Nigéria

Nigériai Szövetségi Köztársaság
Federal Republic of Nigeria Republik Nijeriya Njíkötá Óchíchìiwù Naíjíríà Àpapọ̀ Olómìnira ilẹ̀ Nàìjíríà
Nigéria zászlaja Nigéria címere
Nemzeti mottó: Unity and Faith, Peace and Progress (angolul: Egység és Erő, Béke és Fejlődés) Nemzeti himnusz: Arise O Compatriots, Nigeria's Call Obey
Fővárosa	Abuja
é. sz. 9°, k. h. 8°9, 8
Legnagyobb város	Lagos
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Muhammadu Buhari
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	hausza, igbó, joruba
függetlenség	Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1960. október 1.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, Nemzetközösség, IMF, OIC, OPEC
Népesség
Népszámlálás szerint	173 615 345 fő (2013) +/-
Rangsorban	7
Becsült	178 517 000 fő (2014. július)
Rangsorban	7
Népsűrűség	189 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	923 768 km²
Rangsorban	32
Víz	1,4%%
Időzóna	WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	naira (NGN)
Nemzetközi gépkocsijel	NGR
Hívószám	234
Internet TLD	.ng
A Wikimédia Commons tartalmaz Nigériai Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.
Niger Csád Kamerun Benin Mali Egy.-Guinea ABUJA Sokoto Katsina Kano Maiduguri Zaria Kaduna Jos Yola Ilorin Ogbomoso Oshogbo Makurdi Ibadan Enugu Lagos Benin City Warri Port Harcourt Csád-tó Niger Benue Guineai-öböl Atlanti-óceán Bakasi-félsziget

Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság (angolul Nigeria, hivatalosan Federal Republic of Nigeria) egy független ország Nyugat-Afrikában, a legnépesebb állam Afrikában. A szárazföldön nyugatról Benin, keletről Csád és Kamerun, északról Niger alkot vele a határt. Délről az Atlanti-óceán részét képező Guineai-öböl határolja. 1991-óta a főváros az ország közepén fekvő Abuja, korábban a kormány és a partmenti Lagosban székelt.

Nigéria az alábbi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Nemzetközösség, OPEC (1971 óta), OIC (1986 óta), ECOWAS, Afrikai Unió, NEPAD

Földrajz

Nigéria Nyugat-Afrikában fekszik. Észak-déli kiterjedése 1100 km, nyugat-keleti pedig 1200 km.

Domborzat

Nigéria domborzati térképe

Nigéria műholdas képe. Az ország északi és középső részén a Száhel-övezet húzódik

A Zuma nevezetű szikla a főváros, Abuja közelében

A széles parti síkságot a Niger-folyó hatalmas deltája szakítja meg. A Niger és a Benue folyók széles völgye szintén síkság. Tőlük északra a táj ugyan magasabb, de jellemzően sík. A Nigertől délnyugatra alacsony röghegység található, délkeletre Kamerun felé emelkedő hegyvidék.

Vízrajz

A terület két fő folyója a Niger és legnagyobb mellékfolyója, a Benue. Mellékfolyóikkal együtt a Guineai-öbölbe vezetik a vizeket. Északkeleten a Csád-tó vidéke lefolyástalan.

Éghajlat és növényzet

Északra haladva egyre kevesebb az eső. Délen még trópusi esőerdők kialakulását teszi lehetővé a csapadékmennyiség, ahol az erőteljes trópusi monszun 1250-3500 mm évi csapadékkal öntözi a tájat. Itt a száraz évszak augusztusban van, illetve novembertől februárig tart. A sok eső következtében a tengerparton mangrovemocsarakat, a tengertől beljebb esőerdőket találunk - bár ezeket a területeket az irtás jelentősen átalakította. A déli államokban a relatív páratartalom nagyon magas és a hőmérséklet éjjel-nappal egyenletesen 20 és 30 °C között ingadozik. Északabb felé haladva a trópusi erdők átadják a helyüket a nyíltabb fennsíkoknak és a hőmérséklet különbség és ingadozás is megnő. A legmagasabb hőmérséklet 30 és 40 °C, a leghűvösebb pedig 15 és 25 °C között ingadozik. Az északi szavannák évente mintegy 1000 mm csapadékot kapnak két rövidebb esős évszakban. Amikor a hosszú száraz évszakban a Szahara felől a száraz, poros, homokos szél, a harmattán fúj, a fagy sem ismeretlen egyes északi vidékeken. A messze északon egyes tájak az alacsony évi csapadék miatt félsivatagi jellegűek.

