok, ukránok, vepszék | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| Összterület | 172 400 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 |
|||
 Karél Köztársaság
Pozíció Oroszország térképén
|
|||
| é. sz. 63° 49′, k. h. 33° 00′Koordináták: é. sz. 63° 49′, k. h. 33° 00′ | |||
| Karél Köztársaság weboldala | |||
A Karél Köztársaság (oroszul Респу́блика Карелия [Reszpublika Karelija], karjalaiul Karjalan tašavalta, finnül Karjalan tasavalta) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa Petrozavodszk.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Északról a Murmanszki területtel, keletről az Arhangelszki területtel, délkeleten a Vologdai területtel, a délről a Leningrádi területtel és nyugatról Finnországgal határos.
Északkeleten a Fehér-tenger partja határolja. Főbb folyói a Vodla, Kem, Onga, Unga. Nagy tavai az Onyega-tó, a Ladoga-tó.
Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 13. századtól északi része a Novgorodi Köztársaság, déli pedig svéd uralom alatt állt. A déli rész végül a nystadi békében (1721) és a többi 1809-ben került az Orosz Birodalomhoz. Finnország 1917-es függetlenedése után megkapta a terület nyugati részét, és sikertelen kísérletet tett a keleti rész elfoglalására az orosz polgárháború alatt. Az 1939-40-es téli háború alatt a Szovjetunió sikeresen visszafoglalta a területet azóta is Oroszország része.
Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| népszámlálás 1926 | népszámlálás 1939 | népszámlálás 1959 | népszámlálás 1970 | népszámlálás 1979 | népszámlálás 1989 | népszámlálás 2002 | népszámlálás 2010[1] | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| oroszok | 153 967 (57,2 %) | 296 529 (63,2 %) | 412 773 (62,7 %) | 486 198 (68,1 %) | 522 230 (71,3 %) | 581 571 (73,6 %) | 548 941 (76,6 %) | 507 654 (82,2 %) |
| karjalaiak | 100 781 (37,4 %) | 108 571 (23,2 %) | 85 473 (13,0 %) | 84 180 (11,8 %) | 81 274 (11,1 %) | 78 928 (10,0 %) | 65 651 (9,2 %) | 45 570 (7,4 %) |
| fehéroroszok | 555 (0,2 %) | 4263 (0,9 %) | 71 900 (10,9 %) | 66 410 (9,3 %) | 59 394 (8,1 %) | 55 530 (7,0 %) | 37 681 (5,3 %) | 23 345 (3,8 %) |
| ukránok | 708 (0,3 %) | 21 112 (4,5 %) | 23 569 (3,6 %) | 27 440 (3,8 %) | 23 765 (3,2 %) | 28 242 (3,6 %) | 19 248 (2,7 %) | 12 677 (2,0 %) |
| finnek | 2544 (0,9 %) | 8322 (1,8 %) | 27 829 (4,2 %) | 22 174 (3,1 %) | 20 099 (2,7 %) | 18 420 (2,3 %) | 14 156 (2,0 %) | 8577 (1,4 %) |
| vepszék | 8587 (3,2 %) | 9392 (2,0 %) | 7179 (1,1 %) | 6323 (0,9 %) | 5864 (0,8 %) | 5954 (0,8 %) | 4870 (0,7 %) | 3423 (0,5 %) |
| Egyéb | 2194 (0,8 %) | 20 709 (4,4 %) | 29 869 (4,5 %) | 20 726 (2,9 %) | 19 565 (2,7 %) | 21 505 (2,7 %) | 25 734 (3,6 %) | 16 422 (2,7 %) |
Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Karéliában (a 2010. évi népszámláláskor) 13 város, 11 városi jellegű település és 776 falusi település található, az utóbbiak közül azonban 109 lakatlan. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 44 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban sokuk elvesztette e címét és faluvá alakult, Oroszország más területeihez hasonlóan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint Karéliában 78% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. Csupán két falu népessége haladja meg a háromezer főt, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 1%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.
