Hollandia

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden Keninkryk fan 'e Nederlannen Reino di Hulanda Kingdom of the Netherlands
Hollandia zászlaja Hollandia címere
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai (magyarul: Fenntartom) Nemzeti himnusz: Wilhelmus van Nassouwe
Fővárosa	Amszterdam (a kormány székhelye Hága)
é. sz. 52° 21′, k. h. 4° 52′52.35, 4.8666666666667
Államforma	Parlamentáris monarchia
Vezetők
Király	Vilmos Sándor
Miniszterelnök	Mark Rutte
Hivatalos nyelv	holland; regionálisan még:    fríz (Frízföldön)    papiamento (Bonairén)    angol (Sabán és Sint Eustatiusön)
Függetlenség	Spanyolországtól
kikiáltása	1581. július 26.
elismerése	1648. január 30.
EU-csatlakozás	1957. március 25.
Népesség
Népszámlálás szerint	16 829 289 fő (2014. aug. 26.) +/- 16 779 575 fő (2013) +/- 10 026 773 fő (1950) +/-
Rangsorban	64
Becsült	16 860 900 fő (2014. július)
Rangsorban	64
Népsűrűség	395 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	868 940 millió dollár (16) PPP: 503 394 millió dollár
Egy főre jutó	52 019 dollár (15) PPP: 30 876 dollár
HDI (2006)	0,947 (9) – magas
Földrajzi adatok
Terület	41 526 km²
Rangsorban	132
Víz	18,41%%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	NL
Hívószám	31
Internet TLD	.nl
A Wikimédia Commons tartalmaz Holland Királyság témájú médiaállományokat.
Belgium Németország AMSZTERDAM Delfzijl Groningen Leeuwarden Assen Den Helder Zwolle IJmuiden Haarlem Hága Utrecht Arnhem Europoort Rotterdam Nijmegen Dordrecht Tilburg Eindhoven Terneuzen Maastricht Bonaire Sint Eustatius Saba Északi-tenger

Hollandia (teljes nevén Holland Királyság, hollandul Koninkrijk der Nederlanden) nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 4 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államok-ként említik.

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek.

1928-ban Amszterdamban rendezték a nyári olimpiai játékokat.

Földrajz

Domborzat

Hollandia domborzati térképe

Műholdkép Észak-Hollandiáról, a Zuiderzee zárógátjáról

Hollandia az Északnémet-alföld nyugati folytatása. Kialakulása folyamán az óidei kéregdarabok a mélybe süllyedtek, csak délen, az Ardennekhez tartozó dombok vannak a felszínen. Az ország területének többségét kitevő Holland-alföldön a mai felszínt pleisztocén és holocén képződmények borítják. A süllyedés mindmáig tart, az ország területének harmada már a tengerszint alatt van. A Holland-alföld a mai felszínt kialakító erők – a szél, a folyók és a jég munkája – három, jól elkülöníthető részre osztja:

• A parti dűnék végigkísérik az Északi-tenger partját. A 3–5 km széles, helyenként az 50–60 m magasságot is elérő dűnesort délnyugaton és északon a vihardagályok szétrombolták. Az egykori dűnevonulat maradványai a Nyugati Fríz-szigetek. Mögöttük a Watt-tenger húzódik. A dűnék sivár, sós homokja terméketlen.

• Marsch – a dűnesor mögött szélesedő sávban a folyami eredetű 'marsch' helyezkedik el. Ezt a területet a Schelde, a Maas és főként a Rajna egykori deltái töltötték fel. Jellemző e tájra a folyóágak és az azokat összekötő csatornák hálózata. A terület legnagyobb része mára a tenger szintje alá süllyedt. Legmélyebb pontja (-6,7 m) Rotterdamtól északra található.

A hollandok a vihardagályok ellen először magaslatokat emeltek, majd gátakat építettek, és szélmalmokkal szivattyúzták vissza a tengerbe a vizet. A tengertől visszahódított területek neve polder.

A 'marsch' Hollandia legtermékenyebb és legsűrűbben lakott része, de az ott élőket folyamatosan veszélyeztetik a vihardagályok. Védelmükre a 20. században két nagy létesítményt építettek:

A Zuiderzee program

A területnyerés legszemléletesebb példája a Zuiderzee lezárása volt a harmincas években. Frízföld és Észak-Holland tartományok között egy 30 km hosszú gátat, az úgynevezett zárógátat építettek. A Zuiderzee ezzel beltengerré vált, és ettől kezdve IJsselmeer (Ijssel-tó) a neve. Mivel a tengervizet a gát elzárta, ez a beltenger lassan édesvizűvé vált. Az Ijssel-tóban négy nagy poldert építettek, és ezzel 1650 km² területet nyertek. Ez a terület a mezőgazdaság, a pihenés, valamint a lakó- és munkahely célját szolgáló övezetekre oszlik.

A Delta-projekt

A Delta-terv térképe

Delta-terv zsiliprendszere

1953. február 1-jén a tenger pusztító rohamot intézett a szárazföld ellen. A dagály és az erős vihar kombinációja következtében Délnyugat-Hollandia nagy része víz alá került. A katasztrófában sok száz ember vesztette életét. Világossá vált, hogy a Delta-tervet a lehető leggyorsabban meg kell valósítani. Ez a terv a délnyugati tengeröblök elzárását tűzte ki célul. Mára minden tengeröböl zárt, kivéve az Új Víziutat és a Nyugati-Scheldét, amelyek Rotterdam, illetve Antwerpen (Belgium) kikötőinek elérését teszik lehetővé.