Élővilág, természetvédelem

• 

  Elefántok a Yankari Nemzeti Parkban

• 

  Viola turákó

• 

  Marabu

A tengerpart mentén sós vizű mocsarak alakultak ki: mangroveerdők. Kicsit magasabban és északabbra a mocsarak vize édesvíz. Ezek növényzete teljesen más jellegű. Még magasabban trópusi esőerdő nő.

Az ország legnagyobb részének növényzete szavanna. Többféle szavannát különböztetnek meg Nigériában. A „guineai" szavannán magas fű nő, az elszórtan növő fák is magasak, a folyókat galériaerdő kíséri. A „szudáni" szavanna ehhez hasonló táj, de a fű rövidebb, a fák alacsonyabbak. A „szaheli" szavannán füves részek váltakoznak fedetlen homokkal.

Hegesztési hibák miatt 2008-ban a Shell egyik kútjából kőolaj jutott a Niger-folyóba, amelynek elhárítása Bodó város lakosai szerint elégtelen, ezért pert indítottak a vállalat ellen. 1995-ben Sani Abacha 9 nigériait végeztetett ki, mert tiltakoztak az ogoni nép földjén folyó környezetromboló olajkitermelés ellen. Egyes vádak szerint a Shellnek köze volt a környezetvédők elhallgattatásához, a Shell tagadja ezt.

Nemzeti parkjai

Az ország fő turista vonzerejét adják a nemzeti parkok. Öt nagy nemzeti park a szövetségi állam tulajdonában van.

• Gashaka-Gumti Nemzeti Park: sűrű erdők és folyók. Sokféle állat látható, a látogatók horgászhatnak.
• Kainji Nemzeti Park: egy völgyzárógát és környéke, állatrezervátumok
• Cross River Nemzeti Park: esőerdő. Gorilla, elefánt, bivaly, leopárd
• Yankari Nemzeti Park
• Oban Hills Nemzeti Park

Történelem

Az ókori Nok-kultúra szobrászatának egy alkotása

A Benin Királyság 1625 körül

Az ország mai területén már az ókorban is viszonylag fejlett kultúrájú népek éltek.

A hausza államok a 8. században alakultak ki. Jorubaföld, Benin, Bornu feudális szultánságai a 14. századtól kezdve arab hatás alatt fejlődtek. Az európaiak a 15-16. században főként a partvidéket látogatták (Rabszolgapart); a 15. században elsőként a portugálok. A késő középkor európai tengerészei nagyon elcsodálkoztak, amint a térség szárazföldjére léptek. Sok mérföldön át húzódó, gondosan kiépített utak, fasoroktól közrefogva; ahol napokig utazhatott az ember és pompásan művelt földektől borított tájat látott, továbbá háziszőttes anyagokból készült, díszes ruházatú embereket. A tengerészek jelentéseiből, amelyeket a 15. és 17. század közötti időszakban írtak, kiderül, hogy a Szaharai-övezettől déli irányban Fekete-Afrika ezen a részén magas szintű kultúra virágzott. Az öt mérföld kerületű Benini Királyság fővárosát, Nagy-Benint fákkal szegélyezett hosszú sugárutak övezték és a királyi palota - az egyik holland utazó szerint - akkora területet foglalt el, mint Haarlem városa, a palota galériái pedig olyan nagyok voltak, mint az amszterdami tőzsde. Legalább harminc, utcákkal keresztezett sugárút szelte át a várost, és emeletes házait - a hollandok tanúsága szerint - ragyogó tisztaság jellemezte. Hogy a felső-guineai tengerpart államai a fejlődésnek milyen magas fokán álltak, az a régészek előtt csak a 20. században vált igazán világossá, miután megtalálták a benini, az ifei, a jorubai kézművesek és a mai Nigéria területén levő más ősi kulturális központok kézműveseinek művészi termékeit. Ezt a virágzó kultúrát az európai konkvisztádorok mindenhol megsemmisítették ott, ahová csak eljutottak. A 16. században a mai Nigéria nagy része a rabszolga-kereskedők vadászterületévé vált.

