Ausztrália (ország)

Ausztrál Államszövetség
Commonwealth of Australia
Ausztrália zászlaja Ausztrália címere
Nemzeti himnusz: Advance Australia Fair
Fővárosa	Canberra
d. sz. 35° 18′, k. h. 149° 08′-35.3, 149.13333333333
Államforma	alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő	II. Erzsébet ausztrál királynő
főkormányzó	Peter John Cosgrove
Miniszterelnök	Tony Abbott
Hivatalos nyelv	angol
függetlenség	1901. január 1.
Tagság	A Nemzetközösség (1931), az OECD (1971), az APEC (1989), az ENSZ (1945), a Csendes-óceáni Fórum (1971), a Csendes-óceáni Közösség (1947), a G20 (1999)
Népesség
Népszámlálás szerint	23 130 931 fő (2013) +/-
Rangsorban	51
Becsült	23 572 400 fő (2014. július)
Rangsorban	51
Népsűrűség	2,74 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	1 010 milliárd USD (14)
Egy főre jutó	49 400 USD
HDI (2007)	0,970 (2) – magas
Földrajzi adatok
Terület	7 741 220 km²
Rangsorban	6.
Időzóna	3 időzóna (UTC+8-10) nyári (UTC+8-11)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Ausztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijel	AUS
Hívószám	61
Internet TLD	.au
A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál Államszövetség témájú médiaállományokat.

Pápua Új-Guinea I n d o n é z i a K.-Timor CANBERRA Darwin Cairns Townsville Port Hedland Mackay Karratha Alice Springs Gladstone Brisbane Perth Newcastle Fremantle Adelaide Sydney Melbourne Launceston Hobart Arafura-tenger Timor-tenger Korall- tenger Indiai-óceán Eyre-tó Bass-szoros Tasman- tenger Indiai-óceán Nagy-korallz. York-fsz. Uluru Mt. Kosciuszko Tasmania

Ausztrália politikai értelemben az Ausztrál Államszövetség köznapi elnevezése. Az Ausztrál Államszövetség a hatodik legnagyobb területű ország a Földön; az egyetlen olyan, amely egy egész kontinensre kiterjed, Ausztrália és Óceánia legnagyobb országa. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.

Az országnév eredete

A név a latin terra australis incognita kifejezésből ered, jelentése ’ismeretlen déli föld’. Ausztrália felfedezése előtt ezen a helyen egy feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken. A szárazföld felfedezése után a kontinenst elnevezték Ausztráliának. A kontinens neve a brit gyarmati idők után, a függetlenedő domínium korában az itt létesülő politikai alakulatra is átment, ami értelmezési problémákhoz vezet, mivel az állam a teljes földrészt nem foglalja magába, a kontinenshez tartozik még Új-Guinea szigete és tágabb értelemben Új-Zéland egy része.

Földrajz

Műholdkép Ausztráliáról

Ausztrália domborzati térképe

Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélibb pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`); ezek mintegy 3180 km-re vannak egymástól.

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) a Byron-fok-ig (keleti hosszúság 153°9`), mintegy 4000 km.

Jelentősebb félszigetei:

• York-félsziget (északon)
• Arnhem-föld (északon)
• Yorke-félsziget (Adelaide-nél)

Jelentősebb tengeröblök:

• Carpentaria-öböl (északon)
• Spencer-öböl
• Szent Vince-öböl (Adelaide-nél)
• Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)

Jelentősebb szigetek:

• Tasmania
• Fraser-sziget (keleten)
• Lord Howe-sziget (keleten)
• Melville-sziget (északon)
• Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon)
• Dirk Hartog-sziget (nyugaton)
• Kenguru-sziget (délen)
• Furneaux-szigetek (délen)
• Király-sziget (délen)

Domborzat

A Pinnacles-sivatag sziklaformái Nyugat-Ausztráliában

A kontinens átlagosan 300 m-rel emelkedik a tenger szintje fölé; teljes területének mindössze 6%-a van 610 m-nél magasabban.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, vagy magyarra lefordítva a "hátország" alkotja, amelyet a világ egyik legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okkerszínű síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeláthatatlan sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

• délen és délkeleten: tengerparti síkság és a Nagy-Vízválasztó-hegység

Itt található a kontinens legmagasabb csúcsa, a 2228 m magas Mount Kosciuszko az Ausztrál Alpokban, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.

Az átlagosan 65 km széles, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton övezi a kontinenst. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.

A parti sík területeket a szárazföld belsejétől az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység választja el. Ez északról, a York-félsziget végén található York-foktól (Cape York) indul, és a keleti parttal párhuzamosan, 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.

• középen: Belső-ausztráliai-medence

Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.

• nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík

A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy Homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória sivatag és a fátlan Nullarbor-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Időzónák

Időzónák Ausztráliában

A kontinentális Ausztráliában három fő időzónát használnak:

• Nyugat-Ausztrália (AWST = UTC+8); (Perth)
• Északi terület és Dél-Ausztrália (ACST = UTC+9,5); (Alice Springs)
• Queensland, Új-Dél-Wales, Victoria és Tasmania (télen AEST = UTC+10; Queensland kivételével nyáron AEDT = UTC+11). (Canberra)

Érdekességek:

• Csak Ausztrália két állama, Dél-Ausztrália és Új-Dél-Wales használ nyári időszámítást, a többi nem.
• Nyugat-Ausztráliában már négy alkalommal rendeztek népszavazást a nyári időszámítás bevezetéséről. Utoljára 2009-ben, 3 éves próbaidő után tartottak róla népszavazást, amin – ahogy az előző három alkalommal is – elbukott a bevezetés ötlete.
• Az ausztráliai Új-Dél-Waleshez tartozó Lord Howe-szigetcsoport időzónája UTC+10,5.
• Az Ausztráliához tartozó Kókusz (Keeling)-szigetek (UTC+6,5), a Norfolk-sziget (UTC+11,5) is saját időzónát használ.

Vízrajz

Mivel a földrész igen száraz, kevés rajta a nagyobb vízfolyás. Említésre érdemes folyói a Darling és a Murray, amelyek a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővizű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba. Legnagyobb időszakos tava az Eyre-tó, kiterjedése állandóan változik. A kontinens nagy része lefolyástalan. Gyakoriak a sós tavak, sós mocsarak.

Éghajlat

Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt óceáni éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magas hegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Élővilág, természetvédelem

Eukaliptuszerdő (Eucalyptus regnans) Victoria államban

Ausztráliának növény- és állatvilága egyedülálló, mert évmilliók óta elkülönült a többi kontinenstől. Egykor Ázsia keleti részéhez csatlakozott, de úgy 50 millió éve különvált tőle — ekkor keletkezett a Maláj-félsziget tengerbe nyúló földnyelve. Abban az időben háromféle emlőscsoport népesítette be Földünket: a tojással szaporodó kloákások, az erszényesek és a méhlepényesek. A kloákás és az erszényes emlősök 50 millió évvel ezelőtt érkeztek Ausztráliába, mielőtt a tenger végképp elválasztotta volna az ázsiai földrésztől. A végeláthatatlan síkságokat kenguruk népesítették be, és itt telepedtek le a kisebb erszényesek is, mint a talajba vájt alagutakban közlekedő közönséges vombat és patkánykenguru. A leginkább az európai farkasra emlékeztető tasmán tigris volt a csúcsragadozó, a tasmán ördög funkciója a mi kontinensünkön honos menyétfélékének (nyest, hermelin stb.) felelt meg. Az északi erdők fáit a kuszkuszok, a koalák és az erszényes mókusok népesítették be. Ez az egyedülálló, gazdag állatvilág veszélybe került. A gyarmatosítók különféle állatokat telepítettek be: a prériket elpusztító nyulakat és birkákat, amik Ausztrália szárazabb vidékeire szorították ki a kengurukat. A macskák és rókák megjelenése nyomán a zsírfarkú erszényescickányt, a vombatot és a közönséges erszényesnyulat hamarosan a kihalás fenyegette. Ausztrália különleges növényei közül híresek az eukaliptuszok (közülük egyes fajták leveleit előszeretettel fogyasztják a koalák, valamint az akáciafélék és a kefevirágok. Az ausztráliai növényfajok közös jellemzője a nagy fényigény.

• 

  Ezüstakácia

• 

  Kefevirág

• 

  Norfolk-szigeti araukária

• 

  Hakea laurina, próteafélék

• 

  Óriás páfrányfa

• 

  Kingia australis, fűfafélék

A kontinens erdősültségét a helyi források 21 százalékosnak veszik, mert erdőnek minősítenek minden olyan területet, amelyet ténylegesen vagy potenciálisan 2 m-nél magasabb növénytakaró borít, és záródása több mint 20%. Az így számolt 164 millió hektárból kb. 100 millió európai fogalmak szerint valójában bozót, 45 milliót pedig nyitott szavannaerdő. A zárt, trópusi esőerdő területe 4,6 millió ha; ennek 70 százaléka ma védett.

Esőerdők

• növény: 18 000 növényfaj; 2500 évesnél is idősebb fák
• állat: bársonyos aranymadár

Sivatagos területek

• növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
• állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve

Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

• növény: eukaliptusz, akácia, páfrány és próteafélék
• állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős: körülbelül akkora, mint egy nyúl; tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidráéra emlékeztet; nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsáéra hasonlít; egyetlen hátsó testnyílása van, amely a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője, ennek pontos elnevezése kloáka; lágy héjú tojással szaporodik)

• kenguru

Ausztrália címerállata, az ausztrál szavannák jellegzetes állata. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyozva 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

• növény: tengeri fű
• állat: élénk színű halak, rákok, puhatestűek, oroszlánfóka

• 

  Bársonyos aranymadár

• 

  Királypapagáj

• 

  Inkakakadu

• 

  Ausztrál szula

• 

  Fekete hattyú

• 

  Emucsalád

• 

  Koala (Phascolarctos cinereus)

• 

  Kenguru (Macropus giganteus)

• 

  Északi rókakuzu

• 

  Erszényes ördög

• 

  Tüskés ördög

• 

  Galléros gyík

• 

  Varánuszfélék

• 

  Vombat

• 

  Dingó

• 

  Rövidcsőrű hangyászsün

• 

  Kacsacsőrű emlős

• 

  Ausztráliai tüdőshal

Nemzeti parkjai

Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7,55%-ára terjed ki.