A Keleti-Scheldét egy 3200 méter hosszú, 65 betonoszlop között elhelyezkedő 62 acélkapuból álló zsiliprendszerrel zárták le. Rendesen ezek a kapuk nyitva vannak, viharban azonban leeresztik őket, hogy a dühöngő tengert kívül rekesszék. Azért választották ezt a lezárási módot, hogy ne veszélyeztessék a Keleti-Scheldében a kagylók halászatát, ami a dagály áramlásától függ. 1986. október 4-én Beatrix királynő avatta fel a gátat.

• A 'geest'-et a Rajna és a Maas egy északi és egy déli részre bontja. A területen található végmorénák magassága helyenként eléri az 50-60 métert. A mélyebb területek lefolyása sokszor nagyon rossz, ezért gyakoriak a mocsarak, lápok. A szántóföld kevés, sok a rét és a legelő.

Éghajlat

Hollandia az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el. A tenger és a meleg észak-atlanti Golf-áramlat mérsékelt tengeri klímát biztosít. Ennek köszönhető, hogy a hőmérséklet napi és évi ingadozása is kicsi. Az átlaghőmérséklet januárban +2 °C, júliusban pedig közel 17 °C. Ez nem jelenti azt, hogy soha ne fordulnának elő extrém hőmérsékletek: a Hollandiában valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet -24,8 °C, a legmagasabb pedig +36,8 °C volt. A csapadék időben viszonylag egyenletesen oszlik el, bár a tavasz általában szárazabb, mint az ősz. Az évi csapadékmennyiség mintegy 800 mm.

Az egyes régiók közötti éghajlati különbségek csekélyek, az északi és déli rész távolsága - több mint 300 km - azonban némileg érezteti hatását.

Vízrajz

Vízhálózata rendkívül gazdag. Az országba érkező folyók mind az Északi-tengerbe ömlenek. A Maas csak közvetlenül a torkolat előtt ágazik szét, míg a Rajna már az országba lépése előtt több ágra bomlik. Egyik ága délen a Waal, ami a Maassal közös tölcsértorkolatba ömlik. A főág nyugat felé Lek néven folytatja útját. Jelentős folyó még az IJssel is.

A folyóhálózatot több ezer km hosszú csatornarendszer egészíti ki. A vízjárás egyenletes, ami kedvez a vízi közlekedésnek.

Talaj

Hollandia magasabban fekvő részeinek ('geest') talaja (keleten és délen) a pleisztocén idején alakult ki. Ez a talaj főleg homokból és kavicsból áll. Az alacsonyabb területek ('marsch') talaja (északon és nyugaton) fiatalabb: a holocén idején rakódott le; főleg agyagból és tőzegből áll.

Növény- és állatvilág

Az IJssel-tó és a Rajna torkolata közötti termékeny területen zöldség- és virágkertészetek sorakoznak. A földgázzal fűtött üvegházakból egész évben friss zöldségféléket szállítanak a bel- és külföldi piacokra. A vágott virágok, virághagymák és -magvak kivitele is jelentős.

A holland mezőgazdaság vezető ága az állattenyésztés. A kitűnő tejelő feketetarka, fríz fajtájú tehenek az év nagy részében a szabadban legelnek. Az állatok tejhozama igen magas (6000 liter/év fölött), ami a tervszerű fajtanemesítésnek és gondozásának is köszönhető. A szántóföldek nagyobb részén termelt takarmánynövények is az állattartást támogatják. Ezen kívül búzát, árpát, burgonyát, cukorrépát, lent termesztenek. A sertés- és a baromfitenyésztés is jelentős.

Környezetvédelem

Hollandia népsűrűsége magas, ami erősen megterheli a környezetet. Régóta intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik, a felhasznált vegyszerek szintén rombolják a környezetet. E káros hatások csökkentése, következményeik enyhítése a holland környezetvédelem feladata.

Nemzeti parkok

A folyótorkolatokban, az árapály területeken, a belső területek lápjain maradtak olyan természeti értékek, amelyek megkívánják a védelmet. Az utóbbi 25 évben húsz nemzeti parkot jelöltek ki. A két legrégebbi magántulajdonban van:

• De Hoge Veluwe Nemzeti Park (Nationale Park De Hoge Veluwe): 5500 hektár fele erdő, fele legelő és vízfelület. Szarvas, muflon, vaddisznó él itt.
• Veluwezoom Nemzeti Park - végmorénák vidéke 5000 hektáron. Erdő és legelő.

Természeti világörökség

Németországgal közös természeti világörökség a Watt-tenger.

Történelem

Holland zászló a Batavia kikötőben

A mai Hollandia (Németalföld) germán törzsek által lakott területe az 1. századtól a Római Birodalom részévé vált, majd a 8. században a frankok hódították meg. A 9. században Lotaringiához, illetve a Nyugati-frank Birodalomhoz, a 10. századtól pedig a Német-római Birodalomhoz tartozott. A részben önálló területek legtöbbje a középkorban kulturális és gazdasági központ volt (Flandria, Brabant stb.). A 14–15. században az egész holland térség nagy része a Burgundi Hercegséghez tartozott, majd 1477-ben házasságok révén a Habsburgok szerezték meg. 1579-ben a 7 északi (kálvinista) tartomány létrehozta az Utrechti uniót, amelyhez a déli tartományok nem csatlakoztak, ez a terület a mai Belgium. 1581-ben egyesültek a németalföldi tartományok, első helytartójuk Orániai Vilmos lett.