A középkor végi királyságok és államok a mai Nigéria területén:

• Benin királyság
• Borgu királyság
• Fuláni (Fulbe) Birodalom
• Hausza királyságok
• (Kanem) Bornu Birodalom
• Kwararafa (Kvararafa) királyság
• Ibibio királyság
• Nri királyság
• Nupe királyság
• Oyo királyság
• Szongai Birodalom
• Warri királyság

19. század elején a fulbe törzsek szent háborút indítottak a hausza államok ellen; megszerezték Kano, Katszina és Kebbi területeit, majd leigázták a jorubákat is, és terjeszteni kezdték az iszlámot. 1832-ben megszerezték a nupei trónt is. Délen, 1862-ben Lagos, majd az egész partvidék angol gyarmattá vált. Észak- és Dél-Nigériát Nigéria nevén egyesítve a terület angol protektorátus, 1914-ben pedig -gyarmat lett. Nigéria 1960-ban nyerte el függetlenségét.

Az ország politikai értelemben az iszlámhoz tartozó, leginkább hausza népességű északi és a keresztény vagy törzsi vallású, nagyobb létszámú, gazdaságilag fejlettebb, iskolázottabb déli rész között oszlik meg. Az északiak közül került ki a katonai vezetők többsége, ennek nagy jelentősége lett Nigéria történelmében. A déliek nem egységesek, legnagyobb csoportjaik, az igbók és a jorubák képtelenek voltak egységes fellépésre.

A Biafrai Köztársaság 1967-ben

1967 májusa és 1970 januárja között zajlott a biafrai háború. Az igbók az általuk lakott országrészt Biafra néven függetlenné nyilvánították. A központi kormány csapatai 30 hónap alatt tudták őket leverni. Győzelmük után úgy viselkedtek, mintha meghódított föld lenne a tartomány.

1966 és 1999 között katonai kormányok uralkodtak. Politikailag nem voltak egységesek, az északiak mellett időnként a déli tisztek is szóhoz jutottak. Abban azonban egységesen viselkedtek, hogy elherdálták az ország jelentős olajjövedelmeit. A kormányzat minden szintjén eluralkodott a korrupció. Az éppen aktuális vezetők hónapok alatt dollármilliárdossá váltak. Közben az ország fejlesztését úgy elhanyagolták, hogy a leromlott infrastruktúra mára már akadályozza az olajipar működését.

1999 óta polgári kormányok vannak hatalmon. A választások tisztaságát folyamatosan megkérdőjelezik. Bár komoly lépéseket tettek a korrupció visszaszorítására, az ma is súlyos gondja az országnak. Emellett a muszlimok és keresztények rossz viszonya mérgezi a légkört.

Boko Haram

Nigéria északi területein különösen aktív a Boko Haram nevű iszlamista szervezet, mely azt hirdeti, hogy a nyugatí tipusú oktatás bűn. Közösséget vállaltak az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű terrorszervezettel. Legnagyobb nyilvánosságot kapott cselekedeteik, a nigériai iskoláslányok , valamint a kameruni miniszterelnök-helyettes feleségének elrablása.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország szövetségi köztársaság. A 36 tagköztársaság saját parlamenttel rendelkezik. Az alkotmányt 1999-ben fogadták el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az országgyűlés épülete Abujában

Az országban 2 kamarás parlament működik. A felsőház a szenátus 109 képviselővel, az alsóház a képviselőház 306 képviselővel. A parlamenti képviselőket 4 évente választják újra. 2007. május 29. óta Umaru Yar'adua az államfő és a hadsereg parancsnoka.

Politikai pártok

Az országban többpártrendszer van. A legerősebb párt a Democratic Party (PDP).

