Mali

Mali Köztársaság
République du Mali Mali ka Fasojamana
Mali zászlaja Mali címere
Nemzeti mottó: Un peuple, un but, une foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit) Nemzeti himnusz: Pour l'Afrique et pour toi, Mali
Fővárosa	Bamako
é. sz. 17°, ny. h. 4°17, -4
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Ibrahim Boubacar Keita
Miniszterelnök	Oumar Tatam Ly
Hivatalos nyelv	francia, bambara
Függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1960. szeptember 22.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	15 301 650 fő (2013) +/-
Rangsorban	68
Becsült	15 768 000 fő (2014. július)
Rangsorban	68
Népsűrűség	11,7 fő/km²
GDP	2012
Összes	10 319 millió USD (129)
Egy főre jutó	631 USD
Földrajzi adatok
Terület	1 248 574 km²
Rangsorban	23
Víz	1,6%%
Időzóna	GMT (UTC)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel	RMM
Hívószám	223
Internet TLD	.ml
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali Köztársaság témájú médiaállományokat.
Nyugat- Szahara Algéria Niger N. Benin T. Burkina Faso Ghána Elefántcsontp. Guinea S. L. Szenegál Mauritánia BAMAKO Taoudenni Timbuktu Kidal Gao Kayes Mopti Koulikoro Ségou Sikasso Niger S   z   a   h   a   r   a

Mali nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.

Földrajz

Mali domborzati térképe

Mali műholdas képe

Táj és sziklaformák az ország középső részén, Hombori mellett

Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja. Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán. Északon az algériai Ahaggar-hegység masszívuma határolja. Ez egy 1000 méter magas hegyrendszer. A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.

A folyó menti településektől eltekintve a letelepült népesség a Hombori környéki fennsík és a Bandiagara-hegység lenyűgöző látványt nyújtó sziklaképződményei körül összpontosul.

Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).

Éghajlat

A Niger-folyó kiszáradt medre a száraz évszakban Bamakónál

A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.

Az eső általában 10-12 hónapig nem esik.

A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől december elejéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.

Élővilág, természetvédelem

Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.

Nemzeti parkjai

Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.

Természeti világöröksége

• Bandiagara szirtjei - azonos terület a „dogonok földje” nevű kulturális világörökséggel.

Történelem

Az 5. században Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom. A fővárosa Koumbi Saleh volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongai Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.

Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban. 2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. A hatalmat pillanatnyilag is ők gyakorolják.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Többpárti köztársaság.

Politikai pártok

Timbuktui utcakép

• ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
• CCD
• PARENA
• UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
• US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)

Elnökök

• 1960–1968: Modibo Keita
• 1968–1991: Moussa Traoré
• 1991–1992: Amadou Toumani Touré
• 1992–2002: Alpha Oumar Konaré
• 2002–2012: Amadou Toumani Touré
• 2012: Amadou Sanogo
• 2012–2013: Dioncounda Traoré
• 2013– Ibrahim Boubacar Keita

Közigazgatási felosztás

Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja. Gao Kayes Kidal Koulikoro Mopti Ségou Sikasso Timbuktu (franciául Tombouctou) Bamako körzet

Védelmi rendszer

Aktív katonai szolgálatban: 7350 fő (2007). A lakosságra fejenként jutó kiadás évi 10 USD.

Népesség

Képek

Legnépesebb települések

Bamako, Sikasso, Ségou, Mopti, Koutiala.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara (30,6%), malinké, fulbe, sarakolé (maraka), songhai (6,3%), soninké (7,4%), bobo (3,5%), bozo, maninka (6,6%), szenufo (10,5%), dogon (4,3%), khassonké, tuareg (7,0%), mauren, dioula, fula macina (niafunke) 9,6%, egyéb (14,2%).

A várható életkor férfiaknál 47 év, nőknél 51 év.

Az ország hivatalos nyelve a francia. Ezenkívül a lakosság beszél dogon, arab, fulfulde, szongai, szoninke és szenufo nyelven.

Nincs hivatalos vallás. A lakosság 90%-a muzulmán (főleg szunnita), 5% keresztény (főleg római-katolikus), 5% hagyományos hitű vagy nem vallásos.

Szociális rendszer

A lakosság 29%-a alultáplált (a szükséges napi minimum 1800 kalória fogyasztást feltételezve). A lakosság fele nem jut tiszta ivóvízhez.

Gazdasága

Általános adatok

Rizs-palántázás

Gyapot-feldolgozás egy üzemben

Mali a világ egyik legszegényebb országa. 1996–98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.