Természeti világörökségei

Ayers-Rock (Uluru) sziklatömbje

Twin Falls vízesés a Kakadu Nemzeti Parkban

Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:

• Fosszilis emlősök lelőhelye: őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.
• Fraser-sziget: a világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.
• Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai - Ausztráliának a Gondwanai esőerdői: vulkanikus kráterekben kialakult esőerdők.
• Nagy-korallzátony: a Föld legnagyobb korallzátonya.
• Kék hegyek: homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.
• Heard-sziget és McDonald-szigetek: érintetlen terület őshonos növény- és állatvilággal.
• Lord Howe-szigetcsoport: elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.
• Macquarie sziget: a szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.
• Purnululu Nemzeti Park: karsztvidék.
• Shark Bay: egyedülálló élővilág, igen ritka tengeri emlősök.
• Queensland nedves trópusi tája: trópusi esőerdő.
• Kakadu Nemzeti Park: mangroveerdők.
• Tasmania vadonja: jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.
• Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagában, különleges földtani képződmények között, ősi társadalomban élnek emberek.
• Willandra-tóvidék: tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.

Történelem

Egy őslakos pajzzsal és bumeránggal. A bumerángot vadászatban és harcban is használták

Őslakosok

Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonézia szigetei felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember. A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanúskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, de csak néhány középső sivatagos területen használták, kisebb állatok elejtésére.

Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás

Az első, Ausztráliát elért európai felfedezők

  1606 Willem Jansz

  1606 Luis Váez de Torres

  1616 Dirk Hartog

  1619 Frederick de Houtman

  1644 Abel Tasman

James Cook kapitány hajójának, a HM Bark Endeavour-nak 1988-ban készített mása Cooktownnál

A 15. században a kínai Cseng Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat az Indiai-óceánon a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait. 1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki. A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot. A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az általuk Új-Hollandiának nevezett Nyugat- és Észak-Ausztrália partvonalát, de letelepedési szándékot nem mutattak. 1770-ben James Cook végighajózott és feltérképezte a keleti partvonalat, melyet Új-Dél-Wales-nek nevezett és III. György király utasítására brit fennhatóság alá vonta azt 1770. augusztus 22-én.

Az amerikai függetlenségi háborúban az angolok elvesztették újvilági gyarmataikat. Minthogy ezért fegyenctelepek nélkül maradtak, figyelmük Ausztrália felé fordult. 1788-ban Arthur Phillip kapitány 11 hajóból álló flottája 1788. január 18-20. között érkezett a mai Sydney déli külvárosai, a nemzetközi repülőtér és kereskedelmi kikötő környékén található Botany-öbölbe, mintegy 1350 emberrel, katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal a fedélzeten. Hamarosan rátaláltak azonban a jóval védettebb és letelepedésre alkalmasabb Port Jackson öbölre, a mai Sydney Harbourra, amely a mai világváros alapításának is tekinthető. A első fehér település a brit belügyminiszter tiszteletére Sydney Cove-nak nevezett városnegyed a világhírű Operaház épületének helyén 1788. január 26-án (Ausztrália nap) az Egyesült Királyság fegyencgyarmataként alapíttatott. A második flotta, melyet gyakran a „halál flottájaként” is emlegettek (278 elítélt vesztette életét a hónapokig tartó út során az első flotta 48 halálos áldozatával szemben és a túlélők is komoly betegen szálltak partra) érkezése 1790-ben életmentő ellátmánnyal megrakva érkezett. Habár az első civil telepesek már 1793-ban megérkeztek, 1823-ig Új-Dél-Wales fegyenctelepként működött, főként fegyencek, katonák, matrózok és azok családjai által népesítve be a kolóniát.

Hamarosan megjelentek a bordélyok, a Bengáliából importált rum és az első gyilkosságokat is elkövették. A rendteremtésre London 1805-ben William Bligh-t küldte a gyarmatra. 1808-ban a gyarmat fellázadt ellene, ahogy annak idején a Bounty is. Utódja, Lachlan Mecquarie által végrehajtott reformok a szabad telepedők számára is vonzóvá tette Ausztráliát. Házakat, közműveket építettek és megnyílt az első bank is. Sydney tíz év alatt várossá lett. 1813-ban kelt át egy expedíció a Kék-hegységen (a Nagy-Vízválasztó-hegység) és pillantotta meg a mögötte elterülő sivatagot. 1817-ben elfogadták Matthew Flinders javaslatát, hogy a földrészt Új-Hollandia helyett Ausztráliának nevezzék.