A parlamenti pártok:

• People's Democratic Party (PDP)
• All Nigeria People's Party (ANPP)
• Alliance for Democracy (AD)
• United Nigeria People's Party (UNPP)
• National Democratic Party (NDP)
• All Progressives Grand Alliance (APGA)
• People's Redemption Party (PRP)

A parlamenten kívüli pártok:

• Advanced Congress of Democrats (ACD),
• Communist Party of Nigeria (CPN)
• Fresh Democratic Party (FDP)
• People's Salvation Party (PSP)
• Action Congress Party (ACN)

Elnökök

Név	Hivatali ideje			Párt
	kezdete	vége	távozásának módja
Abubakar Tafawa Balewa	1960. október 1.	1966. január 15.	Puccs	Northern People's Congress
Nnamdi Azikiwe	1963. október 1.	1966. január 16.	Puccs	National Council of Nigeria and the Cameroons
Johnson Aguiyi-Ironsi	1966. január 16.	1966. július 29.	Puccs	hadsereg által
Yakubu Gowon	1966. augusztus 1.	1975. július 26.	Puccs	hadsereg által
Murtala Mohammed	1975. július 29.	1976. február 13.	Puccs	hadsereg által
Olusegun Obasanjo	1976. február 13.	1979. október 1.	lemondatás	hadsereg által
Shehu Shagari	1979. október 1.	1983. december 31.	Puccs	National Party of Nigeria
Muhammadu Buhari	1983. december 31.	1985. augusztus 27.	Puccs	hadsereg által
Ibrahim Babangida	1985. augusztus 27.	1993. augusztus 26.	visszahívták	hadsereg által
Ernest Shonekan	1993. augusztus 26.	1993. november 17.	visszahívták	független
Sani Abacha	1993. november 17.	1998. június 8.	meghalt	hadsereg által
Abdulsalami Abubakar	1998. június 8.	1999. május 29.	lemondatás	hadsereg által
Olusegun Obasanjo	1999. május 29.	2007. május 29.	lemondatás	People's Democratic Party
Umaru Yar'Adua	2007. május 29.	2010. május		People's Democratic Party
Goodluck Jonathan	2010. május	2015. május		People's Democratic Party
Muhammadu Buhari	2015. május

Közigazgatási felosztás

Nigéria tagállamai

A szövetségi köztársaságot tagállamok alkotják.

Abia Adamawa Akwa Ibom Anambra Bauchi Bayelsa Benue Borno Cross River Delta Ebonyi Edo Ekiti Enugu Gombe Imo Jigawa Kaduna Kano Katsina Kebbi Kogi Kwara Lagos Nasarawa Niger Ogun Ondo Osun Oyo Plateau Rivers Sokoto Taraba Yobe Zamfara Fővárosi körzet

Népesség

Népsűrűségi térkép államonként

Képek

Általános adatok

Nigéria 2014-es becsült lakossága: 178,5 millió. A várható élettartam férfiaknál 51,3 év, a nőknél 51,7 év. A csecsemőhalandóság 45,4‰.

Nigéria fővárosa ma Abuja (ejtsd: Abudzsa). A korábbi főváros ezzel szemben Lagos volt, amely jelenleg is az ország gazdasági központja. Ez egyben Afrika és a világ egyik legnépesebb városa is 21 millió lakossal (elővárosokkal).

Lagosban felhőkarcolók, felüljárók és egyben nyomornegyedek nyüzsgő városát látjuk, míg a félreeső falvakban sokan ma is törzsi hagyományok szerint élnek, sárkunyhókból álló falvakban, családi alapokon szerveződő nagyobb csoportokban.

Az ország három elkülönülő, sőt ellenséges vidékre oszlik. Az északi, DNy-i és DK-i országrészre. A politikai élet a hausza-fulbe, a joruba és az ibo törzs között áldatlan belviszállyá fajul.

Nyelvi, vallási megoszlás

Nigériában a lakosság fele muzulmán, akik elsősorban északon élnek. Délen többnyire keresztények élnek, a lakosság 40%-a. A maradék 10% törzsi vallású.

