Frankofónia
Frankofónia Nemzetközi Szervezete (Organisation internationale de la Francophonie) |
|
A szervezet zászlaja | |
Frankofón országok. | |
|
|
Mottó | „Egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás.” |
Alapítva | 1970. március 20. |
Székhely | Párizs |
Tagság | 54 tagállam, 2 társult ország, 20 megfigyelő ország (köztük Magyarország) |
Nyelvek | francia |
főtitkár | Abdou Diouf |
Kulcsemberek | Léopold Sédar Senghor Habib Bourguiba Hamani Diori Norodom Szihanuk |
Költségvetés | 180 millió euró (2010) |
Dolgozók száma | 300 felett |
|
|
é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 36″, k. h. 2° 18′ 12″ | |
A Frankofónia Nemzetközi Szervezete weboldala |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Frankofónia Nemzetközi Szervezete
témájú médiaállományokat. |
Frankofónia a frankofón országok és kormányok nemzetközi szervezete, valamint francia nyelven a franciául beszélő emberek közösségére is utal a kifejezés.[1] A szervezet hivatalos neve Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie),[2] melynek 55 tagállama és kormánya van, valamint 13 jelölt országa. A csatlakozás feltétele nem annak függvénye, hogy az adott országban milyen mértékben használják a francia nyelvet, hanem, hogy mennyire van jelen a francia kultúra és a francia nyelv az ország öntudatában, amely legtöbbször abból fakad, hogy az ország történelme egy időre összeforrott Franciaország történelmével. A tagállamok kisebbik hányadában első számú nyelv a francia, nem számolva Franciaországot és tengerentúli tartományait. Néhány országban francia a hétköznapi nyelv, míg más tagállamokban kevés ember használja azt.
A frankofónia (kis betűvel) elnevezés a francia földrajz tudós Onésime Reclus-től származik, aki először 1880-ban utalt az emberek és országok egy olyan csoportjára, melyek a francia nyelvet használják. A Frankofónia (nagy betűvel) elnevezést viszont Léopold Sédar Senghor használta először, a Négritude irodalmi és politikai mozgalom alapítója, az Esprit magazin egyik számában 1962-ben. Senghor szavának értelme humanista elképzeléssel bírt.[3][4]
A modern értelemben vett Frankofóniát 1970-ben alapították. Mottója "egyenlőség, komplementaritás, szolidaritás" (égalité, complémentarité, solidarité), Franciaország szabadság, egyenlőség, testvériség mottójára utal.
Tartalomjegyzék
Szerveződése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frankofónia Nemzetközi Szervezetének megfigyelő státusza van az ENSZ közgyűlésben.
- 1970. március 20.: Kulturális és Technikai Együttműködés Ügynöksége (Agence de coopération culturelle et technique)
- 1995. december 4.: Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (Agence intergouvernementale de la Francophonie)
- 1998 december: Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) (Organisation internationale de la Francophonie)
Főtitkárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Boutros Boutros-Ghali (Egyiptom) : 1997. november 16 - 2002 december 31.
- Abdou Diouf (Szenegál) : 2003 január 1. - 2014 december 31.
- Michaëlle Jean (Haiti): 2015 január 1. - jelenleg
Csúcstalálkozók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frankofónia csúcstalálkozóit két évente tartják, amikor a tagállamok vezetői találkozhatnak és megvitathatják a szervezet közös céljait és elképzeléseit.
Csúcstalálkozók:
- Párizs, Franciaország (1986)
- Québec, Kanada (1987)
- Dakar, Szenegál (1989)
- Párizs, Franciaország (1991)
- Mauritánia (1993)
- Cotonou, Benin (1995)
- Hanoi, Vietnam (1997)
- Moncton, Kanada (1999)
- Bejrút, Libanon (2002)
- Ouagadougou, Burkina Faso (2004)
- Bukarest, Románia (2006)
- Québec, Kanada (2008) (Québec város alapításának 400. évefordulójának alkalmából.)