A mai Hollandia 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerték el. A mai Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. Az ország az első világháború idején semleges maradt, 1940-ben a németek megszállták, ázsiai gyarmatai pedig a japánok kezére kerültek. Hollandia 1949-ben függetlenséget adott Holland Kelet-Indiának (Indonézia).

A kezdetek

Hollandia területét az ókorban kelta és germán törzsek népesítették be. A római hódítás (i. e. 1. század) csak a Rajnáig terjedt. Az 5. században a Frank Birodalom határvidéke lett, az északon élő germán frízeket csupán II. Pippin kényszerítette behódolásra 689-ben, de a frank uralom csak a 8. században vált teljessé. A kereszténység angolszász és frank hatásra a 7. századtól kezdett terjedni. A 9. században rendszeressé váltak a vikingek támadásai. A Frank Birodalom feloszlása után, 925-től a Német Királyság, majd a Német-római Birodalom része lett. A 10-14. században egyre önállóbb világi (Holland, Zeeland, Gelderland) és egyházi fejedelemségek (Utrecht, Liège) kezdtek kialakulni a területén.

A burgundok kora (1369/1473–1482)

A tartományok közötti politikai és kulturális kötelékeket a Burgundi-dinasztia hozta létre, amely II. (Merész) Valois Fülöp (1342–1404) és Male-i Margit házasságkötését (1369) követően fokozatosan kiterjesztette fennhatóságát egész Németalföldre. Burgundia hercegei a francia Valois-ház mellékágát képviselték. Az első Valois herceg így Burgundia hercegeként ura lett Flandriának, Artois-nak, Rethelnek, Burgundiának és Nevers-nek. 1421-ben Namur, 1430-ban Brabant és Limburg, 1432-ben Hainaut, Holland és Zeeland, 1441-ben Luxembourg, 1473-ban Gelderland került ellenőrzésük alá. Burgundia hercegei központi törvényszéket és kincstárat hoztak létre, a tartományok élére helytartókat állítottak, s tartományi rendi gyűléseket hívtak össze. Burgundi Mária halálával (1482) a dinasztia tartományai férjére, a Habsburg-házi I. Miksa császárra, majd az ő unokájára, V. Károlyra szálltak, aki 1555-ben, birodalmának kettéosztásakor a németalföldi tartományokat fiára, II. Fülöp spanyol királyra hagyta.

Habsburg Németalföld (1482–1556)

Burgund Mária halálával (1482) férje, a Habsburg-házból való I. Miksa császár kapta meg a 17 tartományt. A tartományokat perszonálunió kötötte a Habsburg családon keresztül a Német-római Birodalomhoz. A tartományok területe magában foglalta a mai Benelux államokon kívül Franciaország kisebb északi részét, és egy kis szeletet Németországból. A tartományok: Artois grófság, Flandriai grófság, Mechelen uradalom, Namur grófság, Hainaut grófság, Zeeland grófság, Holland grófság, Brabant hercegség (Antwerpennel), Limburg hercegség, Friesland uradalom, Guelders hercegség (1543-tól), Groningen uradalom, Drenthe grófság (Lingennel), Overijssel uradalom, Zutphen grófság. A Liègei püspökség nem volt tagja a 17 tartománynak. Miksa halála után unokájára V. Károlyra, a világcsászárra szálltak a tartományok. V. Károly mint német-római császár kapta meg és mint spanyol király adta tovább fiának a tartományokat.

Spanyol Németalföld (Dél-Németalföld, 1556/1581–1815)

Az 1580-ból származó térképen jól látható, hogy a terület akkoriban még kis szigetekből állt

V. Károly német-római császár és spanyol király 1555-ben fiának. II. Fülöp spanyol királynak adta a tartományokat. A katolikus spanyolok rossz szemmel nézték a terjedő kálvinizmust, amit kormányzósága (1567–73) idején Alba herceg több ezer kivégzéssel torolt meg, illetve próbált visszaszorítani. Hoorne és Egmont grófok lefejezése (1568) után kirobbant a németalföldi szabadságharc, amelynek élére Orániai Vilmos, több tartomány helytartója állt. A déli tartományok 1576-ban csatlakoztak a lázadó északiakhoz. Németalföld egysége a belső ellentétek és a spanyol támadások miatt bukott el. 1579-ben a hét északi tartomány létrehozta az Utrechti uniót, és 1581-ben felszámolt minden kapcsolatot II. Fülöppel. A déli tartományok az Arrasi unióba tömörültek, de a spanyolok 1584-re mindet elfoglalták, és kiegyeztek velük. A déli tartományokból:

• Flandriai grófság,
• Artois grófság,
• Turnai városa,
• Cambrai,
• Luxembourg hercegség,
• Limburg hercegség,
• Hainaut grófság,
• Namur grófság,
• Mechlin,
• Brabant hercegség és
• Guelders hercegség déli része

lett Spanyol Németalföld, a mai Belgium elődje, Brüsszel székhellyel. A tartományok Jámbor Fülöp haláláig (1621) részleges önállóságot élveztek, Nagy Fülöp alatt azonban visszatért a szoros spanyol ellenőrzés egészen 1633-ig. A francia–holland–spanyol háborúban (1672–1678) a spanyolok több tartományt elvesztettek; azok francia befolyás alá kerültek.