Az országban sokan beszélik a jorubát, a hauszát és az igbo nyelvet. Ezenkívül több mint 100 kisebb nyelv van. A hivatalos nyelv az angol.

Etnikai megoszlás

Nigéria etnikumai 1979-ben

A legnagyobb népcsoportok az országban, amelyek a népesség mintegy 2/3-át alkotják:

• északon a hausza (a lakosság 21%-a) és a fulbe vagy más néven fuláni (a lakosság 11%-a),
• délnyugaton a a joruba (a lakosság 21%-a)
• délkeleten az igbo vagy ibo (a lakosság 18%-a).

Az országban több mint 100 kisebb népcsoport él. Néhány jelentősebb kisebb népcsoport:

• ijo vagy más néven ijaw (10%) délen a Niger deltája környékén,
• kanuri (4%) északkeleten,
• ibibió (3,5%) délkeleten,
• tiv (2,5%) Benue, Nasarawa és Taraba államokban (Közép- és Kelet-Nigéria)
• nupe Közép-Nigériában
• edó vagy más néven bini (az egykori Benin Királyság neve után) Dél-Nigériában

Gazdaság

Képek

Általános adatok

Nigéria északi részen él a hausza és a fulbe nép, amelyek tagjai közül sokan nomád pásztorkodó életmódot folytatnak. A többi nép főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Az ország lakosságának 40%-a földműveléssel foglalkozik, alacsony a technológiai szint, alig-alig gépesített a mezőgazdaság. A mezőgazdaság ma már 5%-kal sem járul hozzá a kivitelhez, viszont az ország behozatalában mind nagyobb arányban szerepelnek az élelmiszerek.

Jellemző Nigéria gazdaságára az alkalmi ipari bérmunka, amely azon alapszik, hogy a parasztok a városokba mennek, ahol 2-3 hónapos ipari munkát vállalnak, majd visszatérnek vidéki tanyájukra, hogy folytassák a hagyományos földművelést és állattenyésztést. Ugyanakkor erős tendencia a falvakból a városokba irányuló elvándorlás.

Az elektromos áram termelésben kiemelkedő a Nigeren az 1969-ben átadott Kainji (ejtsd: Kaindzsi) duzzasztógát, amely 900 MW-os vízerőművet táplál.

A kormány milliárdokat költött el az új fővárosra (Abuja), az elnöki palotára, szállodákra, konferencia-központokra, aranyozott kupolájú mecsetekre, miközben sok faluban nincs villany, vezetékes víz, aszfaltút, iskola.

Az állam fő bevételi forrása a kőolaj.

2000-ben a munkaerő 70%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 10% az iparban, 20 %-a a szolgáltatásokban. 2010-ben a népesség kb. 70%-a él a szegénységi küszöb alatt.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági termelése 1990-2003 között 60%-kal bővült. Az ország területének 36%-át művelik meg, 23% legelő, 15% erdő, 26% beépített ill. terméketlen (2004-ben). Erdőinek területe a fakitermelés miatt az elmúlt években rohamosan csökkent. Az egykori esőerdők helyén égető-talajváltó gazdálkodás keretében jelentéktelen az állattenyésztés.

Fontosabb termesztett növények: kukorica, manióka (ennek termelésében világelső), köles, cirok, táró, földimogyoró, kakaó, déligyümölcsök.

Az ország északi és déli része között éles kontraszt mutatkozik. Délen a hatalmas esőzések segítik a jamszgyökér, a manióka, kukorica és a zöldségfélék termesztését. Az esős évszakban a megáradt folyók és patakok mentén kis parcellákon rizst termesztenek, a nagyobb rizsföldeket öntözőrendszer látja el.

A déli nagyvárosok körzetében néhány korszerű nagyüzem is működik (tejgazdaság, baromfitelep, sertéshizlalda).

Északon nehezebb a megélhetés: a déli két esős évszakkal szemben itt a termés egyetlen, meglehetősen megbízhatatlan esős évszaktól függ. Itt a legfontosabb termények a köles, cirok, kukorica, földimogyoró és a gyapot.