- Montreux, Svájc (2010)
- Kinshasa, Kongói Demokratikus Köztársaság (2012)
- Dakar, Szenegál (2014)
Minisztériumi konferenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Állandó Tanácsa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Frankofónia Állandó Tanácsát (Conseil permanent de la francophonie) a tagállamok nagykövetei alkotják, és, ahogy a miniszterek konferenciájának, fő feladata, hogy előkészítse a következő csúcstalálkozókat és napi szinten felügyelje a tervek kivitelezését.
Kormányközi Ügynöksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frankofónia Kormányközi Ügynöksége (L’Agence intergouvernementale de la francophonie [AIF]) a csúcstalálkozók alkalmával elhangzott együttműködési programok kulturális, tudományos, technikai, gazdasági és jogi lebonyolítója. Az ügynökség központja Parizsban van, ezen kívül van három regionális ága Libreville-ben (Gabon); Loméban (Togo) és Hanoiban (Vietnam).
Zászlaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A 47 tagországot átfogó Frankofónia Nemzetközi Szervezete (OIF) intézményes keretet ad a franciául beszélő népek érdekeit képviselő hivatalos és magánszervezeteknek illetve szövetségeknek.
Az embléma az összetartozás eszméjét fejezi ki, illetve a frankofónia globális jellegére utal. A gyűrű öt alkotóeleme az öt kontinenst képviseli, ahol a közösség tagjai megtalálhatók (Észak-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia, Óceánia).
Küldetése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Frankofónia kartája (Charte de la Francophonie) meghatározza a szervezet szerepét és küldetését. A jelenlegi kartát Antananarivoban fogadták el 2005. november 23-án. Ouagadougou-ban (Burkina Faso) 2004. november 26-27-én fogadták el a 2004-2014 terjedő időszakra eső terveket.
A francia nyelv kulturális és nyelvi sokszínűsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A szervezet elsődleges küldetése a francia nyelv támogatása nemzetközi nyelvként valamint a gazdasági globalizáció területén annak kulturális és nyelvi előmozdítása.
Béke, demokrácia és emberi jogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Nemzetközösség szervezeteihez hasonlóan Frankofónia is támogatja a demokrácia és az emberi jogok védelmét. A 2000. november 3-ai Bamakoi nyilatkozatot követően[5] Frankofónia anyagilag is megalapozta ezen irányú szándékát.
Az elmúlt években néhány közreműködő kormány, elsősorban a kanadai Québec kormánya, szorgalmazta egy karta elfogadását, annak érdekében, hogy a tagállamokat kényszeríthesse az emberi jogok és a demokrácia védelmére. Eleddig két esetben történt vita ezzel kapcsolatban, ám soha nem tudtak bizonyítani végül semmit.
Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A tagállamok hivatalos listája elérhető a következő címen: Francophonie website.
Tagállamok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tagság felfüggesztve
Ország | Státusz | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|---|
1. | Albánia | Tag | 1999 | Albán Hivatalos nyelv | hozzávetőleg a fiatal albánok 30 százaléka az első idegen nyelvükként választják a franciát[6] |
2. | Andorra | Tag | 2004 | Katalán hivatalos nyelv | Franciaország elnöke Andorra hercege is egyben. |
3. | Belgium | Tag | 1970 | hivatalosan háromnyelvű, francia is | A lakosság 37%-ának francia az anyanyelve. Belgium francia közössége külön tagnak számít. |
3. | Vallónia | Tag | 1980 | Francia hivatalos nyelv | Belgium régiójának közössége. |
4. | Benin | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
5. | Bissau-Guinea | Tag | 1979 | Portugál | hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat |
6. | Bulgária | Tag | 1993 | Bolgár hivatalos nyelv | 9% beszél franciául |
7. | Burkina Faso | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
8. | Burundi | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat |
9. | Csád | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
10. | Comore-szigetek | Tag | 1977 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat |
11. | Dominikai Közösség | Tag | 1979 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. |
12. | Dzsibuti | Tag | 1977 | Hivatalosan kétnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat |
13. | Egyiptom | Tag | 1983 | Arab hivatalos nyelv | Történelmi frankofón elit. |
14. | Egyenlítői-Guinea | Tag | 1989 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt spanyol gyarmat |
15. | Elefántcsontpart | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
16. | Franciaország | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | |
17. | Gabon | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
18. | Görögország | Tag | 2004 | Görög hivatalos nyelv | A lakosság 8%-a érti és használja a franciát. |
19. | Guinea | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
20. | Haiti | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat |
21. | Kambodzsa | Tag | 1993 | Khmer hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
22. | Kamerun | Tag | 1991 | Hivatalosan kétnyelvű, Francia is | több, mint 90%-a francia gyarmat volt |
23. | Kanada | Tag | 1970 | Hivatalosan kétnyelvű, Francia is | Québec és New Brunswick tartományok közreműködő tagok; Québec, Ontario és a Tengeri tartományok (Maritimes). |
23. | New Brunswick | Részt vevő kormány | 1977 | Hivatalosan két nyelvű, Francia is | Kanada tartománya; volt francia gyarmat (Acadia, Új-Franciaország). |
23. | Quebec | Részt vevő kormány | 1971 | Francia hivatalos nyelv | Kanada tartománya; volt francia gyarmat. |
24. | Kongói Demokratikus Köztársaság | Tag | 1977 | Francia hivatalos nyelv | volt belga gyarmat |
25. | Kongói Köztársaság | Tag | 1981 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
26. | Közép-afrikai Köztársaság | Tag | 1973 | Hivatalosan kétnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat. Tagságát 2012 márciusában felfüggesztették.[7] |
27. | Laosz | Tag | 1991 | Lao hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
28. | Libanon | Tag | 1973 | Arab, Francia hivatalos nyelvek | 1920-1943 között francia mandátum alatt volt, a franciát egyetemeken és iskolákban használják és a lakosság nagy része érti. |
29. | Luxemburg | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | |
30. | Macedónia | Tag | 2001 | Macedón hivatalos nyelv | |
31. | Madagaszkár | Tag | 1970-1977 1989 |
Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat |
32. | Mali | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
33. | Mauritánia | Tag | 1980 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, francia az adminisztráció nyelve |
34. | Mauritius | Tag | 1970 | Angol hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják |
35. | Moldova | Tag | 1996 | Román hivatalos nyelv | |
36. | Monaco | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia protektorátus |
37. | Marokkó | Tag | 1981 | Arab hivatalos nyelv | volt francia protektorátus, a franciát általánosan használják |
38. | Niger | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
39. | Örményország | Tag | 2012 (2004-2012 között részt vevő állam volt |
Örmény hivatalos nyelv | Az örmény kultúra szorosan kapcsolódik a franciához a középkori Szilíciai királyság Franco-Örmény dinasztiáján keresztül. Az örmény diaszpóra jelentős része Franciaországban él. |
40. | Románia | Tag | 1993 | Román hivatalos nyelv | A lakosság 24%-a érti és beszéli a franciát. |
41. | Ruanda | Tag | 1970 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | volt belga gyarmat. |
42. | Saint Lucia | Tag | 1981 | Angol hivatalos nyelv | volt francia és brit gyarmat. az Antilláki Kréol nyelvet a lakosság 90%-a beszéli. |
43. | São Tomé és Príncipe | Tag | 1999 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. |
44. | Seychelle-szigetek | Tag | 1976 | Hivatalosan háromnyelvű, Francia is | volt francia gyarmat, később brit gyarmat, a franciát általánosan használják. |
45. | Svájc | Tag | 1996 | Hivatalosan háromnyelvű, francia is | A svájciak 20%-a francia anyanyelvű. |
46. | Szenegál | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
47. | Togo | Tag | 1970 | Francia hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
48. | Tunézia | Tag | 1970 | Arab hivatalos nyelv | volt francia gyarmat, a franciát általánosan használják |
49. | Vanuatu | Tag | 1979 | Hivatalosan háromnyelvű | volt francia gyarmat és angol gyarmat. |
50. | Vietnam | Tag | 1970 | Vietnami hivatalos nyelv | volt francia gyarmat |