Egyesült Tartományok (1581–1795)

A spanyolok elleni harcok folyamán 1579-ben megalakult az Utrechti Unió, 1581-ben minden kapcsolatot megszakítva a spanyol királlyal létrejött a Holland Köztársaság, vagy a Hét Egyesült Holland Tartomány Köztársasága. A külföldiek a leggazdagabb tartomány után Hollandiának nevezték el. A tartományok: Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Friesland, Overijssel, Groningen. A tartományok függetlenül intézték belügyeiket, a had- és külügyeket, valamint az adózást a hágai általános rendi gyűlés szabályozta. A végrehajtó hatalom a nagypenzionáriusnak nevezett polgári főtisztviselő és a hadsereg élén álló, az Orániai–Nassaui-házból kikerült helytartó kezében összpontosult. 1609-ben 12 évre szóló fegyverszünetet kötöttek Spanyolországgal. A 17. században az európai nagyhatalmak átmeneti meggyengülése miatt Hollandia tengeri nagyhatalommá válhatott, ez volt a Holland aranykor. A Holland Kelet-indiai Társaság (1602) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (1621) hajósai feltárták a Csendes-óceánt, felfedezték Ausztráliát, kizárólagos kereskedelmi jogokat kaptak Japánban, és több külbirtokot szereztek Ázsiában, Amerikában és Afrikában. Ezek legnagyobbika a Fokföld volt; Fokvárost a Holland Kelet-indiai Társaság megbízásából 1652-ben alapította Jan van Riebeck. A külbirtokokat kezdetben a Holland Kelet-indiai Társaság és a Holland Nyugat-Indiai Társaság kormányozta; mindkettő magánvállalkozás volt. Három évszázaddal később ezek a társaságok pénzügyi zavarba kerültek, és területeik igazgatását a holland kormány vette át (1815-ben, illetve 1791-ben). Ekkor a külbirtokok hivatalosan is gyarmatokká váltak.

A Holland Kelet-indiai Társaság (világoszöld) és a Holland Nyugat-indiai Társaság (sötétzöld) területei és sárga színnel a 19. század folyamán elfoglalt területek

1648-ban, a vesztfáliai békében a spanyol kormány hivatalosan is elismerte Hollandia függetlenségét, és egyúttal azt is deklarálták, hogy nem tartozik a Német-római Birodalomhoz. A környező nagyhatalmak féltékenyen nézték Hollandia erősödését. Ez az időszak volt a

A sorozatos háborúk:

• angol–holland háborúk (1652–1654, 1665–1667),
• francia megszállás,
• francia–holland háború (1688–1797), spanyol örökösödési háború (1701–1713)

visszavetették az ország fejlődését, és a 18. században másodrangú hatalommá süllyedt. Az amerikai függetlenségi háború idején sikertelenül kapcsolódott be a Nagy-Britannia elleni küzdelembe (1780–83). Ekkor kiújultak a konzervatívabb hagyományos uralkodó réteg és a demokratikus törekvések képviselőinek ellentétei. A polgárháborús helyzetnek Poroszország vetett véget, amikor 1787-ben megszállta az országot.

Francia befolyás alatt (1795–1813)

A francia forradalomi és a napóleoni háborúk idején francia megszállás alá került Hollandia. A franciák eltörölték a tartományok jogait, bevezették a forradalom intézkedéseit és Batáviai Köztársaság néven egy francia típusú alkotmánnyal ellátott bábállamot hoztak létre (1795–1806). 1806-ban I. Napóleon császár – saját öccse, Louis Bonaparte számára – létrehozta a Hollandi Királyságot. 1810-ben nemes egyszerűséggel a friss királyságot beolvasztotta a Francia Császárságba. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból.

Egyesült Holland Királyság (1815-30)

A forradalmi és a napóleoni háborúk alatt elfoglalt holland gyarmatok (Fokváros, Ceylon, Guyana egy része), Hollandia, Belgium és Luxemburg egyesítésével létrehozták az Egyesült Németalföldi Királyságot. Az uralkodót az Orániai-Nassau-ház adta. Első királya I. Vilmos lett. A király a parlament szerepét a kormány által javasolt törvények és a költségvetés elfogadására korlátozta. Belgium a rá hárított államadósság, az eltérő ipari-kereskedelmi érdekek, a holland nyelv hivatalossá nyilvánítása és a katolikus egyház ellenőrzésére tett kísérletek miatt 1830-ban kikiáltotta függetlenségét, amit a nagyhatalmak már 1831-ben elismertek, Hollandia azonban csak 1839-ben.

Holland Királyság (1830-tól)

II. Vilmos uralkodása alatt liberálisok kidolgozták az ország alkotmányát, 1848-ban brit és belga mintára Hollandia alkotmányos királysággá alakult. A 19. század folyamán a szomszédos országokhoz képes Hollandia lassan iparosodott. Modernizálták viszont az infrastruktúrát, a víziutak kiterjedt hálózatát hozták létre, az iparban nagy jelentőséget kapott a szélenergia. A század második felére felgyorsult az iparosodás, megerősödött a középosztály, javult az ipari munkások helyzete és kialakult a modern pártok rendszere. 1890-ig Hollandia perszonálunióban állt Luxemburggal.

A katolikusok számára visszaállították a püspökséget. 1917-ben a férfiak, 1922-ben a nők kaptak általános választójogot. Az első világháborúban Hollandia megőrizte semlegességét. A két világháború között területi viták alakultak ki Belgiummal, a belgiumi flamandok egyesülni kívántak Hollandiával, de a holland kormányzattól semmilyen hivatalos támogatást nem kaptak. Az 1921-es és 1929–33-as gazdasági világválság súlyosan érintette a hollandokat is.