• A GDP összetétele szektoronként 2014-ben: mezőgazdaság: 38%, ipar: 23,3%, szolgáltatások: 38,7%
• GDP (reál) növekedési üteme: 5,9% (2014-ben)
• A lakosság foglalkozása 2005-ben: mezőgazdaság: 80%, ipar és szolgáltatások: 20%. A népesség 36 %-a él szegénységi küszöb alatt (2005-ben).

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság délen, a Niger és a Szenegál folyók mellett összpontosul (az ország 2%-án). A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség tizede nomád életmódot folytat.

Főbb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok: köles, rizs, cirok, gyapot; kecske, juh, szarvasmarha, teve, hal.

Ipar

Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál egyik fő exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.

Fő ágazatok: élelmiszer-feldolgozás; építőipar, cementgyártás; foszfát- és aranybányászat

Kereskedelem

Főbb külkereskedelmi termékek és partnerek 2013-ban :

• Import: kőolaj, gépek és berendezések, építési anyagok, élelmiszer, textiláru
• Import források: Franciaország 11,1%, Szenegál 10,1%, Elefántcsontpart 9,2%, Kína 7,6%

• Export: arany, nyers gyapot és gyapottermékek, élő állat.
• Célországok: Kína 30,5%, India 15,1%, Indonézia 8,6%, Banglades 6,3% Thaiföld 5,6%.

Közlekedés

Csónak a Niger folyón

Vasút: 729 km, az utak hossza: 18 709 km (ebből 18% burkolt).

Kultúra

Mali (hasonlóan más Fekete-Afrika-i országokhoz) nem a filharmonikusairól híres. Az igazi szórakozást itt az utca jelenti. Az utca az a képzeletbeli színpad, amelyen minden járókelő szereplő is egyben. Az állandóan változásban levő élet színdarabja van műsoron. A családok kiterjedtek, nem három-négy személyből, hanem akár harminc-negyven főből állnak, állandó a jövés-menés, és az utca történéseiről sem akar lemaradni senki. Ez a hatalmas szappanopera. Az asszonyok az utcán főznek, festik a kelmét, az autentikus afrikai szövetet, melyből hagyományos viseletük készül. A legtöbb asszony a fején hordja az eladásra szánt portékáját, miközben folyamatosan az utcát járja. Az egész utca egy nagy, színes forgatag. Ameddig a szem ellát, mindenhol kecskék, férfiak, nők és gyerekek. Mosolyok, köszöntések, üdvözlések minden irányból. Nincs ideges, türelmetlen megnyilvánulás, depressziós arc.

Errefelé nem divat megsérteni a másikat vagy dehonesztáló kijelentést tenni valakire. Itt elég, ha huzamosabb ideig nem tesznek pozitív gesztust egymás felé és ebből tudják hogy valami baj történt, rendezni kell a nézeteltérést. Ugyanakkor a társadalmat átszövi a korrupció, a lopás és nyerészkedés. A széles néptömegekhez a nemzetközi segélyek csekély töredéke jut csak el.

Dzsenné agyagból készült ősi mecsete

Képek a kultúráról

Média lejátszása

Mali tánc Nafadié falujában

Oktatási rendszer

A lakosság 70,5%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. A 25 év felettiek 82%-a nem járt iskolába.

Kulturális intézmények

kulturális világörökség

Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” (száheli) építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:

• Dzsenné óvárosa;
• Timbuktu mecsetei, mauzóleumai és templomai;
• Dogonok földje;
• Askia síremléke. (Askia vagy aszkija a Szonghai Birodalom uralkodóinak címe volt, majd az uralkodó dinasztia tagjainak családnevévé vált).

Művészetek

Építészet

Nyugat-Afrika építészetében egyedülállóak Mali kizárólag agyagból épült középkori mecsetei. Ezek egész sora látható például Timbuktuban, a 13-16. századi Mali Birodalom és Szonghai Birodalom fővárosában (Dzsingareiber mecset, Szankore mecset, Szidi Jahja mecsete).

Ünnepek

Dátum	Ünnep
január 1.	Újév
január 20.	A hadsereg napja
március 26.	Moussa Traoré rezsimjének mártírjai
május 1.	A munka ünnepe
május 25.	Afrika-nap, az Afrikai Egységszervezet (OAU) megalapításának emléknapja
szeptember 22.	A függetlenség napja
december 25.	Karácsony

Források

• A világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3

További információk

• Mali.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Mali bankjegyek
• Újabb válsággóc Afrikában: Mali
• Országismertető – Mali
• Az Európai Unió kiképző művelete Maliban és a magyar szerepvállalás
• Magyar műveleti tapasztalatok Maliban

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest–Bamako-rali
• Salif Keïta afro-pop énekes