Andorra
Andorrai Fejedelemség | |||
Principat d'Andorra Principado de Andorra Principauté d’Andorre |
|||
|
|||
Nemzeti mottó: Virtus Unita Fortior (Latin: Egységben erősebb az erény) Nemzeti himnusz: Andorra himnusza |
|||
|
|||
Fővárosa | Andorra la Vella 23 000 fő | ||
é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′ | |||
Államforma | Parlamentáris társhercegség | ||
Vezetők | |||
francia társherceg | François Hollande | ||
spanyol társherceg | Joan Enric Vives Sicília | ||
miniszterelnök | Antoni Martí Petit | ||
Hivatalos nyelv | katalán | ||
Beszélt nyelvek | spanyol, francia | ||
független | 1278 | ||
|
|||
Tagság | ENSZ, Latin Unió | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 79 218 fő (2013)[1] +/- | ||
Rangsorban | 209 | ||
Becsült | 76 246 [2] fő (2012. július) | ||
Rangsorban | 209 | ||
Népsűrűség | 150,7 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 2,77 milliárd (177) | ||
Egy főre jutó | 38 800 | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 468 km² | ||
Rangsorban | 179 | ||
Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | Euró (EUR ) |
||
Nemzetközi gépkocsijel | AND | ||
Hívószám | 376 | ||
Internet TLD | .ad | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Andorrai Fejedelemség témájú médiaállományokat.
|
|||
|
|||
Az Andorrai Hercegség, másként Andorrai Fejedelemség vagy Andorrai Völgység (katalánul Principat d'Andorra) a Pireneusok keleti részén, Franciaország és Spanyolország között elterülő ország, Európa legnagyobb törpeállama. A Pireneusok völgyében egykor elszigetelt ország ma a turizmusnak és a kedvező adózási szabályoknak (ingyenes betegellátás, vámmentesség stb.) köszönhetően virágzik. Nemzetközi szervezeti tagsága: ENSZ (1993 óta). Andorra Európa 6. legkisebb állama, ezzel együtt a legnagyobb európai törpeállam és az Ibériai-félsziget legkisebb független országa (Gibraltárt nem számolva).
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.
Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A legjelentősebb folyó a Valira, illetve annak két ága. A nagy félkört leíró Valira del Orient a magashegyi Pessons-tóból ered, az ország keleti részén. A Valira du Nord a legészakibb részen lévő Tristaina-tóból indul ki, nagyjából észak-déli irányban. A két folyó a fővárostól északra egyesül, innen Gran Valira néven halad tovább délre, Spanyolországba.
Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek. A hóhatár 2500 méter felett van általában nyáron.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Eredeti növénytakarója fenyőféléket és lombhullató fajokat vegyesen tartalmazó erdő volt. Igen sok mezei virág mellett gyakori a rododendron, az írisz, az ibolya, a margaréta, magasabban fekvő helyeken előfordul havasi gyopár, bőven akad gyöngyvirág. Tavasz végén virágzik a nárcisz, amelynek neve itt grandalla. Az ország lakói ezt nemzeti virágjuknak tekintik. Az erdőkben megél a vadmacska, róka, mezei nyúl, fácán. A szirteken megtalálható a zerge. A gyors hegyi patakokban bőven található pisztráng.
Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra három apró nemzeti parkkal rendelkezik. A Coma Pedrosa Nemzeti Park Arinsal település fölött található, és az ország legmagasabb csúcsát és az annak környezetében található völgyeket és tengerszemeket foglalja magába. A Sorteny Nemzeti Park az ország északi szegletében, El Serrat településtől keletre fekvő völgy, amely elsősorban különlegesen gazdag és változatos flórája és faunája védett. A Madriu-Perafita-Claror völgyekben található Nemzeti Park Andorra la Vellától délkeletre található.
Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Madriu völgy, Unesco világörökségi helyszín. Glaciális völgyben kialakult kultúrtáj.[3]
Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A népvándorlás idején az Ibériai-félszigetre behatoló gótok és alánok révén alakult ki a katalánok népe. A katalán törzsek eljutottak Andorra területére is, ahol pásztorközösségekben éltek. Andorra államalapításának éve 819 volt, amikor a pásztorközösségek jogait írásba foglalták. A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga (szabadságlevél) Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.
1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.
1934-ben egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.
Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et helyben, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern). A hat parókiát választott helyi tanács, a "Comu" irányítja.
Jelenlegi társhercegek:
Francia társherceg: François Hollande francia köztársasági elnök
Spanyol társherceg: Joan Enric Vives i Sicilia, Urgell püspöke
Lásd még: Andorra társhercegeinek listája
Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Partit Liberal d'Andorra (PLA – Andorrai Liberális Párt)
- Partit Socialdemòcrata (PS – Szociáldemokrata Párt)
- Centre Demòcrata Andorra (CDA – Demokratikus Központ)
- Renovació Democràtica (RD – Demokratikus Fejlődés)
Az Andorrai Hercegség miniszterelnökei 1982 óta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sorszám | Név | Hivatalba lépés ideje | Hivatali idő vége | Párt |
---|---|---|---|---|
1 | Òscar Ribas Reig | 1982. január 8. | 1984. május 21. | Partit Nacional Liberal |
2 | Josep Pintat-Solans | 1984. május 21. | 1990. január 12. | Partit Conservador |
3 | Òscar Ribas Reig | 1990. január 12. | 1994. december 7. | Agrupament Nacional Democràtic |
4 | Marc Forné Molné | 1994. december 7. | 2005. május 27. | Partit Liberal d’Andorra |
5 | Albert Pintat Santolària | 2005. május 27. | 2009. június 5. | Partit Liberal d’Andorra |
6 | Jaume Bartumeu Cassany | 2009. június 5. | 2011. április 28. | Partit Socialdemòcrata |
7 | Pere López Agràs (ideiglenes) | 2011. április 28. | 2011. május 12. | Partit Socialdemòcrata |
8 | Antoni Martí Petit | 2011. május 12. | hivatalban | Demòcrates per Andorra |
Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra közigazgatásilag hét közösségre (katalánul parròquia, többes számban parròquies) oszlik:
Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.