1940. május 10-én Németország megtámadta a semleges országot, amely 14-én megadta magát. A királyi család Nagy-Britanniába menekült. 1942-ben a japánok megszállták Holland Kelet-Indiát. A megszállás alatt több mint 100 000 holland zsidót szállítottak a nácik koncentrációs táborba Németországba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. Az elhurcoltak közül csak 876-an érték meg a táborok felszabadítását. Holland munkások kényszermunkán dolgoztak német gyárakban. Német katonák országszerte rekviráltak élelmiszert, amit Németországba szállítottak. Bár sok holland életét kockáztatva rejtegette előlük a zsidókat – amint ezt Anna Frank naplója is példázza – mások a megszállókkal együttműködve segítettek felkutatni őket. Holland nácik és antibolsevisták a Waffen-SS-hez csatlakozva a keleti fronton is harcoltak. Hollandia felszabadítását a brit–amerikai szövetséges haderők 1944 szeptemberében kezdték meg, és 1945. május 5-én fejezték be.

1949-ben Hollandia lemondott Holland Kelet-Indiáról, amely Indonézia néven új állammá alakult, és 1956-ban minden alkotmányos kapcsolatát megszakította Hollandiával. 1958-ban létrejött a Benelux országok szövetsége, 1949-ben Hollandia a NATO alapító államai között volt. Az ország az Európai Unió elődjének, az Európai Szén- és Acélközösségnek (a Montánuniónak) is alapító tagja. 1963-ban Indonéziának átengedte Új-Guinea nyugati holland részét. Az 1954-es „birodalmi rendelet” belső autonómiát biztosított a megmaradt tengerentúli holland birtokoknak Dél-Amerikában és a Karib-tengeren. Holland-Guyana (Nederlands Guiana) 1975-ben Suriname néven függetlenné vált. Hollandia a világ legliberálisabb államává vált, 1994-től a korlátozott eutanáziát is engedélyezték, 2001-től az azonos neműek is házasodhatnak, 1974-ben engedélyezték egyes könnyű drogok, a marihuána és a kendergyanta (hasis) korlátozott használatát.

Államszervezet és közigazgatás

Belgium Németország AMSZTERDAM Delfzijl Groningen Leeuwarden Assen Den Helder Zwolle IJmuiden Haarlem Hága Utrecht Arnhem Europoort Rotterdam Nijmegen Dordrecht Tilburg Eindhoven Terneuzen Maastricht Bonaire Sint Eustatius Saba Északi-tenger

Alkotmány, államforma

Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 2013. április 30. óta Vilmos Sándor király, az Orániai-Nassau (Oranje-Nassau) házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Mark Rutte.

Közigazgatási felosztás

Hollandia tartományai

A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Hollandiai Királyság” között. A Hollandiai Királyság 4 részből áll: Hollandia, valamint Karib-szigetekhez tartozó Aruba, Curaçao és Sint Maarten. Ez a négy részegység egyenlőtlen szövetséget alkot abban az értelemben, hogy bár a három részegység autonóm belügyeiket illetően, a szövetséget érintő közös kérdéseket a szövetség egyik részegysége, a szűkebb értelemben vett Hollandia intézi.

2010. október 10-ig Bonaire, Curaçao, Saba, Sint Eustatius, Sint Maarten egy közigazgatási egységet, a Holland Antillákat alkották. A Holland Antillák felbomlásáról 2008. december 15-i népszavazás döntött. Az alkotó szigetek más-más utat választottak, Curaçao és Sint Maarten a Holland Királyság autonóm részeivé váltak, a többi sziget, Bonaire, Saba, Sint Eustatius pedig Karibi Hollandia néven csatlakoznak Hollandiához, az ország egy-egy új községét képezve, melyek nem tartoznak egyetlen tartományhoz sem.

Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

• Dél-Holland (hollandul Zuid-Holland) – székhelye: Hága (hollandul s-Gravenhage vagy Den Haag)
• Drenthe – székhelye: Assen
• Észak-Brabant (hollandul Noord-Brabant) – székhelye: ’s-Hertogenbosch (vagy Den Bosch)
• Észak-Holland (hollandul Noord-Holland) – székhelye: Haarlem
• Flevoland – székhelye: Lelystad
• Frízföld (frízül Fryslân) – székhelye: Leeuwarden (frízül Ljouwert)
• Gelderland – székhelye: Arnhem
• Groningen – székhelye: Groningen
• Limburg – székhelye: Maastricht
• Overijssel – székhelye: Zwolle
• Utrecht – székhelye: Utrecht
• Zeeland – székhely Middelburg

A Binnenhof Hágában, a parlament székhelye

A Béke Palota Hágában, amely a Nemzetközi Bíróság székhelye

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 441 ilyen önkormányzat van. Egy önkormányzat általában több településből áll, neve pedig megegyezik a legnagyobb település nevével.

Politikai pártok

• CDA (Christen Democratisch Appèl) - Kereszténydemokrata Tömörülés
• PvdA (Partij van de Arbeid) - Munkáspárt
• VVD (Volkspartij voor Vrijheid en Democratie) - Szabad Demokrata Néppárt
• SP (Socialistische Partij) - Szocialista Párt
• GL (GroenLinks) - Baloldali Zöldek
• CU (ChristenUnie) - Keresztény Unió
• D66 (Democraten 66) - Demokraták 66
• PvdD (Partij voor de Dieren)
• PVV (Partij voor de Vrijheid) - Szabadságpárt
• SGP (Staatkundig Gereformeerde Partij)
• 50Plus

Népesség

Általános adatok

Hollandia népességének növekedése

Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figyelembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

2006-ban 185 124 gyermek született és 135 809 ember halt meg , így a természetes szaporodás megközelítette az 50 000 főt. A 132 682 kivándorló és a 101 489 bevándorló egyenlege azonban negatív, így a népesség növekedése mérsékelt maradt. A kivándorlók közel fele a kisebbségek közül került ki.

