Guam

Koordináták: é. sz. 13° 24′, k. h. 144° 43′13.4, 144.71666666667

Guam

The Territory of Guam
Guahan

Guam zászlaja

Guam címere

Nemzeti mottó: Where America’s Day Begins
Ahol Amerika napja kezdődik
Nemzeti himnusz: Fanoghe Chamorro

Fővárosa Hagatna / Agana

é. sz. 13° 28′, k. h. 144° 45′

Államforma USA területe

Vezetők

Államfő Barack Obama

Kormányzó Felix Pérez Camacho

Hivatalos nyelv angol, chamorro

Beszélt nyelvek japán, tagalog

Tagság Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum (megfigyelő állam)

Népesség

Népszámlálás szerint 66 741 fő (1960)^[1] +/-
68 073 fő (1961)^[1] +/-
69 607 fő (1962)^[1] +/-
71 289 fő (1963)^[1] +/-
73 048 fő (1964)^[1] +/-
74 827 fő (1965)^[1] +/-
76 611 fő (1966)^[1] +/-
78 409 fő (1967)^[1] +/-
80 219 fő (1968)^[1] +/-
82 042 fő (1969)^[1] +/-
83 880 fő (1970)^[1] +/-
85 728 fő (1971)^[1] +/-
87 585 fő (1972)^[1] +/-
89 463 fő (1973)^[1] +/-
91 381 fő (1974)^[1] +/-
93 354 fő (1975)^[1] +/-
95 386 fő (1976)^[1] +/-
97 476 fő (1977)^[1] +/-
99 628 fő (1978)^[1] +/-
101 846 fő (1979)^[1] +/-
104 131 fő (1980)^[1] +/-
106 486 fő (1981)^[1] +/-
108 911 fő (1982)^[1] +/-
111 405 fő (1983)^[1] +/-
113 961 fő (1984)^[1] +/-
116 576 fő (1985)^[1] +/-
119 232 fő (1986)^[1] +/-
121 924 fő (1987)^[1] +/-
124 677 fő (1988)^[1] +/-
127 525 fő (1989)^[1] +/-
130 482 fő (1990)^[1] +/-
133 553 fő (1991)^[1] +/-
136 696 fő (1992)^[1] +/-
139 820 fő (1993)^[1] +/-
142 806 fő (1994)^[1] +/-
145 562 fő (1995)^[1] +/-
148 060 fő (1996)^[1] +/-
150 306 fő (1997)^[1] +/-
152 275 fő (1998)^[1] +/-
153 951 fő (1999)^[1] +/-
155 328 fő (2000)^[1] +/-
156 417 fő (2001)^[1] +/-
157 241 fő (2002)^[1] +/-
157 823 fő (2003)^[1] +/-
158 194 fő (2004)^[1] +/-
158 401 fő (2005)^[1] +/-
158 429 fő (2006)^[1] +/-
158 331 fő (2007)^[1] +/-
158 310 fő (2008)^[1] +/-
158 621 fő (2009)^[1] +/-
159 440 fő (2010)^[1] +/-
160 858 fő (2011)^[1] +/-
162 810 fő (2012)^[1] +/-
165 124 fő (2013)^[1] +/-
161 785 fő (2015)^[2] +/-

Rangsorban 195

Becsült 159 358 ^[3] fő (2010. április)

Rangsorban 195

Népsűrűség 320 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 541,3 km²

Rangsorban 190

Víz elhanyagolható%

Időzóna Chamorro Standard Time (UTC+10) (UTC+10)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem USA dollár (USD)

Hívószám 1-671

Internet TLD

.gu

A Wikimédia Commons tartalmaz Guam témájú médiaállományokat.

Guam az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mariana-szigetek legnagyobb, legnépesebb és legdélibb fekvésű szigete Hawaiitól 5300 km-re nyugatra fekszik a Csendes-óceánban. Legmagasabb pontja a Mount Lamlam (406 méter).

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol király szolgálatában álló Magellán a Föld első körbehajózása közben 1521-ben érte el a szigetet. A spanyolok 1668-ban gyarmatosították, amikor San Vitores atya megalapította itt az első katolikus missziót. 1668 és 1815 között Guam fontos pihenőhely volt a Mexikó és Fülöp-szigetek közötti spanyol kereskedelmi úton. Guam a Mariana- és a Carolina-szigetekkel együtt Spanyolország Fülöp-szigeteki gyarmatának része volt. Az egyedülálló guami chamorro kultúrát erősen befolyásolta a spanyol kultúra és hagyomány.

