Szaúd-Arábia

Szaúd-Arábiai Királyság
المملكة العربية السعودية al-Mamlaka al-Arabijja asz-Szaúdijja
Szaúd-Arábia zászlaja Szaúd-Arábia címere
Nemzeti himnusz: Aash Al Maleek
Fővárosa	Rijád
é. sz. 23° 43′ 00″, k. h. 44° 07′ 00″23.716667, 44.116667
Államforma	Abszolút monarchia
Vezetők
Király	Szalmán bin Abd al-Azíz Ál Szaúd
Hivatalos nyelv	arab
Egyesítés	1932. szeptember 23.
Tagság	ENSZ, IMF, OIC, Arab Liga, OPEC
Népesség
Népszámlálás szerint	28 828 870 fő (2013) +/-
Rangsorban	44
Becsült	29 994 272 fő (2013. július)
Rangsorban	44
Népsűrűség	12 fő/km²
GDP
Összes	307,77 milliárd USD (22)
Egy főre jutó	11 650 USD
Földrajzi adatok
Terület	2 149 690 km²
Rangsorban	14
Időzóna	UTC+3 (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Szaúdi riál (SAR)
Nemzetközi gépkocsijel	SA
Hívószám	966
Internet TLD	.sa
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaúd-Arábiai Királyság témájú médiaállományokat.
Egyipt. Irak Kuvait Jordánia Irán Omán Szudán Jemen Arab Emir. Katar Bahrein Dammam DZSIDDA MEKKA MEDINA RIJÁD Tabúk Perzsa- öböl Vörös- tenger Arab-tenger Rab-el-Háli homoksivatag Nedzsd Nefúd

Szaúd-Arábia (arabul: المملكة العربية السعودية) ország az Arab-félszigeten. Az ország nevének első része Abdel-Aziz ibn Szaúd, az első király nevét őrzi, akinek családja továbbra is uralja az államot. Fővárosa Rijád (4,6 millió lakos 2008-ban).

Földrajz

Szaúd-Arábia domborzati térképe

Az Arab-félsziget műholdas képe

Földrajzi képek

Domborzat

Felszínének központja az északról és délről kő- és homoksivatagokkal övezett Nedzsd kopár fennsíkja. A félsivatagi sztyeppvidéket keletről – Földünk kőolajban leggazdagabb vidéke – a Perzsa-öböl menti síkság határolja. A fennsíkot nyugatról a Vörös-tenger árkára meredeken leszakadó hegyvidék kíséri. Gazdaságának alapja hatalmas kőolajvagyona. A Föld legjelentősebb készleteivel rendelkezik és az első számú exportőr is.

Vízrajz

Az egész, nagy kiterjedésű országban nincs egyetlenegy állandó vízfolyás vagy természetes tó sem. Az időnként előforduló felhőszakadások vizét vádik vezetik le.

Éghajlat

Az ország legnagyobb részére a szélsőségesen meleg és száraz időjárás jellemző. Így nyáron előfordul az 50 °C feletti hőmérséklet is, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet 51,7 °C volt. Télen fagy és hó is előfordulhat a belsőbb területeken illetve a magasabb hegyekben, de ezek a természeti jelenségek egy évtized alatt csak egy-kétszer tapasztalhatók. Az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet az ország területén −12 °C volt. Az átlagos téli hőmérséklet januárban 8-20 °C között mozog az ország olyan belsőbb városaiban mint Rijád, és 19-29 °C között a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az átlagos nyári hőmérséklet júliusban pedig 27-43 °C Rijádban és 27-38 °C Dzsiddában. Az éjszaka az ország belsőbb, sivatagos területein még nyári időszakban is csípősen hűvös, mivel napnyugta után a homok hamar kiadja magából a meleget. Az átlagos évi csapadék mennyisége alacsony (100 mm körüli a legtöbb régióban), de a hirtelen felhőszakadások, akár kisebb árvizeket is okozhatnak. Az átlagos évi csapadékmennyiség Rijádban 100 mm és majdnem kizárólag január és május között esik, Dzsiddában 54 mm, ami jellemzően november és január között hullik le.

Élővilág, természetvédelem

A sivatagok növényzete gyér, szárazságtűrő fűfélék és cserjések fordulnak elő. Az oázisokban apró termetű madarak élnek. A némileg hűvösebb és csapadékosabb hegyekben kőszáli kecske, vadmacska, pávián, farkas és hiéna él. A tengerekben a korallzátonyok élővilága gazdag.

Nemzeti parkjai

• Aszír Nemzeti Park

Történelem

A Közel-Kelet domborzata és az ősi karavánutak

Abdul Aziz Ibn Szaúd, Szaúd Arábia első királya

Noha a területnek, amelyen az állam ma megtalálható, ősi történelme van, a Szaúd család eredete 1744-re vezethető vissza. Ekkor ugyanis Mohamed ibn Szaúd, Diriyah város uralkodója egyesítette erőit Muhammad ibn Abd-al-Wahhab vallási vezetővel. Az így létrejött szövetség képezi az alapját a mai dinasztiának, amely Szaúd-Arábiát irányítja. Az alapítást követő 150 év a Szaúd dinasztia számára hullámzó sikereket hozott amint a Szaúdi uralkodók Egyiptommal, az Oszmán Birodalommal és más helyi dinasztiákkal versengtek a félsziget feletti uralomért.

