Állam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az állam egy földrajzi terület feletti legfőbb hatalommal bíró politikai szerveződés. Ez hagyományosan magába foglalja azt az intézményrendszert, amely birtokolja a törvénykezés jogkörét, mellyel kormányozza területének társadalmát – aminek állami státusa gyakran függ attól, hogy több más állam elismeri-e mint efeletti belső és külső önálló korlátlan hatalmat.

A szociológiában az államot általában Max Weber következő elterjedt meghatározásával írják le: az a szervezet, amely rendelkezik „a fizikai erő legitim használatának monopóliumával egy adott területen belül”, amely tartalmazhatja a fegyveres erőket, társadalmi szolgáltatásokat, állami bürokráciát, bíróságokat és a rendőrséget.

Az államhatalom részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A három hatalmi ág:

  • törvényhozó hatalom
  • végrehajtó hatalom
  • bírói hatalom

Az újkor kezdetén a három hatalmi ágat gyakorlatilag felosztották, ez lett a modern demokráciák működésének alapelve - melynek lényege, ha három közül kettő egy kézben van, az önkényuralmat szül. Például, ha a végrehajtó hatalom a maga kedve szerint változtatja meg a törvényeket.

Az állam feladatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam feladata a közjó szolgálata. Ennek megvalósításakor egyféle kiegyenlítő szerepet is betölt, amikor az egyes csoportok érdekeit védve az erkölcs és az igazságosság talaján a közjóra törekszik.

  • Stabilizálás:
  • a gazdaság működőképességének fenntartása
közintézmények fenntartása: a gazdaság vagy piac számára fontos, de az államon kívül más nem tudja vagy nem akarja működtetni
pénzügyi szabályozás (például infláció ellenőrzése)
állampolgári jogok biztosítása, pl.:
  • az élethez való jog
  • a tulajdon védelmének biztosítása
  • a munkához való jog
  • Elosztás: társadalmi működés és fejlődés biztosítása, méltányossági juttatások a rászorulóknak
  • Külső védelem biztosítása: hadsereg

Az állam jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam helye a gazdaságban
  • a területiség: a territorialitás elve
  • a néptől elkülönült közhatalom, amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert
  • az elkülönült intézményrendszer: a társadalomban létező, de annak egészétől elkülönülő rendfenntartó és védekező funkciót gyakorló intézményesített szervezet, mely a közös területeket foglalja össze
  • a belső szuverenitás (felségterületén az állam a legfőbb hatalom)
  • a teljes vagy legalább részleges külső szuverenitás (külpolitikai önállóság, országhatárok stb.)

Összefoglalva: meghatározott területen élő emberek kormányzattal és szuverenitással rendelkező közössége. Viszonylagos önállósággal rendelkező társadalmi szervezet.

Állam és kormányzási formák, politikai rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenleg 193 elismert állam van a világon. Az alábbi államokat nem minden ország ismeri el:

  • Nemzetközileg elismert állam, de egy vagy több állam nem ismeri el:

 Izrael,  Kína,  Észak-Korea,  Dél-Korea,  Ciprus,  Vatikán

 Koszovó,  Szomáliföld,  Kínai Köztársaság,  Nyugat-Szahara,  Észak-Ciprus,  Palesztina,  Abházia,  Dél-Oszétia,  Hegyi-Karabah,  Dnyeszter Menti Köztársaság

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gacsályi-Meyer-Misz-Simonits: Közgazdaságtan II. Makroökonómia (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005.)
  • XIII. Leó: Rerum novarum kezdetű enciklikája. Az egyház társadalmi tanítása