Az Amerikai Egyesült Államok az 1898-as spanyol-amerikai háborúban szerezte meg a szigetet. Guam a Fülöp-szigetekre tartó amerikai hajók megállója lett, míg az északi Mariana-szigetek előbb német, majd japán kézre kerültek. A második világháborúban, 1941. december 8-án Guamot megtámadták és elfoglalták a japánok. A támadás előtt az amerikai állampolgárok zömét evakuálták a szigetről. Az Északi-Mariana-szigetek a háború előtt japán védnökség volt. Az ottani chamorrók Guamon japán szolgálatban tolmácsok és más kisegítők lettek. A guami chamorrókat a japánok megszállt ellenségként kezelték. A sziget harmincegy hónapon át volt japán megszállás alatt. Ezalatt bennszülött lakossága kényszermunkától, a családok szétválasztásától, bebörtönzésektől, kivégzésektől, koncentrációs táboroktól és kényszerprostitúciótól szenvedett. Hozzávetőleg ezer ember halt meg a megszállás következtében. Az Amerikai Egyesült Államok a guami csata során 1944. július 21-én foglalta vissza a szigetet. Máig Guam volt az Amerikai Egyesült Államok egyetlen olyan területe, ahol számottevő lakosság került idegen katonai megszállás alá. Az Egyesült Államok az Észak-Mariana-szigeteket is elfoglalta. A háború után, az 1950-es guami szervezeti törvény szerint Guam nem integráns része az Egyesült Államoknak, de rendelkezik saját polgári kormányzattal és lakói amerikai állampolgárok.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget népessége 163 941 fő.

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten az angol és a chamorro nyelvek a hivatalosak, de beszélik még a japán nyelvet is.

Népek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség 37%-a chamorro (a spanyol, filippínó és mikronéz vegyes házasságok utódai), 26%-a filippínó, 10%-a amerikai, 27%-a pedig kínai, japán és koreai.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság 85%-a római katolikus vallású, a többi 15% pedig egyéb felekezethez tartozik.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget fontos katonai támaszpont az Egyesült Államok hadereje számára. A lakosság megélhetését az idegenforgalom, a mezőgazdasági termelés, a halászat, valamint a támaszpont kiszolgálása biztosítja.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigeten található közúthálózat hossza 1570 km. Emellett 5 repülőtér és egy kikötő található a szigeten.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagatna, a főváros

Az Andersen légibázis

Guam közigazgatási beosztása

A sziget az USA stratégiai pontja a térségben. A sziget egyharmada az amerikai légierő és tengerészet állomáshelye. A szigeten magas a munkanélküliség.

A szigeten az elnök Felix Perez Camacho.

Guamnak nincs lakosai vagy választott képviselői által megszavazott alkotmánya, alaptörvényét az amerikai Kongresszus állapította meg 1950-ben. Az illető alaptörvény azonban jelentős belső autonómiát ad Guamnak. A külügyeket és a védelmi ügyeket kizárólagosan az USA intézi, a többi kérdésben Guam korlátozott autonómiával rendelkezik: kormányzója és a helyi demokratikusan választott parlament dönt, az amerikai jogszabályok keretein belül, az amerikai Belügyminisztérium felügyelete alatt. 1969 előtt a terület kormányzóját - a végrehajtó hatalom fejét - az amerikai kormány nevezte ki, azóta a terület lakossága választja meg.

Guam lakosai 1950 óta, az amerikai Kongresszus említett alaptörvénye értelmében amerikai állampolgárok. A Guamon való születés amerikai állampolgárságot eredményez.

Az egykamarás parlamentben 15 képviselő foglal helyet, akiket 2 évre választanak meg. Ahogy az államok többi részén itt is két párt mérkőzik meg a sziget irányításáért: a republikánus párt (elnöke Philip J. Flores) és a demokrata párt (elnöke Michael Phillips).

Guam az USA külbirtoka belső autonómiával. A lakosság amerikai állampolgár, de nem vehet részt az amerikai elnökválasztásban. A sziget 4 évente egy delegáltat küld az amerikai képviselőházba, azonban szavazati joga nincsen. Emiatt a guamiak mentesülnek az amerikai szövetségi adóktól.

Guam alkotmányos státuszát illetően a terület szeretné növelni önállóságát, bár a függetlenséget nagyon kevesen támogatják. A leginkább támogatott elképzelések között az állami státusz, a csatlakozás az Északi-Mariana-szigetekhez, s a társult állami státusz szerepel, ez utóbbinak van a legjelentősebb támogatása, azonban az amerikai kormány a jelenlegi státuszt fenntartását tartja az egyetlen megoldásnak, arra hivatkozva, hogy Guam gazdaságilag nem lenne képes önállóságra, s az amerikai költségvetési támogatás nélkül a terület válságba kerülne.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget nemzeti ünnepe minden március első hétfője (Discovery Day).

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt a Hepatitis B elleni oltás.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Guam az olimpiai játékokon

Guam tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. 1988 óta vesz részt a nyári olimpiai játékokon. A Guami Nemzeti Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke Ricardo Blas, egykori olimpikon cselgáncsozó. Eddig még egyetlen guami sportoló sem nyert olimpiai érmet.

A guami labdarúgó-válogatott tagja a FIFA-nak és az AFC-nek. A világ egyik leggyengébb válogatottja még nem ért el kimagasló eredményeket.