Ipar

Az ország legjelentősebb ipara a kőolaj-kitermelés és feldolgozás. A nemzetgazdaság olajtól való függése Nigéria sorsát a világpiaci olajárak változásával köti össze. Nigéria OPEC tagállam. Fő kikötője Port Harcourt, amely a kőolaj-kereskedelmet bonyolítja.

Jelentős még a műtrágyagyártás, járműgyártás, az egyszerű kézműipar és egyéb könnyűipar. A mészkőrétegekre jelentős cementipar épült ki.

A bányászat az ország hegyvidéki fennsíkjára jellemző, ónércet, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. A kolumbit szinte csak itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, mely különleges hővezető anyag.

Külkereskedelem

• Fő exportcikkei: kőolaj és kőolajipari termékek (95%-a a kivitelnek) , földgáz, bőr, gumi, ón, kakaó
• Fő importcikkei: gépek, vegyszerek, közlekedési eszközök, késztermékek, fa, élő állat

Legfőbb kereskedelmi partnerei (2013-ban) :

• Kivitel: India 12.8%, USA 11.1%, Brazília 10%, Spanyolország 7.1%, Hollandia 7.1%, Németország 5.1%
• Behozatal: Kína 20.8%, USA 11.2%, India 4.5%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

A Niger folyó deltájában, a lagúnákban, a tengerpart mentén jellemző a halászat.

Közlekedés

Út Ondo városban

Az országban 1970-ben tértek át a jobb oldali közlekedésre. Nyugat-Afrikában Nigériának van a legsűrűbb úthálózata.

Lagos környékén tömegközlekedés nem létezik. Ha valahová menni akarunk, egyszerűbb ha leintünk egy motorost vagy csatlakozunk valamelyik nagyobb társasághoz, és velük együtt kibérlünk egy privát buszt, amely elszállít minket úti-célunkhoz.

Az autóbérlés csak erős idegzetűeknek ajánlott: a forgalmi utakra sávokat nem nagyon festettek, nem is használják az emberek. Dudálással és fénykürt használatával jelzik leginkább szándékukat a kanyarodásra vagy éppen megállásra.

Nagy a rendőri jelenlét, főleg a nagyobb kereszteződésekben, de van hogy ők sem bírnak a töméntelen járművel. A motorosok szabadon közlekednek, a szabályok rájuk - láthatóan - nem vonatkoznak. nem ritka, hogy egy motoron 3-4 felnőtt és akár további 2 gyermek utazik, bukósisak és védőfelszerelés nélkül.

Kultúra

Képek a kultúráról

Oktatási rendszer

Az országban az iskolakötelezettség 6 és 15 év között van. A szomszédos országokhoz képest magas az oktatás színvonala. A gyerekek fele jár azonban csak iskolába. Néhány északi tartományban vallási oktatás folyik, ún. korán-iskolákban.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökséggé két nigériai helyszínt nyilvánított az UNESCO. Az egyik a Sukur kultúrtáj, a másik Osun-Osogbo szent erdő.

Tudomány

Nigéria adott otthont 2010 decemberében a Nemzetközi Ifjúsági Tudományos Diákolimpiának.

Művészetek

Irodalom

Az ország legismertebb írója Wole Soyinka, aki 1986-ban megkapta az első afrikai Nobel-díjat. További híres írók és írónők: Amos Tutuola (The Palm-Wine Drinkard), Chinua Achebe, Chris Abani, Cyprian Ekwensi, Buchi Emecheta, Ben Okri, Christopher Okigbo és John Pepper Clark.

Filmművészet

Filmgyártása az egyik legnagyobb a világon, India és Amerika mellett. Filmiparát gyakran nevezik Nollywoodnak is, Hollywood és Bollywood neve után. Minőségben még nem veszi fel a versenyt azok filmjeivel, hanem többnyire csak olcsó szappanoperák jellemzik. Abujában 2004 óta rendeznek nemzetközi filmfesztiválokat.

Képek a zenéről

Zene

• Hausza zene

Az észak-nigériai hausza zenét rendkívül erős arab, pontosabban iszlám hatás jellemzi. A hauszák számos hangszert Észak-Afrikából vettek át. Jellemző hangszer a kakaki nevű fémkürt és a goje nevű egy- vagy kéthúros hárfa.