Karélia városai a következők (2010. évi népességükkel):
- Petrozavodszk, Петрозаводск (261 987)
- Kondopoga, Кондопога (32 987)
- Szegezsa, Сегежа (29 631)
- Kosztomuksa, Костомукша (28 436)
- Szortavala, Сортавала (19 235)
- Medvezsjegorszk, Медвежьегорск (15 533)
- Kem, Кемь (13 051)
- Pitkjaranta, Питкяранта (11 429)
- Belomorszk, Беломорск (11 217)
- Szuojarvi, Суоярви (9 766)
- Pudozs, Пудож (9 698)
- Olonyec, Олонец (9 056)
- Lahgyenpohja, Лахденпохья (7 813)
Közigazgatás és önkormányzatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Karélia (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 15 járásra oszlik, a 13 város közül pedig Petrozavodszk, Kosztomuksa és Szortavala köztársasági alárendeltségű, melyek így nem tartoznak egyik járáshoz sem. A két utóbbi városhoz városi jellegű és falusi települések is be vannak osztva, melyek szintén nem részei egyik járásnak sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 15 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, míg a köztársasági alárendeltségű városok közül Petrozavodszk és Kosztomuksa (utóbbi a hozzá beosztott területtel együtt) a járásoktól független városi körzetet alkot, melyeknek egyszintű önkormányzata van, egyszerre gyakorolják a járási és a községi önkormányzati hatásköröket. Szortavala városban viszont járási önkormányzat működik, ami azt jelenti, hogy e városnak és a hozzá beosztott településeknek saját (városi vagy falusi) községi önkormányzata van. A járási önkormányzatokhoz összesen 22 városi község – ezek székhelye egy város vagy városi jellegű település – és 87 falusi község tartozik.
Közigazgatási szempontból tehát Karélia 15 járásra és 3 városra tagozódik, míg önkormányzati rendszerét 16 járási önkormányzat és 2 városi körzet, a járási önkormányzatoknak alárendelve pedig 22 városi és 87 falusi község alkotja.
A közigazgatási járások és székhelyeik:
| Térkép | Sorszám | Városi körzet neve | Orosz név | Székhely |
|---|---|---|---|---|
 |
1 | Petrozavodszki városi körzet | Петрозаводский городской округ | Petrozavodszk |
| 2 | Kosztomuksai városi körzet | Костомукшский городской округ | Kosztomuksa | |
| Sorszám | Önkormányzati járás neve | Orosz név | Székhely | |
| 3 | Szortavalai önkormányzati járás | Сортавальский муниципальный район | Szortavala | |
| Sorszám | Járás neve | Orosz név | Székhely | |
| 4 | Belomorszki járás | Беломорский район | Belomorszk | |
| 5 | Kalevalai járás | Калевальский район | Kalevala | |
| 6 | Kemi járás | Кемский район | Kem | |
| 7 | Kondopogai járás | Кондопожский район | Kondopoga | |
| 8 | Lahgyenpohjai járás | Лахденпохский район | Lahgyenpohja | |
| 9 | Louhi járás | Лоухский район | Louhi | |
| 10 | Medvezsjegorszki járás | Медвежьегорский район | Medvezsjegorszk | |
| 11 | Mujezerszkiji járás | Муезерский район | Mujezerszkij | |
| 12 | Olonyeci járás | Олонецкий район | Olonyec | |
| 13 | Pitkjarantai járás | Питкярантский район | Pitkjaranta | |
| 14 | Onyegamelléki járás | Прионежский район | Petrozavodszk | |
| 15 | Prjazsai járás | Пряжинский район | Prjazsa | |
| 16 | Pudozsi járás | Пудожский район | Pudozs | |
| 17 | Szegezsai járás | Сегежский район | Szegezsa | |
| 18 | Szuojarvi járás | Суоярвский район | Szuojarvi |
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Hivatalos honlap (oroszul)
- Horváth Csaba: Kelet-Karélia etnikai összetételének változásai a XX. század folyamán PDF