Legnépesebb települések

Az úgynevezett „Randstad” („Patkóváros”) alkotja Hollandia legsűrűbben lakott részét. Az ide tartozó városok majdnem egy összefüggő területet alkotnak.

A legnagyobb városok (városrégiók) 2005. január 1-jén:

Amszterdam, a legnépesebb város egy képe

Hága

Rotterdam

• 1. Amszterdam (1 453 000 lakos)
• 2. Hága (Den Haag) (980 000 lakos)
• 3. Rotterdam (593 445 lakos)
• 4. Utrecht (571 000 lakos)
• 5. Eindhoven (450 000 lakos)
• 6. Haarlem (405 000 lakos)
• 7. Arnhem (352 000 lakos)
• 8. Groningen (344 000 lakos)
• 9. Leiden (332 000 lakos)
• 10. Enschede (309 000 lakos)
• 11. Breda (308 000 lakos)
• 12. Dordrecht (288 000 lakos)
• 13. Tilburg (287 000 lakos)
• 14. Nijmegen (276 000 lakos)
• 15. Amersfoort (267 000 lakos)
• 16. Heerlen (260 000 lakos)
• 17. Apeldoorn (213 000 lakos)
• 18. ’s-Hertogenbosch (187 000 lakos)
• 19. Maastricht (184 000 lakos)
• 20. Zwolle (168 000 lakos)

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Etnikumok
  Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség nagy része holland, melyeken kívül török, marokkói, illetve egyéb országokból érkezett bevándorlók élnek.. 2050-ben előreláthatóan az akkori 17 milliós Hollandiában a bevándorlók és utódaik száma eléri az 5 milliót [1]. A népesség növekedéséhez és az etnikai összetétel változásához is nagyban hozzájárulnak a bevándorlók Hollandiában született gyerekei. Minden hatodik (16,4%) Hollandiában született gyermek szülei nem európai származásúak. Például az újszülöttek 3,8%-a volt marokkói származású, míg a 25-34 éves korcsoportban az arányuk 2,26%, a teljes népességben pedig csak 1,9%.

etnikai csoport	lélekszám	százalékos arány
holland	13 179 900	80,9%
indonéz	395 800	2,4%
német	386 200	2,4%
török	357 900	2,2%
surinami	328 300	2,0%
marokkói	314 700	1,9%
Holland Antillák / Aruba	129 700	0,8%
belga	112 600	0,7%
brit	76 200	0,5%
jugoszláv	76 100	0,5%
kínai	43 900	0,3%
volt szovjet	43 900	0,3%
iraki	43 500	0,3%
lengyel	39 500	0,2%
afgán	36 700	0,2%
iráni	28 500	0,2%
szomáli	21 700	0,1%
egyéb nem nyugat-európai	387 100	2,4%
egyéb nyugat-európai	291 000	1,8%

Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) 1,73. A bevándorlóknál ez a szám jóval magasabb, mint a helyben születetteknél, de a különbség rohamosan csökken. 1990-ben a marokkóiak rátája 3,35 százalékponttal, 2005-ben már csak 1,19 százalékponttal volt magasabb, mint a helyieké, míg a törökök esetében a különbség gyakorlatilag eltűnt.[2]

születés helye	TFR 1990	TFR 1995	TFR 2000	TFR 2005
Hollandia	1,55	1,47	1,65	1,68
Marokkó	4,90	3,37	3,22	2,87
Törökország	3,15	2,46	2,18	1,88

• Vallási megoszlás
  Vallásfelekezeti megoszlás: római katolikus 31%, protestáns 21%, muszlim 4,4%, egyéb 3,6%, nem vallásos 40%.

Szociális rendszer

Hollandia szociális rendszere igen jól szervezett. Az alacsony jövedelmű családok különböző szociális ellátásokra jogosultak. Ez jelentheti a kedvező díjú bérlakás kiutalását, melyet az önkormányzatok által ellenőrzött lakásszövetkezetek adnak. Az adóhivatalon keresztül mód van továbbá 4 féle támogatást is igényelni: lakbértámogatást, társadalombiztosítási járulékhoz való hozzájárulást, gyermekfelügyeleti díj-támogatást, illetve a gyermeknevelési támogatást. Minden 18 évesnél fiatalabb gyermek után jár a társadalombiztosító által negyedévente fizetett családi pótlék, melynek összege a gyermekek életkorával arányosan emelkedik. A jövedelmi és családi viszonyok függvényében a rászorultak adó-visszaigénylést is kaphatnak. Az állami intézményekben az általános és középiskola ingyenes 18 éves korig, a tankönyveket is térítésmentesen kapják a diákok, de év végén vissza kell azokat szolgáltatni. 4 éves korig csak fizetős gyermekfelügyeleti intézmények vannak. Az állami könyvtárak is ingyenesek 18 éves korig. Ezeken felül a rászorultak különféle segélyeket is igényelhetnek az önkormányzatoktól különleges esetekre, mint temetési segély, bicikli vásárlási támogatás, s egyéb váratlan kiadásokra fordítható összegek. A létminimum alatt élők a helyi adók (víz- és szennyvíz-gazdálkodási, valamint kommunális hulladék-kezelési adók) alól is kaphatnak mentességet. Minden Hollandiában élő embernek betegségbiztosítást kell magára kötnie, melynek havi díja 90 eurótól indul és a biztosítótól, a választott önrésztől és a hozzáadott kiegészítő biztosításoktól függően emelkedik. A gyermekek a szülő biztosításával ingyenesen részesülnek orvosi ellátásban.