A bennszülöttek fegyveres ellenállása rendszerint lemészárlásukkal végződött. 1856-ban született az első törvény a victoriai bennszülöttek védelmére, de ekkor már csak 50 000 őslakos élt a kontinensen.

Van Diemen’s Land, a mai Tasmania első települése 1803-ban jött létre és 1825-től önálló kolóniaként működött. Az Egyesült Királyság 1829-ben jelentette be igényét és fennhatóságát Nyugat-Ausztrália iránt, majd Új-Dél-Wales tartományától leválasztva 1836-ban Dél-Ausztrália, 1851-ben Viktória, 1859-ben Queensland és 1863-ban a független és szabad (azaz nem fegyenctelep) Dél-Ausztrália tartományaként az Északi terület tartományát hívta életre. Viktória és Nyugat-Ausztrália szintén szabad tartományként alapíttatott, később azonban befogadott fegyenceket, akiket az anyaország egészen 1864-ig deportált a kontinensre. Ugyan a földrész nagy része sokáig felfedezetlen maradt 1826-ban vagy 29-ben Nagy-Britannia bejelentette egyeduralmát.

A brit korona 1823-as törvényével (New-South-Wales Act) életre hívta a Legfelsőbb Bíróságot és a Törvénykezési Tanácsot – gyakorlatilag felelős parlamentet. Ezen lépésekkel kívánta a korona bevezetni az angol polgári törvénykezést és rendet. Földkérdésekkel azonban egészen az 1830-as évekig nem foglalkoztak. Eleinte a felfedezők és bennszülöttek kapcsolata békés volt, alapvetően élelem, víz, szerszámok, ruhák és egyéb termékek cserekereskedelmében merült ki. Ez a viszony azonban hamarosan romlani kezdett, amint az őslakosok ráeszméltek, hogy a föld és annak kincsei – amely a megélhetésüket biztosította – veszélybe került. Konfliktusokkal tűzdelt évtizedek után 1835-ben született két megállapodás a gyarmatosítok és az Aboriginal Kulin törzs között 600 ezer hold „megvásárlásáról” Melbourne környékén. Ez és ehhez hasonló ügyletek hatására Sir Richard Bourke, Új-Dél-Wales kormányzója nyilatkozatban jelentette ki, hogy a brit korona képviselőinek érkezése előtt Ausztrália földje senkinek tulajdonát nem képezte. A kérdés ezen irányú megközelítése egészen 1992-ig, a Mabo-ügy esetéig gyakorlatban volt.

Az iparosodás kezdetei, az aranyláz

1851-ben Melbourne közelében aranyat találtak, pár hónappal később pedig Victoriában, Új-Dél Wales-ben és a Nagy-Vízválasztó-hegységben. Kitört az aranyláz. Az aranyat keresők falvakat hoztak létre a kontinens belsejében, a Darling és a Murray folyó mentén. Melbourne-ből nagyvárost teremtett az arany, szállodákkal, színházzal, bankokkal és közvilágítással. Több helyen találtak ezüstöt, rezet, cinket, melynek ipari mértékű bányászata a gazdaság forrása lett. 1854-ben a ballarati bányászok létrehoztak egy Reformligát, hogy tiltakozzanak a bányászati adó mértéke és a beszedés embertelensége miatt. Gátat építettek, és fegyverrel védték magukat. 30 bányász és 5 katona esett el a félórás ütközetben, ami végül is felgyorsította a reformokat. Az Eureka-gátnál lezajlott csata fontos epizódja lett az ausztrál történelemnek és folklórnak, amely nagyra tartja a bajtársiasságot és a természeti erőkkel dacoló férfiasságot.

Távíróállomásokat állítottak fel, melyek – Szingapúron át – kapcsolatban álltak Londonnal. A központi távíróállomás, a Telegraph Station Ausztrália közepén épült és lett egy város, Alice Springs magja.

A legendás útonálló, Ned Kelly, az ausztrál folklór központi figurája lett. 1868-tól Anglia már nem deportált elítélteket Ausztráliába, a kontinens öt gyarmata egyre inkább szabad országként kezdte életét élni.

Önállósága

1901-ben Ausztrália, mint szabad államok szövetsége, a Brit Nemzetközösség tagja lett. Ám a szabadságot a „Fehér Ausztráliában” hívők gondolták csak természetesnek: a faji megkülönböztetés törvény által védett irányelv lett, amikor 1901-ben az ázsiaiak bevándorlását lehetetlenné tévő törvény megszületett.

Queenslandben olajat találtak, továbbá hatalmas vasérc- és bauxit-, ón-, urán-, kvarc- és kőszénlelőhelyeket fedeztek fel; Dél-Ausztráliában a világ legnagyobb opálmezőjére bukkantak.

