Állam
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye |
Ebben a szócikkben egyes szerkesztők szerint sérül a Wikipédia egyik alappillérének számító, úgynevezett semleges nézőpont elve (a vita részleteihez lásd a vitalapot). | Ha nincs indoklás sem itt a sablonban, sem a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai szerveződés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az intézményrendszert, amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát – aminek állami státusa gyakran függ attól, hogy több más állam elismeri-e mint efeletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat.
A szociológiában az államot általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet, amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.
Tartalomjegyzék
Az államhatalom részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A három hatalmi ág:
- törvényhozó hatalom
- végrehajtó hatalom
- bírói hatalom
Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.
Az állam feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az állam feladata a közjó szolgálata. Ennek megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.
- Stabilizálás:
-
-
- a gazdaság működőképességének fenntartása
- közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni
-
- közüzemi hálózat (áram, vízellátás stb.)
- tömegközlekedés
-
- pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)
-
-
-
- társadalmi rend fenntartása, törvényekkel és rendfenntartó szervekkel (bíróság, rendőrség)
- állampolgári jogok biztosítása, pl.:
-
- az élethez való jog
- a tulajdon védelmének biztosítása
- a munkához való jog
-
-
- Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak
-
-
- feladatok bevételi forrásainak biztosítása (adók, illetékek és járulékok)
- a közoktatásügyi rendszer biztosítása
- a közegészségügyi rendszer biztosítása
- a szociális segélyezés
-
- munkanélküli segély
- nyugdíj
-
- Külső védelem biztosítása: hadsereg
Az állam jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- a területiség: a territorialitás elve
- a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
- az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
- a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
- a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)
Összefoglalva: meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.
Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Autokrácia (egyeduralom, önkényuralom)
- Despotizmus
- Monarchia (királyság, császárság stb.)
- Oligarchia
- Diktatúra
- Demokrácia (köztársaság)
- Teokrácia
Számuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:
- Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:
Izrael, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea, Ciprus, Vatikán
Koszovó, Szomáliföld, Kínai Köztársaság, Nyugat-Szahara, Észak-Ciprus, Palesztina, Abházia, Dél-Oszétia, Hegyi-Karabah, Dnyeszter Menti Köztársaság
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Gacsályi-Meyer-Misz-Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.)
- XIII. Leó: Rerum novarum kezdetű enciklikája. Az egyház társadalmi tanítása