A mai állam létrejötte Abdul Aziz Ibn Szaúd nevéhez köthető, aki mint a fundamentalista vahabita szekta feje, megszerezte az uralmat Nedzsd (1914), majd Hidzsáz (1925) felett, Szaúd-Arábia néven egyesítve a területeket.

1938-ban fedezték fel az ország óriási kőolaj-készletét. A nagyszabású kitermelés 1946-ban indult. Azóta a kőolaj Szaúd-Arábia nemzetközi befolyásának az alapja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A királyi tanácsadó testület (Súra) fő ülésterme

A szaúdi állam abszolút monarchia, amelynek legfontosabb intézménye maga a Szaúd dinasztia, amelyben a hatalom férfi ágon öröklődik. Az országnak nincs alkotmánya, sem választott kormánya (nem tartanak általános választásokat), így ezek hiányában a királyi jogkört hivatalosan nem korlátozza más, mint az iszlám szent könyve, a Korán (amely betölti az alkotmány funkcióját) és az iszlám jogrendje, a Saría.

Ugyanakkor a királynak döntései során egyetértésre kell jutnia a vallási vezetőket tömörítő ulemával, a jellemzően az uralkodói család tagjaiból álló Miniszterek Tanácsával. Emellett Fahd király a 20. század végén felállított egy - jelenleg 150 fős - királyi tanácsadó testületet a Súrát, amellyel a király szintén konzultál fontosabb döntései előtt.

Az állam irányítására vonatkozóan az egymást követő uralkodók saját szabályokat állítanak fel. A társadalom elismert tagjai több alkalommal szót emeltek már az állam demokratizálásáért, az alkotmányos monarchiáért, a választójog bevezetéséért, de idáig ez az igény süket fülekre talált az uralkodóknál, rosszabb esetben rosszallást és börtönbüntetést vont maga után.

Királyok

• Abd al-Azíz Ál Szaúd (1932–1953),
• Szaúd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1953–1964),
• Fejszál bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1964–1975),
• Hálid bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1975–1982),
• Fahd bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (1982–2005),
• Abdulláh bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2005–2015),
• Szalmán bin Abd al-Azíz Ál Szaúd (2015–máig)

Politikai pártok

Az országban a pártok működése tilos.

Közigazgatási felosztás

Az országot 13 tartomány (mintaka, tbsz. manátik) alkotja:

1. al-Báha
2. al-Dzsauf
3. al-Hudúd as-Simálijja („az északi határ”)
4. al-Madína al-Munavvara (Medina)
5. al-Kaszím
6. ar-Rijád
7. al-Mintaka as-Sarkijja („a keleti tartomány”)
8. Aszír
9. Háil
10. Dzsázán
11. al-Makka al-Mukarrama
12. Nadzsran
13. Tabúk

Népesség

Az ország népsűrűségi térképe (fő/km²).

Maszdzsid an-Nabaví mecset, az iszlám egyik szent helye Medinában

Általános adatok

Az ország népességét 2008 júliusában több mint 28 millió főre becsülték, amely magában foglal több mint öt és félmillió bevándorlót illetve vendégmunkást. A '60-as évekig a lakosság többsége nomád volt, de a robbanásszerű gazdasági fejlődés és a vele járó településszerkezeti változások, településfejlesztések következtében mára 95% letelepedett. A rabszolgatartást 1962-ben törölték el. A születési ráta 2008-ban 28,85 fő, míg a halálozási ráta 2,49 fő ezer lakosra vetítve. Néhány városban és sűrűn lakott oázisban a népsűrűség meghaladja az 1000 főt négyzetkilométerenként. Az emberek 86%-a városban lakik.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság körülbelül 90%-a arab. További körülbelül 10% dél-ázsiai származású. Ezen kívül az országban élnek még európai és afrikai munkások is. A legnagyobb számban vendégmunkások a következő országokból érkeztek a szaúdi királyságba: India, Banglades, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Egyiptom, Jemen, Indonézia, Srí Lanka, Szudán, Törökország. 1990-ben 800 000 jemeni vendégmunkást utasítottak ki az országból, ezzel büntetve Jement az Irak elleni háborút ellenző hozzáállása miatt. Megközelítőleg 240 000 palesztin él az országban, akik nem kaphatnak állampolgárságot, hogy ne veszítsék el identitásukat és a lehetőséget, hogy a későbbiekben visszatérjenek szülőföldjükre.

A vallás tekintetében az ország 100%-a muszlim. Ebből 70% vahabita, 30% szunnita.

Hivatalos nyelve az arab.

Gazdaság

Abdulláh király üzleti negyed építés alatt Rijádban (2010.)

Szaúd-Arábia gazdasága az olajra alapul: az állami bevételek 75, az exportbevételek 90%-a ebből származik. Az olajipar állítja elő a GDP 45%-át. Becslések szerint az országban található a Föld olajtartalékainak 24%-a.