Átmenetileg Melbourne lett a főváros, de hogy véget vessenek a Sydney-vel való rivalizálásnak, az állam megvásárolta a leendő ausztrál fővárosi területet, és Walter Burley Griffin amerikai építészt megbízta Canberra felépítésével.

1914-ben Nagy-Britanniával együtt Ausztrália is hadat üzent Németországnak. A nemzet a tűzkeresztségen a törökországi Gallipolinál esett át. Gallipoliból nemzeti legenda lett, Peter Weir a legnagyobb ausztrál filmrendező filmet is szentelt neki. A gallipoli csata után is még számos ütközetben tanújelét adták az ausztrál katonák bátorságuknak a törökök és a németek ellen.

1927-ben a parlament első ízben ülésezett az új fővárosban, Canberrában.

1941-ben Ausztrália hadat üzent Japánnak, amely a kontinens elfoglalására készült és Darwint bombázta. Az ausztrál hadsereg igen jelentősen kivette részét a japánok elleni harcokban, de éppúgy jutottak ausztrál erők Európába és Afrikába is, a Németország és Olaszország elleni harcokba. A háború után a gazdaság virágzásnak indult.

A kormány ösztönözte az európai betelepülést, érkeztek németek, olaszok, magyarok, görögök, lengyelek, szerbek, horvátok. Ausztrália tejjel-mézzel folyó tágas Kánaánnak tűnt: végül 5 millió európai telepedett le. 1965-ben eltörölték a faji törvényeket. 1967-ben a népszavazáson a lakosok 90%-a egyetértett azzal, hogy bennszülöttek állampolgári jogokat kapjanak. 1986-ban megszüntették Ausztrália igazságszolgáltatásának maradék kapcsolatát az Egyesült Királyságéval az Australia Act 1986 elfogadásával.

Japán vált a fő gazdasági partnerré és ma a bevándorlók fele is Ázsiából jön, de nyugati típusú ország maradt.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete Canberraban

Alkotmány, államforma

Az Ausztrál Államszövetség államformája parlamentáris monarchia, 1901 óta államszövetség. Minden tagállamnak saját kormánya és parlamentje van, tehát széleskörű autonómiával rendelkeznek. A központi kormány székhelye Canberra városában van, mely önálló szövetségi terület. Az országban többpártrendszer van. A törvényhozó testület az Északi területen, az Ausztráliai fővárosi területen és Queenslandben egy, minden más államban két házból áll. Minden állam élén a kormányzó áll (az Északi terület élén az adminisztrátor), akit az anyaország nevez ki. Ezek államformája alkotmányos monarchia, egyben szövetségi állam. A központi törvényhozó hatalmat a Szövetségi Parlament látja el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A szövetségi törvényhozó hatalom szerepét a Szövetségi Parlament, a szövetségi végrehajtó szerepét a Szövetségi Kormány tölti be, élén a miniszterelnökkel.

Közigazgatási felosztás

Szövetségi állam – 6 / Territórium – 2	Főváros
Nyugat-Ausztrália (Western Australia) (WA)	Perth
Queensland (QLD)	Brisbane
Új-Dél-Wales (New South Wales) (NSW)	Sydney
Victoria (VIC)	Melbourne
Dél-Ausztrália (South Australia) (SA)	Adelaide
Tasmania (TAS)	Hobart
Északi terület (Northern Territory) (NT)	Darwin
Ausztrál fővárosi terület (Australian Capital Territory) (ACT)	Canberra

Tengeren túli területek
Ashmore- és Cartier-szigetek
Ausztrál antarktiszi terület
Heard-sziget és McDonald-szigetek
Karácsony-sziget
Kókusz (Keeling)-szigetek
Korall-tengeri-szigetek
Norfolk-sziget

• Torres-szorosi-szigetek: területe 500 km². A szigetek Ausztrália és Pápua Új-Guinea között terülnek el. Népessége 8000 fő. A székhely: Thursday Island City. 1883 óta ausztrál terület. Lakói melanézek, fekete bőrű óceániai bennszülöttek. Az eltérő kultúrájú nép 1988-ban függetlenséget szeretett volna elérni az ausztrál kormánytól, de csak speciális státuszt sikerült kivívni. Saját közigazgatása és választási rendszere van, teljes körű belső autonómiával, amely 1990. március 5-én lépett életbe.

• Lord Howe-szigetcsoport: a mindössze 15,5 km²-es sziget Ausztráliától 1270 km-re keletre található. Lakossága csupán 350 fő; mindannyian brit telepesek. A szigetet és a hozzá tartozó Ball's Pyramid nevű zátonyt Új-Dél-Walesről igazgatják, de bizonyos, helyi kérdésekben maga dönthet. Brit hajósok fedezték fel 1788-ban, az első telepesek 1834-ben jelentek meg.

• Macquarie-sziget: a mindössze 176 km²-es sziget az Antarktisz közelében található. Csupán a meteorológiai állomás személyzete lakja. Rendkívül gazdag a fóka- és pingvinállománya. Az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.

