Gibraltár (brit tengerentúli terület)

Ez a szócikk a brit koronagyarmatról szól. Hasonló címmel lásd még: Gibraltár (egyértelműsítő lap).

Gibraltár

Gibraltar

Gibraltár zászlaja

Gibraltár címere

Nemzeti mottó: „Nulli Expugnabilis Hosti” (latin)
„Conquered By No Enemy” (angol)
Nemzeti himnusz: Gibraltar Anthem
God Save the Queen

Fővárosa

City of Gibraltar

é. sz. 36° 08′ 35″, ny. h. 5° 21′ 11″

Államforma koronagyarmat

Vezetők

Államfő II. Erzsébet brit királynő

Kormányzó Sir James Benjamin Dutton

Főminiszter Fabian Picardo

Hivatalos nyelv

angol

Beszélt nyelvek spanyol, arab, olasz, portugál

Népesség

Népszámlálás szerint ismeretlen +/-

Rangsorban 227

Becsült 29 752 fő ^[1] fő (2011 júliusa)

Rangsorban 227

Népsűrűség 4290 fő/km²

GDP

Összes 769 millió dollár (197)

Egy főre jutó 27 900 dollár
PPP: dollár

Földrajzi adatok

Terület 6,5 km²

Rangsorban 229

Víz elhanyagolható%

Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem Gibraltári font (GIP)

Hívószám 350

Internet TLD

.gi

A Wikimédia Commons tartalmaz Gibraltár témájú médiaállományokat.

Gibraltár egy brit tengerentúli terület, városállam, mely közel fekszik az Ibériai-félsziget legdélibb pontjához, s partjánál van a Gibraltári-szoros. Északon Spanyolországgal határos. A terület régóta fontos terepe a Brit Fegyveres Erőknek és a Brit Királyi Haditengerészetnek.

A terület neve ennek arab megnevezéséből, a Dzsabal Tárikból (جبل طارق – Ţāriq hegye) származik. Ez a földrajzi alakzatra és a berber omajjád tábornokra, Tárik ibn Zijádra utal, aki 711-ben itt partra szállva megkezdte Hispania meghódítását.

Gibraltár szuverenitása a brit–spanyol diplomáciai kapcsolatok egyik legfontosabb kérdése. Jelentőségét nagyrészt fekvésének köszönheti, a Földközi-tenger „kijáratának” ellenőrzése esetenként stratégiai fontosságot kaphat.

1973-tól az Egyesült Királyság révén az Európai Unió része.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Államszervezet és közigazgatás
- 3.1 Igazságügy
4 Gazdaság
- 4.1 Infrastruktúra
5 Demográfia
- 5.1 Lakosság
- 5.2 Vallások
6 Távközlés
7 Közlekedés
8 Sport
9 Jegyzetek
10 Források
11 További információk
- 11.1 Magyarul
- 11.2 Angolul

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gibraltári szikla látképe északnyugati irányból, La Línea de la Concepción városka felől nézve

Gibraltár voltaképpen egy 425 m magas, 1250 m széles mészkőszirt, a Gibraltár-szikla, talán Héraklész oszlopainak egyike. Észak és kelet felé meredek sziklák határolják. A szárazfölddel keskeny földnyelv köti össze, amely helyenként még az 1 km szélességet sem éri el. A nyugati oldal laposabb, itt helyezkedik el az angolok hadi és kereskedelmi kikötője. A kis méretekre jellemző, hogy a közúti forgalomnak szintbeli kereszteződése (!) van a repülőtérrel – gépkocsikkal a repülőgépek számára elsőbbséget kell adni.

Gibraltár teljes egészében az európai kontinens területén van, Spanyolországtól körülvéve, az afrikai földrésztől a Gibraltári-szoros választja el. A szoros túlpartján, Gibraltárral szemben szintén egy idegen ellenőrzés alatt álló terület van, Marokkóba ékelődve, a Spanyolország autonóm tartományát képező Ceuta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Világítótorony

Az ókorban görögül Kalpe volt a neve. 711-ben egy arab hadvezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el, arab nevét (Dzsabal Tárik) is innen nyerte. 1462-ben került spanyol uralom alá. A spanyol örökösödési háború idején, 1704-ben szerezték meg az angolok. 1830 óta brit koronagyarmat.

A második világháború alatt fontos brit támaszpont volt a Németország elleni harcban. A spanyolországi, fasiszta jellegű Franco-diktatúra már előzőleg fenyegette a területet, Franco ezt az eredetileg is spanyol régiót vissza kívánta szerezni. Az angolok tartottak attól, hogy a spanyol polgárháború kiterjedhet Gibraltárra is. A háború után Hitler úgy tervezte, ha Spanyolországot is sikerült a tengelyhatalmakhoz állítani, akkor az ún. Felix hadművelet keretében a spanyol-német haderők elűzik a briteket, emellett a spanyol hadsereget a francia és angol gyarmatok ellen vetnék be Afrikában. Franco azonban nem bízott Hitlerben, és a németek későbbi vereségei után még inkább indokoltnak látta a spanyol semlegességet, hogy ne váljanak az amerikai és angol haderők célpontjává. Így Franco végül elnézte azt, hogy Gibraltár továbbra is brit felségterület marad.