Általános adatok

Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja. Új pénznemet terveznek bevezetni a halídzsit.

Gazdasági ágazatok

A társadalmi össztermék megoszlása ágazatonként: mezőgazdaság 1,0%; ipar 75,7%; kereskedelem, szolgáltatás, hírközlés 9,4%; egyéb 13,9%;

Mezőgazdaság

A területek csak kis százaléka művelhető, mégis a lakosság túlnyomó része földműves. Az öntözetlen földeken rövid tenyészidejű növényeket tudnak termeszteni, amelyek a nyári aszály előtt betakaríthatók. Ilyen a búza, árpa, szőlő, mandula, pisztácia de a szikesedés miatt a földeket pihentetni kell. Az öntözött földeken nagyobb a lehetőség. Nedves szubtrópus növények is termeszthetők, mint például a citrusfélék, de az öntözetlen területek növényei is megteremnek kisebb kockázattal, s nagyobb termésátlaggal.

Ipar

Kőolajfinomító

Feldolgozóipar: kőolaj-finomítás, cement- és műtrágyagyártás, vaskohászat, acélgyártás, elektromos gépgyártás, élelmiszeripar, üveg-, kerámia-, bőr- és háziipar. Az ország legnagyobb ipari vállalata a rijádi székhelyű Saudi Arabian Basic Industries Corporation, mely főként kémiai alapanyagokat, műanyagokat és műtrágyát gyárt. Bányászata a kőolajra és a földgázra épül. Egyéb termékek: gipsz, márvány, tengeri só.

Kereskedelem

Szaúd-Arábia iparcikkekből és közszükségleti cikkekből behozatalra szorul. Kiviteli cikkek: kőolaj, kőolajtermékek, néhány mezőgazdasági termék. Legfontosabb kereskedelmi partnerei: USA, Japán, Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Szingapúr, Koreai Köztársaság.

Közlekedés

Képek

Vasúti közlekedés

Szaúd-Arábia vasúthálózata 1378 km. Építés alatt van egy új nagysebességű vasútvonal, a Haramain HSR, mely várhatóan 2015-ben nyílik meg.

Közúti közlekedés

Közúthálózata 151 470 km.

Légi közlekedés

Az országban 71 repülőtér van.

Vízi közlekedés

Az ország 12 kikötővel rendelkezik.

Kultúra

Egy nikábot viselő asszony

Képek

Kulturális intézmények

Szaúd Arábia területén van a muszlimok legfontosabb zarándokhelye, Mekka városa, benne a Kába-szentély. Az évi zarándoklat óriási tömegeket mozgató esemény.

Kulturális világörökségi helyszínek

• Al-Hidzsr nabateus régészeti lelőhely

Hagyományok, néprajz

Az országban generációról generációra örökítik tovább a hagyományokat, mint a nemzet legfőbb kultúrkincsét. Így elsősorban az építészetben láthatjuk viszont, ahogy a hagyományos díszítőelemeket nagyszerűen beépítik és alkalmazzák a korszerű építéstechnológiákban.

A hagyományos építészet négy fő típusával találkozhatunk, amelyek egy-egy régióhoz kötődnek, így a Nedzsd, Hidzsáz, Aszír és az Arab-öböl partvidékének építészeti jellegzetességei.

Időszámítás

Az országban az iszlám Hidzsra időszámítást alkalmazzák, amely 622. júl. 16-án kezdődött. Így 2015 az iszlámban az 1436–1437-es évnek felel meg.

Turizmus

Madáin Szálih: Ősi nabateus sziklasírok

A Szaúd-Arábiába érkező külföldi látogatók legnagyobbrészt vallási zarándokokból állnak. 2012-ben 14,3 millió látogató érkezett a királyságba, ezzel a 19. leglátogatottabb ország a világon.

2015 elején az ország egyéni turista vízumot nem ad ki. Turistavízum igénylése csak utazási irodán keresztül lehetséges, csoportos úton, minimum 4 fővel. Aki nem muszlim, Mekkába és Medinába nem utazhat be.

Média

Televíziók

• Saudi TV 1
• Saudi TV 2
• Ekhbariya TV
• Al Ryadiah TV
• Al Majd TV

Újságok

• Arab News
• Jazirah
• Madinah
• Arabia Online
• Asharq al Awsat
• Saudi Gazette
• Al Eqtisadiah
• Itidal
• Al Saudia Al Yawm
• Al – Watan

Ünnepek

• szeptember 23. (Az egyesítés napja)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Saudi Arabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források

• BODOLÓCZKI Linda: Vallás: megy vagy marad? a szaúd-arábiai királyság napjainkban, Szocháló, 2003 Tél
• G. Heck–M. Wöbcke: Arabische Halbinsel - Dumont Reiseverlag, 2007. - ISBN 978 3 7701 76 434
• Encycloprdia Britannica Hungarica ver. CD/2005.
• Rozvány György: Szaúd-Arábia, 2007.

További információk

• országinformációk
• a régióról térkép
• internetcenzúra
• Utazási információk
• Szaúd-Arábia.lap.hu - linkgyűjtemény