Népesség

Népesség: 23 130 000 fő Népsűrűség: 2,8 fő/négyzetkilométer

Ausztrália lakosságának 3/4 része él a tengerpart közelében. A strandi élet az ausztrál identitás része.

Általános adatok

Ausztrália ritkán lakott kontinens, a népsűrűség még a 3 fő/négyzetkilométert (2,8) sem éri el. A lakosság nagy része a keleti és déli partvidéken él, ahol az éghajlati viszonyok kedvezőek a mindennapi élethez. Magas az urbanizáció, a lakosság 80 százaléka él városokban, többnyire kikötővárosokban (Sydney, Melbourne, Perth, Brisbane, Adelaide). Az ország öt legnépesebb városában (melyek egyúttal az országban a milliós városok is) 11 096 491 ember él mindössze egy egyharmad Magyarországnyi, 29 515,3 négyzetkilométernyi területen, mely az ország területének (7 692 024 négyzetkilométer) mindössze 0,38 százaléka, de lakosságának (23 130 000 fő) 47 százaléka. Az ország öt legnépesebb városának együttes népsűrűsége 375,95 fő/négyzetkilométer, míg az ország többi részének (7662508,7 négyzetkilométer, 12 033 509 fő) együttes népsűrűsége alig 1,5 fő/négyzetkilométer. Az ország 30 legnépesebb városában kb. húszmillió ember él, így az ország összes többi részén további 3 millió fő. A bevándorlást szigorú kritériumok teljesítéséhez kötik. Napjainkban az Ausztráliába bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik.

Legnépesebb települések

• 

  Sydney

• 

  Melbourne

• 

  Brisbane

• 

  Perth toronyházai

• 

  Adelaide

• 

  Gold Coast

• 

  Canberra

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az Ausztráliában élő, külföldön született bevándorlók származási országa (2006.)
Forrás:Australian Bureau of Statistics

Az ausztrál népesség elsősorban európai, az őslakosok száma rohamosan csökken, számuk mára néhány tízezerre apadt, a bennszülött népesség még mindig vadászat és gyűjtögetés által tartja el magát. A folyamatos bevándorlás és a születések magas aránya miatt a népesség növekszik, még úgy is, hogy a bevándorlást szigorú kritériumok teljesítéséhez kötik. Napjainkban az Ausztráliába bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik.

Az ország lakosságának az ausztrál bennszülöttek ma már csak 1%-át teszik ki, 92% európai, a maradék 7% ázsiai származású.

A lakosság közel 90%-a városban él, legtöbben a délkeleti parton, Tasmaniában és Nyugat-Ausztráliában, Perthben. Az ország „közepe” majdnem lakatlan. Az ország nem-tengerparti részeinek legjelentősebb városa Canberra, az ország fővárosa.

Az ausztrálok többsége vallásos, 61% keresztény (ebből: 25% római katolikus, 17% anglikán), 17% egyéb ( buddhista, muzulmán, hindu, zsidó stb.), 22% valláson kívüli.

Gazdaság

Sydney pénzügyi központja

Általános adatok

Gazdaság: fejlett ipari ország

Ausztrália a hús (marha és bárány), a gyapjú, a szén, az arany, a vasérc, az alumínium, a műszaki, valamint a közlekedési eszközök, és a búza exportjában világelső, de legalábbis az elsők közé tartozik.

Impottermékek a számítógépek, irodafelszerelések, telekommunikációs berendezések és alkatrészek, nyersolaj és az olajtermékek.

Gazdasága

A Világbank 1995-ös felmérése szerint Ausztrália a világ leggazdagabb országa, mert minden egyes polgárára 1 100 000 AUD-nyi nemzeti vagyon esik.

Birkanyírás Nyugat-Ausztráliában

Mezőgazdaság

A külterjes jelleg, a családi tulajdon és a magasfokú specializáció jellemzi a mezőgazdaságot.

A teljes agrártermelés 70%-a kerül exportra (gyapjú, búza, cukor, hús). A világ gyapjútermelésének negyede Ausztráliából kerül ki.

Cukornádültetvény Queensland államban

A mezőgazdaság elrendeződése a tengerpartoktól a kontinens belseje felé zonális:

belterjes növénytermesztés

Átlagosan 300 ha alatti farmokon, sűrűn lakott térségeken alakult ki.

• északkeleten: cukornád és gyümölcs
• délkeleten, a Brisbane és Adelaide közötti Boomerang-parton és Tasmaniában: zöldség és gyümölcs
• a Murray medencéjében: öntözéses rizs, zöldség és szőlő

belterjes állattenyésztés

500-1000 ha-os farmokon, partközelben alakult ki. Juh-, marha-, sertés- és baromfitenyésztés, valamint tejgazdálkodás folyik itt.

• délkeleti sáv: a juhállomány legnagyobb része itt helyezkedik el

átmeneti jellegű gazdálkodás

2000 ha alatti birtokokon, a parti zóna mögött alakult ki.