Gazdaság

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság a gazdaságok viszonylag kis mérete miatt (átlagosan kb. 20 hektár) Európa legbelterjesebb, egyik legmagasabb színvonalú, tőkeintenzív gazdálkodásával párosul, amelyben a 19. század vége óta az állattenyésztésé a főszerep (szarvasmarha, sertés, baromfi). Az óceáni éghajlatnak köszönhetően jelentős a takarmánytermesztése. Jelentős a virág- és zöldségtermesztése. A vágott virágok (tulipán, jácint, nárcisz stb.) és a primőráruk (paradicsom, paprika, uborka, saláta stb.) nagy része földgázfűtésű üvegházakból kerül a külföldi piacra. A 21. század elején az állattenyésztés 55%-kal, a kertgazdálkodás 35%-kal, a szántóföldi művelés 10%-kal részesült a mezőgazdasági termelésből.

Bányászat, ipar

A jelentős földgázvagyon (2003-ban 7. a földgázkitermelésben a világon) feldolgozására vegyipar, valamint timföldgyártás épült. Az országban található kevés ásványkincs miatt gyárai főleg külföldi nyersanyagokat dolgoznak fel. Emiatt a jelentősebb kikötők mentén (Rotterdam, Amszterdam) települtek az ipari üzemek. Legfontosabb iparágai a hajógyártás, a vaskohászat, a gépgyártás, a gyógyszergyártás, a kőolaj-finomítás, a vegyipar, valamint az elektrotechnikai ipar. A gépgyártáson belül a vízépítési munkálatokhoz szükséges gépek, szivattyúk és a kikötőforgalommal kapcsolatos berendezések (daruk, rakodógépek, hajók) gyártása mellett kiemelkedő a járműipar (repülőgép: Amszterdam, gépjármű és alkatrészek: Eindhoven, Born, Amersfoort), vasúti járművek: (Tilburg, Utrecht), valamint az élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek előállítása.

A leggyorsabb fejlődést az elektronikai ipar mutatja (Eindhoven, Nijmegen, Hertogenbosch). A valaha kiemelkedő textilipar hanyatlóban van. Az amszterdami gyémántcsiszolás a II. világháború óta elvesztette korábbi monopolhelyzetét.

Külkereskedelem

• Exportcikkek: gépek és berendezések, közszükségleti cikkek, üzemanyag, iparcikkek, élelmiszerek.
• Importtermékek: gépek és berendezések, járművek, vegyszerek, kőolaj, élelmiszerek, textíliák

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben) :

• Kivitel: Németország, Belgium, Franciaország, Egyesült Királyság,
• Behozatal: Németország, Kína, Belgium, Egyesült Királyság, Oroszország, USA

• 

  Holland tulipán

• 

  Hajók horgonyoznak Maeslantkeringnél

• 

  Rotterdam kikötője

• 

  Tájkép a magasból, Zevenbergen

• 

  Zuidas, Amszterdam egyik üzleti negyede

Közlekedés

A kerékpár az egyik legfontosabb közlekedési eszköz az országban

Közlekedési hálózata fejlett, jelentős a vízi és közúti közlekedés.

• Közúthálózat hossza: 116 500 km.
• Főbb kikötők: Rotterdam (Europort), Amszterdam. Ezenkívül tíz kisebb kikötő van még.
• Főbb repülőterek: Amszterdam, Rotterdam, Eindhoven, Maastricht. Ezenkívül még 17 kisebb repülőtér van.

Vasúti közlekedés

Metró található Amszterdamban, Rotterdamban; villamos pedig szintén Amszterdamban és Rotterdamban, továbbá Hágában és Utrechtben.

Kultúra

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kinderdijk-elshouti malomrendszere

Kulturális világörökség

Az UNESCO világörökség listáján szerepel:

• Schokland és környéke
• Amszterdam védművonala (Amszterdam)
• Kinderdijk-elshouti malomrendszer
• Willemstad történelmi körzete, a belváros és a kikötő, a Holland Antillák-on
• D. F. Wouda gőzszivattyúrendszer
• Droogmakerij de Beemster (Beemster-polder)
• Rietveld Schröderhuis (Rietveld Schröder-ház)

Az olcsó és elnyűhetetlen fapapucs régen népszerű lábbeli volt

Művészetek

• Építészet: a legjelentősebb holland építészek Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Willem Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.

• Képzőművészetek: a festészet neves holland képviselői Hieronymus Bosch, Jan Vermeer van Delft, M. C. Escher, Vincent van Gogh, Rembrandt és Peter Paul Rubens.

• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

-Könnyűzene: Hollandia az elektronikus zene fellegvára, innen kerül ki a legtöbb híres DJ: Tiesto, Hardwell, Armin van Buuren, Nicky Romero, Afrojack stb.

Gasztronómia

Goudai sajtpiac

A holland tejipar termékei: a sajt, a vaj, a sűrített tej és a csokoládé kiváló minőségűek.

Hollandia évszázadok óta készít és exportál sajtot. Már Nagy Károly udvarát is ellátták vele. Minden héten rendeznek sajtpiacot, a legismertebbek Gouda, Edam és Alkmaar. Itt olyan sajtfajtákat találhatunk, mint a Mariolles, Gouda, Edami, Maasadami, Leerdami vagy az Amszterdami. A hagyományos ruhába öltözött kereskedők látványosságot jelentenek a turisták számára.