• Joruba zene

Jorubaföld egyik legelterjedtebb hangszere a dun-dunnak nevezett, homokóra alakú dob. Tágabb értelemben azokat a zenészeket is dun-dunnak nevezik, akik ezen a hangszeren dobolnak. A dun-dun típusú doboknak két membránja van, amelyeket bőrszíjak kötnek össze. Ha a zenész bal kezével vagy a karjával megnyomja a szíjakat, változtatni tudja a dob hangmagasságát. A dobot horgas végű pálcával ütik, gyakran az oldalára játék közben csilingelő kicsi csengettyűket kötnek.

A dun-dun dobnak az egyik fő típusa az ija-ilu, vagyis a beszélő dob, amelyet történetek, hivatalos bejelentések és fontos személyeket dícsőítő versek (oriki) eljátszására használnak. A dobbal történő beszéd gondolata azon alapul, hogy a joruba tonális nyelv, azaz a szavak jelentése részben a hangmagasságtól függ. A beszélő dob hanglejtése a lehető legpontosabban követi a beszélt nyelv tonális és ritmusképleteit.

• Igbo zene

A legjellemzőbb hangszer a 13 húros citera, amelyet obonak neveznek. További fő hangszerek a dobok, xilofon, furulyák, lant, líra, udu (aerofon és idiofon hangszer) és újabban a fúvós hangszerek.

Fafaragványok

A múltban az egyik legtermékenyebb szobrászhagyomány a jorubáké volt. A fafaragványok igen különböző funkciókat láttak el. Egyes faragványok a szellemek, mások az oba, az uralkodó tiszteletét szolgálták. Sok készült még a nagyobb istenségek kultusza számára vagy a szentélyek berendezésére. Egy szobrászati alkotás értéke attól is függött, hogy hogyan használták, hol tartották, ki birtokolta. Egyes törzsekben, amikor a faragó befejezett egy famaszkot, azt tulajdonosa vagy őrzője úgy ruházta fel életet adó erővel, hogy kifestette és szüntelen élelem- és olajfelajánlásokkal kereste kedvét - enélkül a tárgy értéktelen maradt volna. Más helyeken a famaszk jelentősége módosult, ha birtokosa valaki másra hagyta.

Bronzművesség

A bronzművesség legtermékenyebb központja a benini udvar (DNy-Nigéria) volt, ahol a királyi előjognak számító bronzöntéssel a 16. századtól a 19. századig foglalkoztak. Ifében feltehetőleg már a 12. századtól előállítottak gyönyörű, természethű bronzfejeket és -szobrokat az onikat (főnököket) megörökítendő, s ezek az alkotások - a terrakottából készült hasonló művekkel együtt - határozottan az ezer évvel korábbi noki kultúra szobrászata folytatásának érzetét kelti. Valószínűleg további bronzművesközpontok is léteztek a Niger alsó folyásánál fekvő Ijebu környékén, Owóban, a tivek és dzsukonok között, később pedig Adamawa tartományban.

Ünnepek, fesztiválok

A fő keresztény ünnepek megegyeznek az európaival (húsvét, karácsony).

A muszlim ünnepek közül a három legfontosabb: Eid Al Fitri, Eid Al Maulud és a Eid Al Kabir, mindegyik nemzeti ünnepnap. Az Eid Al Fitri a ramadán, vagyis a böjt megtörésének ünnepe, az Eid Al Maulud Mohamed próféta születésének ünnepe, az Eid Al Kabir pedig áldozati ünnep. Az egyik legérdekesebb muszlim ünnep az évenkénti Durbar-fesztivál, amelyet számos nigériai városban megrendeznek.

Állami ünnep: október 1. a függetlenség napja.