Búzatermelő övezet, telepszerű juh- és szarvasmarha-tenyésztéssel.

külterjes állattartás

10 000-600 000 ha méretű gazdaságokon, a legbelsőbb zónában alakult ki. Juh- és marhatartás jellemző, többnyire családi vállalkozásban, magas színvonalú gépesítéssel.

Külszíni bányászat Kalgoorlie közelében.

Ipara

Egy széntüzelésű erőmű Yallourn mellett

Ásványkincsekben gazdag ország (bauxit, ólomérc, vasérc, nikkelérc, uránérc, rézérc, ónérc, ezüst, gyémánt, feketekőszén). A gazdaságban meghatározó szerepe van a bányászati termékek exportjának.

Az ipar gerincét a vaskohászat, a gépgyártás és az elektronikai ipar, illetve az élelmiszeripar adja, 70%-a délkeletre, Új-Dél-Wales és Victoria területére telepedett.

Vas- és acélkohászat:

• Adelaide (Whyalla)
• Newcastle
• Sydney (Port Kembla)
• Perth (Kwinana)

Timföldgyártás:

• Arnhem-föld (Észak-Ausztrália)
• Gladstone – a világ legnagyobb üzeme

Alumíniumkohászat:

• Newcastle
• Geelong
• Launceston (Tasmania)

A Holden ausztrál autómárka WM Caprice típusa

Gép- és gépkocsigyártás:

• Melbourne
• Sydney
• Adelaide

Elektronikai ipar:

• Adelaide
• Geelong

Vegyipar:

• kikötővárosokban

Kereskedelem

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):

• Export: Kína 29,5%, Japán 19,3%, Dél-Korea 8,0%, India 4,9%
• Import: Kína 18,2%, USA 11,6%, Japán 7,8%, Szingapúr 5,9%, Németország 4,6%, Thaiföld 4,2%, Dél-Korea 4,0%

Közlekedés

A Sydney és Melbourne közötti Hume Highway nevezetű autópálya

Közút

Road Train, az „országúti vonat”

Közútvonalak hossza: 913 000 km

A kontinenst a nagy távolságok és a ritka településszerkezet jellemzi. A belföldi teherszállítás nagy részét speciális kamionokkal, úgynevezett Road Trainekkel („országúti vonat”) bonyolítják le. Az úthálózat főleg a sűrűn lakott zónákban – ezek elsősorban a déli és keleti tengerparti övezetekben és a nyugat-ausztráliai főváros körzetében koncentrálódnak – rendkívüli mértékben ki van építve. Két autóbusz-társaság járatai fedik le az egész kontinenst.

Vasút

Vasútvonalak hossza: 33 819 km

Repülőgép

Repülőterek száma: 294

A Qantas Ausztrália nemzetközi légitársasága. Gépállománya főként Boeing és Airbus típusokból áll.
A belföldi utaztatásokat a Qantas, Virgin Blue, Jetstar, Tiger Airways Australia és több kis regionális légitársaság végzi.

Hajózás

Kikötők száma: 13

Kultúra

A University of Sydney egyetemet 1850-ben alapították

Művészetek

Egy őslakos táncot ad elő a didzseridu hangszeren játszva

Ausztráliából, Sydney-ből származik a rockzene legismertebb képviselői között számon tartott, 1973 decemberében alakult AC/DC, valamint a nyolcvanas évek legmeghatározóbb együtteseinek egyike, az INXS. Az ország szülötte Nick Cave is, a híres énekes, zenész, festő, szövegíró, író és költő. Továbbá ausztráliai származású még a gothic metal két meghatározó együttese, a Virgin Black és a The Eternal.

Lásd még:

• Ausztrália és Óceánia őslakóinak művészete
• Ausztrál irodalom
• Didzseridu, fúvós hangszer

Híres képzőművészek:

• Tom Roberts (1856–1931), festő
• Sir William Dobell (1899–1970), portréfestő
• Albert Namatjira (1902–1959), festő
• Sir Russel Orysdale (1912–1981), angol származású festő
• Sir Sydney Nolan (1917–1991), festő

Képek

Gasztronómia

Az ország egyik legnépszerűbb élelmiszere a kenyérre kenhető, sörélesztőből és zöldségekből gyárilag készült Vegemite.

Gold Coast

Turizmus

Ausztrália több szempontból is különleges kontinens és ország egyben. A legkisebb területű kontinens, a legalacsonyabb fekvésű és a legszárazabb területű földrész (Egyharmada sivatag, illetve félsivatag). A kontinensen található a Föld egyik legkülönlegesebb állat- és növényvilága (kacsacsőrű emlős, kenguru, koala, eukaliptuszerdők). A távoli földrészen viszonylag kevés a turista, a látványosságok között nagy a távolság, ezért az átlagos tartózkodási idő hosszabb. Az utazások ezért a magasabb jövedelmű turistákhoz kapcsolódnak.

Sport

Ausztrál futball

Minden év januárjában Ausztráliában rendezik az első Grand Slam-tenisztornát, az Australian Opent.