További jellegzetességek

• Vla
• Hagelslag: csokoládédarabkák, amiket vajas kenyérre tesznek, általában reggeliként fogyasztva.
• Frikandellen: alacsony tápanyagtartalmú, nyomokban húst, tejport tartalmazó készítmény, mely rúd alakú, fagyasztott állapotban kapható, és általában hasábburgonyával eszik.
• Appelmoes: ez afféle édes almaszósz, amit húsokhoz esznek.
• Koeken roomboters: általában édes tésztájú sütemények, almával, marcipánnal, lekvárral stb. töltve. Gyakran fogyasztják kávézásnál.
• Stoop wafel: keksztészta, aminek két lapja közé mézet kennek. Népszerű holland édesség.

A hollandok hagyományos égetett szesze a jenever, az angol gin elődje.

Kábítószerek és prostitúció

Hollandiában a cannabis származékok kis mennyiségű, magáncélú felhasználása engedélyezett. Egy 18. életévét betöltött személy maximum 5 gr szárított kannabiszt tarthat magánál. Az ún. Coffee-shopokban vásárolható kis mennyiségű szárított cannabis, varázssüti (space cake, vagyis hasis tartalmú sütemény). A coffee-shopban vásárolt termékeket illik ott felhasználni, alkoholt nem fogyasztanak pszihedelikus szerekhez, inkább az üdítőt preferálják.

A prostitúció engedélyezett („piroslámpás-negyed”).

Sport

A korcsolyázás egy népszerű sportág az országban

Olimpia

1928-ban Amszterdamban rendezték a nyári játékokat. Az ország eddig 100 aranyérmet szerzett az olimpiák során. A nyári játékokon az úszás, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legeredményesebb sportág. A Holland labdarúgó-válogatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban bronzérmes lett.

• Bővebben: Hollandia az olimpiai játékokon

Labdarúgás

• Világbajnokság:
  • Ezüstérem: 1974, 1978, 2010
• Európabajnokság:
  • Aranyérem: 1988
• Bővebben: Holland labdarúgó-válogatott
• Bővebben: Holland labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Darts

Hollandiában rendkívüli népszerűségnek örvend a darts, a nemzetek között a második legeredményesebb az egyéni világbajnoki címek tekintetében (összesen 8 világbajnoki cím), a csapat-világbajnokságot "csak" kétszer nyerték meg (2010, 2014), emellett nemzetközi versenyeket is szoktak rendezni. Legjobb versenyzőik közé tartozik Michael van Gerwen és Raymond van Barneveld.

Rubik kocka

A Rubik-kockában az „egyszeri” idő kategóriájában Erik Akkersdijk holland fiatalember tartja a rekordot.

Ünnepek

Hollandiának egyik jelentős ünnepe a Prinsjesdag, azaz a parlamenti ülésszak ünnepélyes nyitónapja, melyet a hollandok szeptember harmadik keddjén ünnepelnek. Az uralkodó ekkor trónbeszédet tart a kormány elképzeléseiről. Náluk a Mikulásnak nagyobb a szerepe mint nálunk, főleg, hogy a mikulást majdnem akkora, vagy nagyobb ünnepnek tartják mint a Karácsonyt. Mivel a hollandok a középkorban keverték Spanyolországot és Itáliát, ezért az ő mikulásuk a mai napig Spanyolországból jön egy gőzhajón, az ő fekete szolgáival, a Fekete Péterekkel. Az ajándékokat ugyan a kéményen keresztül kézbesíti, de a háztetőkön gyönyörű fehér lovával szökdell, ezért szokás a cipőbe (v. fapapucsba) egy kis répát tenni a lónak.

Egyéb ünnepek és munkaszüneti napok Hollandiában:

• Január 1. Újév napja (Nieuwjaarsdag)
• Január 30. A Függetlenség Napja (Hollandia Spanyolországtól való függetlenségének elismerése, nem hivatalos munkaszüneti nap)
• Nagypéntek (Goede vrijdag)
• Húsvétvasárnap (Eerste paasdag)
• Húsvéthétfő (Tweede paasdag)
• Április 30. A Királynők Napja (Koninginnedag): Julianna királynő születésnapja (1909), egyben Beatrix királynő trónra lépésének napja (1980), Hollandia Nemzeti Ünnepe
• Május 4. Az Emlékezés Napja (Herdenkingsdag)
• Május 5. A Felszabadulás Ünnepe (Nationale Bevrijdingsdag), a II. világháború lezárásának napja Hollandiában
• Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Hemelvaartsdag, Áldozócsütörtök)
• Pünkösdvasárnap (Eerste pinksterdag)
• Pünkösdhétfő (Tweede pinksterdag)
• December 5. Sinterklaas (Szent Miklós ünnepének estéje ; nem hivatalos munkaszüneti nap, lásd részletesebben fent, a leíró részben!)
• December 15. A Királyság Napja (Koninkrijksdag, nem hivatalos munkaszüneti nap)
• December 25. Karácsony (Eerste kerstdag)
• December 26. Karácsony másnapja (Tweede kerstdag)

Érdekesség

Belgium és Hollandia között a föld alatt máshol húzódik a határ, mint a felszínen. Ugyanis a két állam 1950-ben megegyezett abban, hogy a szénbányákat ne vágja ketté a határ.

Kapcsolódó szócikkek

• Holland önkormányzatok listája
• Holland nyelv

Források

• Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 549–556. o. ISBN 9639257001  

További információk

• Zeiler Júlia: Hollandia, Változó Világ 32., Budapest 2002.
• Hollandia.lap.hu
• Hollandia Térkép Kalauz
• Hollandia államformája és politikai társadalma