A keresztény, iszlám és állami ünnepeken túl a fontosabb fesztiválok:

• Argungu-halászfesztivál. Argungu városában egy 4 napos fesztivál az ÉNy-i Kebbi államban
• Calabar-karnevál. Calabarban kerül megrendezésre 2006 óta, parádéval, tánccal, kosztümös szereplőkkel, zenekarokkal. Nigéria talán legnagyobb utcabálja.
• Carniriv. Éves fesztivál Port Harcourtban.
• Eyo-fesztivál Lagosban
• Igogo-fesztivál Ondo államban. Sok napos évi fesztivál.
• Osun-fesztivál. Az esős évszak végén kerül megrendezésre, általában augusztusban, az Oshogbo Szent Erdőben.
• Sharo- vagy Shadi-fesztivál. A Jafun fuláni férfiak hagyományos beavatási szertartása.
• Yam-fesztivál. Nigéria és Ghána területén népszerű, általában augusztus elején vagy az esős évszak végén tartják.

Szokások, illemtan

• A nigériaiak beszélgetés közben igen közel állnak egymáshoz. Ilyenkor illetlenség hátrálni.
• Beszélgetések során ne érintsük a vallási kérdéseket, üzleti életben a politikát is kerüljük. Ellenben Nigéria sokszínű kultúrája kiváló társalgási téma lehet.
• Ne fényképezzünk senkit az illető engedélye nélkül.
• Egy férfinál a gyerekei felől érdeklődni illetlenség, míg a nőknél kifejezetten kedvesség.
• Ha magánháznál eszünk, mindig dicsérjük meg az elfogyasztott ételt.

Gasztronómia

A nigériai konyha legfontosabb eleme a különbözőképpen feldolgozott kecske. Ez lehet leves, főzelék, vagy hasonló, állagában a kettő között lévő eledel. A külföldi turistákat szeretettel fogadják Jollof-rizzsel, ami egy vörös színű, fűszeres, hússzeletekkel ízesített rizs. Az országban vigyázni kell, mert a legkülönfélébb ételek lehetnek romlottak vagy szalmonellásak.

Turizmus

Délen a tengert kilométereken át idilli homokos part szegélyezi, amelyet csak a vízfolyások torkolatánál burjánzó mangroveligetek törnek meg. Az országot a számtalan etnikai csoport kultúrája és a természeti látnivalók (pl. vízesések) teszik színessé. Kiemelkedő turisztikai övezet a Mambilla-fennsík Taraba államban.

A hagyományaikat őrző népcsoportok kultúrája és lakóhelye ugyanúgy a kulturális világörökség része, mint Dél-Nigéria utolsó őserdőmaradványa, Osun pogány isten szent erdeje Osogbo város mellett.

Az erőszakos bűncselekmények Nigériában gyakoriak, s ezeket gyakran rendőri vagy katonai egyenruhát viselő bűnözők követik el. Vidéken az úttorlaszok segítségével történő fegyveres támadás jellemző bűnesetnek számít. A hatóságok fellépése az ilyen esetek ellen meglehetősen körülményes. A külföldiek ellen irányuló tisztességtelen üzleti eljárások sajátos veszélyt jelentenek. A világ egyik legveszélyesebbnek tartott nagyvárosa Lagos. Az ország északi és középső részén állandó probléma a muzulmán és keresztény lakosok közti erőszakos összetűzések.

Média

Nigériában 25 országos újság van, 1,7 millió példányt nyomtatnak belőlük naponta.

Napilapok: Daily Champion, Daily Independent, Daily Trust, New Age, Nigerian Tribune, Punch, The Guardian, The Sun, The Tide, The Triumph, Thisday, Vanguard.

Hetilapok: Abuja Mirror, Al-Mizan (hausza nyelven), Financial Standard, Newswatch, Tell, The Port Harcourt Telegraph, The News Magazine, Weekly Trust

Teherhajók és házak Lagosnál

Sport

A nigériai labdarúgó válogatott az afrikai nemzetek kupáját három alkalommal hódította el (1980, 1994, 2013). Két alkalommal adott helyszínt a kontinensviadalnak.

Jegyzetek, források

• Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.

További információk

• A Kitekintő cikkgyűjteménye Nigériáról
• Nigéria.lap.hu - linkgyűjtemény
• Időjáráselőrejelzés

Kapcsolódó szócikk

• Nigéria himnusza