51. | Zöld-foki Köztársaság | Tag | 1996 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat. |
Részt vevő államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Ciprus | 2006 | Görög és Török hivatalos nyelvek | A lakosság 12%-a ért franciául, történelmi kapcsolódása van a francia nyelvhez a középkorból). |
2. | Ghána | 2006 | Angol hivatalos nyelv | Franciául beszélő államok veszik körül. |
3. | Katar | 2012 | Arab hivatalos nyelv | A francia a tanult nyelvek közül a második helyen áll az országban. |
Megfigyelő államok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Ország | Csatlakozás éve | Nyelv | Megjegyzések | |
---|---|---|---|---|
1. | Ausztria | 2004 | Német hivatalos nyelv | A lakosság 10%-a ért franciául. |
2. | Bosznia-Hercegovina | 2010 | Bosnyák, Horvát és Szerb a hivatalos nyelv | |
3. | Costa Rica | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | |
4. | Csehország | 1999 | Cseh hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. |
5. | Dominikai Köztársaság | 2010 | Spanyol hivatalos nyelv | A francia nyelvű Haiti szomszédos országa. 1795 és 1808 között francia gyarmat. |
6. | Egyesült Arab Emírségek | 2010 | Arab hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
7. | Észtország | 2010 | Észt hivatalos nyelv | |
8. | Grúzia | 2004 | Grúz hivatalos nyelv | |
9. | Horvátország | 2004 | Horvát hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. |
10. | Koszovó | 2014 | albán hivatalos nyelv | Egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
11. | Lengyelország | 1996 | Lengyel hivatalos nyelv | A lakosság 3%-a ért franciául. |
12. | Lettország | 2008 | Lett hivatalos nyelv | |
13. | Litvánia | 1999 | Litván hivatalos nyelv | A lakosság 1%-a ért franciául. |
14. | Magyarország | 2004 | Magyar hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában francia az idegen nyelv. |
15. | Mexikó | 2014 | Spanyol hivatalos nyelv | A második mexikói császárság ideje alatt, III. Napóleon francia császár által támogatott bábállam[8]. Jelentős számú francia bevándorló[9], egyes iskolákban a francia az első vagy második idegen nyelv. |
16. | Montenegró | 2010 | Montenegrói hivatalos nyelv | |
17. | Mozambik | 2006 | Portugál hivatalos nyelv | volt portugál gyarmat |
18. | Szerbia | 2006 | Szerb hivatalos nyelv | Az iskolák egyharmadában tanítják a franciát. |
19. | Szlovákia | 2002 | Szlovák hivatalos nyelv | A lakosság 2%-a ért franciául. |
20. | Szlovénia | 1999 | Szlovén hivatalos nyelv | A lakosság 4%-a ért franciául. |
21. | Thaiföld | 2008 | Thai hivatalos nyelv | Thaiföld határos kettő volt francia gyarmattal (Laosz és Kambodzsa), ahol ma is a francia a hivatalos nyelv. Egyes thai iskolákban a francia az egyik idegen nyelv. Tagságát 2014. június 27.-én felfüggesztették. [10] |
22. | Ukrajna | 2006 | Ukrán hivatalos nyelv | |
23. | Uruguay | 2012 | spanyol hivatalos nyelv |
Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- ↑ FRANCOPHONIE 18/03/2006, Radio France International
- ↑ Welcome Page | Page d'accueil
- ↑ "Radio France International", 2006. február 16.
- ↑ La France à l’heure de la francophonie culturelle « Saisir du français pour l’imprégner de sa singularité ! », Radio France International
- ↑ Déclaration de Bamako
- ↑ Embassy of France in the US - France / Eastern Europe
- ↑ http://www.francophonie.org/Centrafrique.html
- ↑ Jones, Howard. Crucible of Power:A History of American Foreign Relations to 1913. Lanham, Maryland: SR Books, 212. o (2002). ISBN 0-8420-2916-8
- ↑ Le moment mexicain dans l'histoire française de l'aventure. „La conséquence de cette émigration fut que, en 1849, les Français représentaient la deuxième nationalité étrangère au Mexique, derrière les Espagnols.”
- ↑ THAÏLANDE. International Organization of the Francophonie. (Hozzáférés: 2014. december 1.)
Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- La Francophonie Website (francia)
- [1]Cikk a 11. Bukaresti Frankofón találkozóról magyarul.
- Agence intergouvernementale de la Francophonie (franciául).
- Amerika francia államainak zászlói (Kanada, Québec, Louisiana, Haiti...)
- Frankofón hírek franciául.
- Poszt-kolonialista olvasmány Frankofóniáról angolul.
|