1967-ben népszavazást tartottak, amely fenntartotta a Nagy-Britanniához tartozást. Hovatartozása máig is vitatéma Nagy-Britannia és Spanyolország között.

2006-ban Nagy-Britannia, Spanyolország és Gibraltár képviselői Córdobában tartott tárgyalásokon rendezték a mindennapi életet érintő, korábban megoldatlan vitás kérdéseket.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gibraltár államformája alkotmányos monarchia, államfője a brit uralkodó, 1952 óta II. Erzsébet. Gibraltár a kül - és hadügyeket leszámítva önálló, autonóm. A királynőt a kormányzó képviseli, akinek feladata abban merül ki, hogy a választásokon - Gibraltárnak saját parlamentje van - győztes párt vezetőjét kinevezi főminiszternek és kitüntetéseket nyújt át nagyobb ünnepségeken.

Gibraltárban három párt mérkőzik meg egymással a főminiszteri címért: Gibraltári Liberális Párt (GLP), a Gibraltári Szociál-Demokrata Párt (GSD), valamint a Gibraltári Szocialista Munkáspárt (GSLP). A parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akik közül 8 fő a kormányoldal és 7 fő az ellenzék. Közülük 12 személyt választanak, 3-at pedig kineveznek. A három kinevezett tag az Országgyűlési szóvivő, a Főügyész és a Pénzügyi és Fejlesztési Titkár. Az országgyűlési szóvivőt a Kormányzó a Miniszterelnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével történő konzultációt követően nevezi ki. A szóvivőnek nincs alap- vagy döntő szavazati joga az Országgyűlésen.

A végrehajtó testületet a 15 megválasztott tag közül a Kormányzó nevezi ki, a Főminiszterrel történt konzultációt követően. 2013. december 6-i hatállyal II. Erzsébet brit királynő Sir James Benjamin "Jim" Dutton-t nevezte ki Gibraltár kormányzójává.

Gibraltár az egyetlen brit külbirtok, ahol rendeznek Európai Parlamenti választásokat. Mivel azonban túl kevés a lakosok száma, hogy az akár egy EP-képviselőre elég legyen, a gibraltáriak a délnyugat-angliai választókerület jelöltjeire szavaznak.

Igazságügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kormány igazságügyi részét a Legfelsőbb Bíróság, valamint a Fellebbviteli Bíróság alkotja. A végső joghatósági bíróság az Egyesült Királyságbeli Privy Council.

A jogrendszer az angol jogon alapul.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gibraltár főtere

A lakosság megélhetését a kikötőben, a kőolaj-finomítóban, a brit katonai támaszponton, illetve az idegenforgalmi szolgáltatásokban létesített munkahelyek biztosítják.

Jelentős bevételei származnak a nemzetközi pénzügyi szolgáltatásokból, illetve a nemzetközi konferencia-központ státuszból.

A hajózási kiszolgálásból befolyó bevételek és a vámmentesség szintén fontos bevételi forrás.

Gibraltár saját pénznemmel is rendelkezik, a font sterlinghez rögzített gibraltári fonttal

Infrastruktúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gibraltár gazdasági infrastruktúrája magasan fejlett. A vállalkozási tevékenység fejlesztéséhez rendelkezésre áll valamennyi szükséges támogató szolgáltatás, melyet elsősorban a gibraltári és angliai politikai és gazdasági személyiségek nyújtanak.

Gibraltár stratégiai fontosságú helyen fekszik, amely többek között abban is megnyilvánul, hogy Gibraltár hozzáfér a mintegy 50 milliós lakosságú nyugat-mediterrán regionális piachoz, valamint a 350 milliós lakosságú EU piacához.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság, spanyol megnevezése llanitos (spanyol, portugál, olasz, máltai, marokkói és zsidó elemekből összetevődött délspanyol tájnyelvet beszélő népcsoport), valamint britek élnek itt.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus 77%, anglikán 7%, mohamedán 7%, zsidó 2%, egyéb 7%. Gibraltárban önálló egyházmegye működik. A római katolikus vallás a domináns, amelynek elsősorban spanyol, portugál és olasz hívei vannak, de sok angol is a római katolikus vallás követője. A gibraltári angol lakosság egy része, kb. a lakosság 7%-a anglikán, ugyanennyi személy mohamedán vallású. Az iszlámnak elsősorban máltai és marokkói híve vannak. A zsidó vallást a lakosság 2%-a követi, ami a gibraltári zsidók vallása. A lakosság 7%-a valamilyen más vallású.

Távközlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gibraltár távközlési igényeit két külön vegyes vállalat szolgálja ki.

A GNC, a Bell Atlantic Corporation, valamint a kormány vegyesvállalata biztosítja a helyi telefonálási, valamint a Spanyolországa irányuló, és onnan induló nemzetközi hívási szolgáltatásokat.

A Gibraltar Telecommunications Limited (Gibtel), a kormány és a British Telecom (BT) közötti vegyes vállalat, nemzetközi távközlési szolgáltatások nyújtására.

Mindkét társaság biztosítja a legkorszerűbb digitális, mobil, műholdas, és internetes szolgáltatokat.

Az elektromos áramot 100%-ban őskori rétegekből nyert üzemanyag generátorok termelik, melyek évi kapacitása 100 millió kWh körül van. Az áramfelhasználás 2001-ben 93 millió kWh volt, ily módon van még szabad kapacitás a hálózatban.