Az ausztrál Casey Stoner 2007 és 2011-es gyorsasági motoros-világbajnokság MotoGP kategóriájának bajnoka.

1985 óta rendeznek Ausztráliában Forma-1 futamokat. 1995-ig Adelaide adott otthont a versenyeknek, majd 1996-tól napjainkig Melbourne-ben, az Albert parkban száguldanak a versenyautók. 1990-ben nagy megtiszteltetésben lehetett része Ausztráliának, hiszen itt rendezték a Forma-1 történetének 500. Grand Prix futamát. Mark Webber Forma 1-es versenyzőjük a 2010-es szezonig 6 GP győzelmet is szerzett a Red Bull Racing színeiben.

Neil Robertson kiemelkedő képességű snooker játékosuk és az első ausztrál snooker világbajnok volt 2010-ben, a 2009/2010-es snooker világranglista 1. helyén állt.

Az olimpiai játékokon eddig 136-szor csendült fel az ausztrál himnusz. Téli olimpián még kevés alkalommal nyertek érmet az ausztrál sportolók, bár az utóbbi időkben javultak e tekintetben is a mutatóik. Az ország különösen eredményes úszókkal rendelkezik, így a legtöbb érem ebben a sportágban született. 1908-ban és 1912-ben Új-Zélanddal közös olimpiai csapatban versenyeztek Ausztrálázsia néven. Melbourne rendezte az 1956. évi nyári olimpiai játékokat, míg Sydney 2000-ben volt a házigazda.

• Bővebben: Ausztrália az olimpiai játékokon

Leghíresebb labdarúgójuk Harry Kewell, 2005-ben Bajnokok Ligáját nyert a Liverpool FC-vel. Jelenleg a török Galatasaray játékosa.

• Bővebben: Ausztrál labdarúgó-válogatott

Ünnepek

• Január 1. - Újév
• Január 26. - Nemzeti ünnep (az első fehér telepesek megérkezésének napja, 1788.)
• December 25. - Karácsony

Az UNESCO világörökségi listán szereplő helyszínek Ausztráliában

A Fraser-sziget egy tengerpartja

Sziklaformák a Purnululu Nemzeti Parkban

Blue Mountains (Kék-hegyek), Új-Dél-Walesben Sydney közelében

• Nagy-korallzátony (természeti/1981) [2]
• Kakadu Nemzeti Park (kulturális/természeti/1981) [3]
• Willandra-tóvidék (kulturális/természeti/1981)
• Nyugat-Tasmánia nemzeti parkjai (kulturális/természeti/1982)
• Lord Howe-szigetcsoport (természeti/1982)
• Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park (Ayers Rock) (kulturális/természeti/1987)
• Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumai (természeti/1987)
• A Queenslandi Wet Tropics Nemzeti Park trópusi esőerdeje (természeti/1988)
• Cápa-öböl Természeti Park (Nyugat-Ausztrália) (természeti/1991)
• Fraser-sziget (természeti/1992)
• Riversleigh/Naracoorte őslény-lelőhelyei (természeti/1994)
• Heard- és McDonald-szigetek (szubantarktikus vulkánszigetek) (természeti/1997)
• Macquarie-sziget (természeti/1997)
• Greater Blue-hegység Övezet (természeti/2000)
• Purnululu Nemzeti Park (természeti/2003)
• A Királyi Kiállítási Épület (Royal Exhibition Building) és a Carlton-kert, Melbourne (kulturális/2004)

Források

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• ↑ Egedy: Egedy, Gergely. Ausztrália története. Budapest: Aula. ISBN 963 9215 84 8 (2000) 

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrália (ország) témájú kategóriát.

Könyvek

• Útitárs: Ausztrália (Panemex Kft. és Grafo Kft., 2000) ISBN 963-9090-39-5
• Berlitz Ausztrália (Welcome Idegenforgalmi Kiadó, 1998) ISBN 963-7585-48-6
• Batár Útikönyvek – Batár Zsolt Botond: Kelet-Ausztrália (Batár Zsolt Botond, 2005) ISBN 963-460-410-2
• A Világ országai (Nyír-Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3
• A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
• Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia – Panoráma útikönyvek (Budapest, 1981) ISBN 963-243-103-0
• Koroknay István: Ausztrália és Óceánia (Móra Kiadó, 1984)

Képek

• Képek Ausztráliáról
• Képek és videók Ausztráliáról

Cikkek

• A Sulinet.hu cikke Tasmaniáról
• A Sulinet.hu cikke Ulururól
• "Ellopott generáció": kártérítés igen, bocsánatkérés nem Kitekintő.hu 2007. augusztus 3.

Egyéb

• Az Ausztrál Kereskedelmi Kirendeltség az ausztrál kormány exportfejlesztő irodája
• Ausztráliáról szóló magyar nyelvű lista, népes tagsággal
• Ausztrál bevándorlási honlap magyarul
• Útinapló

Kapcsolódó szócikkek

• Outback