Népessége, lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakossága: 76 246 (becsült, 2012. július) korábbi adatok:
- Népsűrűség:
- Népességnövekedés: 0,842%
- Születéskor várható élettartam: 83,52 év (férfi: 80,62, nő: 86,62)
Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az andorrai katalánok kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33%-át alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (33%), a további nagy csoportokat a portugálok (11%), franciák (7%), angolok (2%), és egyéb más népek (4%) alkotják.
A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.
Állampolgárság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős igazolása szükséges.
Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs és soha nem is volt, mindig is a szomszédaiét használta; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Ellentétben a másik három EU-n kívüli törpeállammal, San Marinóval, Monacóval és a Vatikánnal, Andorra nem kötött megállapodást az Unióval a saját mintás érmék kibocsátására a közös valuta bevezetésekor. 2003-ban Andorra kérvényezte a jogot a saját mintás érmék kiadására. A következő évben az Európai Tanács megkezdte a tárgyalásokat az országgal. Az egyezményt végül 2011 június 30-án írták alá[4], és 2012. április 1-jén lépett hatályba. Az egyezmény kimondja, hogy Andorra hivatalos pénzneme az euró. 2012 októberében az andorrai pénzügyminiszter, Jordi Cinca bejelentette, hogy az ország első saját euróérméi 2014. január 1-jén kerülnek forgalomba.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2%-a megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh.
Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti. Nem elhanyagolható bevételi forrást jelentenek az ország vízierőműveiben termelt villamosenergia.
Szolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Fejlett szolgáltatóiparral - főleg kereskedelemmel és idegenforgalommal - rendelkezik.
Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80%-át hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.
A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez.
Az ország gazdasági életében szerepet játszanak a kereskedelmi rádióadók is.
Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Exporttermékek: dohánytermékek, bútor.
- Importtermékek: általános élelmiszeripari termékek, luxuscikkek, elektromos áram.
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Spanyolország, USA.
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra közlekedése főleg az autóbuszjáratokra épül.
Lásd még: Andorra vasúti közlekedése
Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra történeti és hivatalos nyelve a katalán. Ezzel együtt sokan beszélik a franciát és a spanyolt is.
Andorra kultúrája a katalán kultúra "esszenciája". Egyértelműen felismerhetőek benne a katalán kultúra jegyei.
A régióban két kiemelkedő író is tevékenykedik, mind a ketten andorrai származásúak: Michèle Gazier és Ramon Villeró.
Andorra különböző néptáncoknak is otthona: ilyen például a contrapàs vagy a marratxa, melyek főleg Saint Julià de Lòria területén maradtak fenn. Az andorrai népzenében felfedezhetőek a katalán zene egyes sajátosságai.
A hegyi állam lakói büszkén őrzik hagyományaikat, zenéjüket, táncaikat, ünnepeiket. A legkisebb falunak is meg van a saját egyházi ünnepe, mindenütt, de főként Meritxellben megülik a legnagyobb andorrai ünnepet, Kisboldogasszony napját (szeptember 8.) gyakoriak a búcsúk, vásárok. Mindegyik egy-egy vallási ünnephez kapcsolódik.
Andorra nemzeti ünnepe szeptember 8-án van.
Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Lásd még: Andorrai labdarúgó-válogatott
- Lásd még: Andorra az olimpiai játékokon
Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- január 1.: újév
- január 7.: Szent Júlia napja
- január 17.: Szent Antal napja
- március 14.: Az alkotmány napja
- május 8.: Szent Miguel napja
- május 27.:
- június 18.: d'Escaldes-Engordany napja
- június 29.: Szent Péter napja
- szeptember 8.: Nemzeti ünnep (a társfejedelemségi szerződés napja 1278)
- szeptember 16.: d'Ordino napja
- december 25.: karácsony
Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az andorrai állampolgárság elnyeréséhez 20 év folyamatos helyben tartózkodás, illetve egy andorrai ős felmutatása szükséges.
Egyéb témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Tóth Könyvkereskedési és Kiadó Kft.: A világ országai, Debrecen, ISBN 978-963-596-465-9
- Panorama Útikönyvek: Európai miniállamok, Budapest, ISBN 963 243 114 6
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Andorra térkép és útvonaltervező
- Andorra.ad – Andorra hivatalos weblapja
- Govern d'Andorra – Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
- Andorra földrajzi térképe
- Andorra hójelentése magyarul – Hójelentés.hu
- Andorra.lap.hu
- Google Maps