Şanlıurfa (település)

Şanlıurfa

A mecset, amelyet azon a helyen emeltek, ahol a muszlim hagyomány szerint Ábrahám próféta született.
Becenév: Urfa
Közigazgatás
Ország	Törökország
Tartomány	Şanlıurfa
Rang	tartományi székhely
Polgármester	Ahmet Eşref FAKIBABA
Irányítószám	63000–63999^[1]
Körzethívószám	00 90 414
Népesség
Teljes népesség	472 238 fő (2007)^[2] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Şanlıurfa Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 39° 00′ 00″37.25, 39Koordináták: é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 39° 00′ 00″37.25, 39
Şanlıurfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Şanlıurfa témájú médiaállományokat.

Şanlıurfa (vagy Urfa, korábban Edessza) város Kelet-Törökországban, Şanlıurfa tartomány székhelye, mintegy 80 kilométernyire keletre az Eufrátesz folyótól.

Lakossága a 2000-es népszámlálás szerint 385 588. Többségük kurd.

A várost sok néven ismerik: ܐܘܪܗܝ Urhāy szírül, Riha kurdul, الروها Ar-Rúhá arabul, Ուռհա Urha örményül és Ορρα Orrha (vagy Ορροα, Orrhoa) görögül. Volt, amikor a neve Callirrhoe volt, vagy Callirhoei Antiochia (görögül Αντιόχεια η επί Καλλιρρόης). A Bizánci Birodalom idején Justinopolis néven is ismerték. A történelem során leggyakrabban használt azonban a Szeleukida Birodalom idején kapott neve, Edessza.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maga Şanlıurfa története ugyan a Kr. e. 8000 körüli időszakra nyúlik vissza (ekkortájt épülhetett a Nevali Cori templom és készülhettek az ásatásokon feltárt faragások), de a környéken folyó ásatások (Göbekli Tepe) tanúsága szerint feltehető, hogy a térség már a neolitikus forradalmat közvetlenül megelőző időkben emberi közösségek (prototársadalmak) otthona volt. A Eufrátesz-Tigris medence településeinek egyike, amelyek a mezopotámiai kultúra bölcsőjét alkották.

A török hagyomány szerint Urfa azonos a bibliai Ur városával,^[forrás?] mivel a bibliai Harran faluhoz is közel van. Az irakiak (és a legtöbb történész és régész) szerint azonban Ur a mai Irak déli részén volt.^[forrás?]

Urfát a bibliai Ábrahám szülőhelyének is tartják^[forrás?] – amire egy mecset is emlékeztet a városban –, illetve Jób szülőhelyének.

A Bizánci Birodalom városaként Edessza nagy befolyású regionális központ volt, kifinomult nagyváros templomokkal, iskolákkal és kolostorokkal.

Az iszlám először 639-ben érkezett a városba, amikor az Omajjád-dinasztia seregei harc nélkül elfoglalták Edesszát. Az iszlámot azután az Ajjubida-dinasztia, a szeldzsuk törökök és az oszmán törökök uralma szilárdította meg a régióban. Az első keresztes háború után a város még a keresztesek kezébe került ugyan, de 1146-ban azonban a törökök visszafoglalták.

Az Oszmán Birodalom idején Urfa a gyapot, a bőr és az ékszerek kereskedelmének egyik központja lett. Az iszlám dominancia ellenére három keresztény egyháza is volt: a szíriai és örmény ortodox egyházak és a római katolikus egyház. Az utolsó szír keresztények 1924-ben hagyták el a várost, hogy Aleppó később "szír negyednek" elnevezett részében telepedjenek le.

A város 1830-ban rövid ideig Muhammad Ali pasa igazgatása alá került.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Şanlıurfát a próféták városának szokás nevezni. Itt élt Ibrahim (Ábrahám) próféta és Jób (Ayub) próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A muszlim hagyomány szerint Nimród (törökül: Nemrut) itt szerette volna egy hatalmas parittyával Ábrahámot egy gigantikus tűzbe dobni. Ám a tűz rózsakertté változott, melynek helyén ma a szent halastó, a Balıklı göl áll. Ábrahám Sárával Harránban kötött házasságot.

Az iszlám tanításai szerint szinte minden próféta járt a városban. Jézus ugyan nem, de is elküldte ide az arcképével ékesített leplet (Torinói lepel).