Dzsibuti

Dzsibuti Köztársaság
جمهورية جيبوتي (Dzsumhúrija Dzsíbútí) République de Djibouti Jamhuuriyadda Jabuuti Gabuutih Ummuuno
Dzsibuti zászlaja Dzsibuti címere
Nemzeti himnusz: Flag song
Fővárosa	Dzsibuti
é. sz. 11° 48′ 00″, k. h. 42° 25′ 60″11.8, 42.433333
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Iszmáil Omár Guelleh
Miniszterelnök	Dileita Mohamed Dileita
Hivatalos nyelv	arab, francia
Beszélt nyelvek	szomáli, afar
függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1977. június 27.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint	872 932 fő (2013) +/-
Rangsorban	161
Becsült	886 000 fő (2014. július)
Rangsorban	161
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23 000 km²
Rangsorban	147
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Dzsibuti frank (DJF)
Nemzetközi gépkocsijel	DJ
Hívószám	253
Internet TLD	.dj
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsibuti Köztársaság témájú médiaállományokat.
Etiópia Eritrea Jem. Szomália DZSIBUTI Khor Angar Balho Obock Tadjoura Yoboki Ali 'Sabieh Dikhil Vörös-ten. Assal-tó Ádeni-öböl Tadjourai-öböl Abhé Bad-tó Mussa Ali

Dzsibuti a Vörös-tenger partján fekvő kelet-afrikai ország. Északon Eritrea, nyugaton és délen Etiópia, délkeleten pedig Szomália határolja. Dzsibutival szemben, a Vörös-tenger túloldalán található Jemen.

Földrajz

Dzsibuti domborzati térképe

Forêt de Day Nemzeti Park - Goda-hegység

Domborzat

Az Ádeni-öböl végében, illetve a Báb el-Mandeb szoros partján fekvő ország Kelet-Afrikában. Földünk egyik legforróbb területe. A tengerparti sivatagos, félsivatagos alföld lépcsőzetesen emelkedik a száraz fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pontja: Mussa Ali (2022 m), legmélyebb az Assal-tó mélyedése (-155 m).

Vízrajz

Sivatagi jellege miatt jelentős nagyságú lefolyástalan területek vannak az országban. E medencék mélyén alakultak ki legnagyobb tavai: az Assal-tó és az Abbé-tó.

Éghajlat

Az ország éghajlata szubtrópusi. Az évi csapadék mennyisége 500–2000 mm között van. Dzsibutivárosban a januári középhőmérséklet 27 °C. Áprilistól növekszik a hőmérséklet és júliusban elérheti 45 °C-ot is.

Élővilág, természetvédelem

A kevés csapadék miatt az ország nagy részét tüskebokros szavannák, sivatagok és félsivatagok képezik. Akácia, boróka, tuja, vadfüge és olajfa csak az 1200 m feletti területeken található. A Moussa Ali lejtőin krisztustövis- és pozsgás erdők nőnek. A fauna jellemzői: gazellák, antilopok, zebrák, sakálok, hiénák. Az Abbé-tó környékén nagy számban élnek egyiptomi íbiszek, pelikánok, rózsás flamingók.

Nemzeti parkjai

• Forêt de Day természetvédelmi terület

Történelem

A mai Dzsibuti területén a 7. és 10. század alatt arab szultánok uralkodtak. Afrikában itt terjedt el először az iszlám. Az ország csak a Szuezi-csatorna megnyitása után 1869-ben keltette fel a franciák figyelmét, akik Francia Szomáliföld néven gyarmatosították. 1977-ben Dzsibuti Köztársaság néven függetlenné vált, de az afar törzsek három évig tartó lázadása után, a békefolyamat csak 1994-ben kezdődhetett meg.

Államszervezet és közigazgatás

Az országgyűlés épülete

Alkotmány, államforma

Az ország elnöki köztársaság. Az 1981-es alkotmánymódosítás óta Dzsibuti egypártállam volt 1992-ig, amikor új alkotmányt fogadtak el.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az államfőt 6 évre választja a nép. Ő a kormány feje is. A törvényhozó hatalom az öt évre választott, 65 fős parlament; a képviselők valamennyien még a 2003.évi választáson is az egységpárt (RPP) soraiból kerültek a törvényhozásba. A jogrendszer az iszlám jogot követi. Az ország tagja az ENSZ-nek és az Arab ligának is.

Politikai pártok

Elnökök

Az országnak eddig 2 elnöke volt:

• Hassan Gouled Aptidon 1977. június 27. – 1999. május 8.
• Ismail Omar Guelleh 1999. május 8. óta

Közigazgatási felosztás

Dzsibuti hadseregének a katonái (2008)

Dzsibuti régiói a következők:

Ali Sabieh Arta Dikhil Dzsibuti (város) Obock Tadjourah

Védelmi rendszer

A fegyveres erők létszáma a Nemzeti Biztonsági Erőkkel együtt 4800 fő. A szárazföldi csapatok kb. 70 páncélozott járművel és néhány ágyúval és aknavetővel rendelkeznek. A légierőt hat repülőgép és öt helikopter alkotja. A haditengerészetben két őrhajó és négy parti őrhajó van rendszeresítve.

Városok

Dzsibutiváros

Fővárosi utcakép

Dzsibuti városai
Rangsor	Név		Lakosság	Régió
	Latin betűkkel	Arab betűkkel
1.	Dzsibutiváros	جيبوتي	623 891	Dzsibutiváros
2.	Ali Sabieh	على صبيح	40 074	Ali Sabieh
3.	Tadjoura	تاجورة	22 193	Tadjoura
4.	Obock	أوبوك	17 776	Obock
5.	Dichil	دخيل	12 043	Dikhil
6.	Arta	ارتا	6 025	Arta
7.	Holhol	?	3 519	Ali Sabieh
8.	Dorra	?	1873	Tadjoura
9.	Galafi	?	1849	Dikhil
10.	Loyada	?	1646	Arta
11.	Alaili Dadda	?	1456	Obock

Népesség

Képek

Általános adatok

A fővárosban, Dzsibutivárosban közel 523 ezer fő él. Összes népessége: 793 ezer fő. A népsűrűség: 20,5 fő/km2. A népességnövekedési ráta: 2,59%. A várható átlagos élettartam: 52 év. Csecsemőhalandósági ráta: 99,7‰. Írástudatlanság: 54%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

• Nyelvek: a hivatalos nyelvek a francia és az arab, de beszélik még a szomálit és az afar nyelvet is.
• Népek: szomáli 60%, afar 35%.
• Vallások: muszlim 93%, római katolikus 4%, protestáns 1%, ortodox 1%.

A szomáli issza néphez tartozik a népesség 60%-a, afar nemzetiségű 35%. Az afarokat, más néven danakiloknak is hívják. A francia és arab hódítás érzékelteti hatását. A lakosság 1% francia, 5% olasz, 2% egyéb.

Gazdaság

A főváros kikötőjének egy része

Általános adatok

Gazdasága: fejletlen agrárország. Az ország gazdaságának legfőbb bevételi forrását a szolgáltatási tevékenységek jelentik, ugyanis az ország stratégiai földrajzi helyzete révén Észak-Afrika szabadkereskedelmi övezete. Dzsibutiváros kikötője igen jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Az ország egyébként ráutalt a külföldi hitelekre, és az utóbbi években külső adósságállománya jelentősen megnőtt. A GNP értéke: 572 millió USD. GNP/fő: 890 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 3%, ipar 10%, szolgáltatás 87%.

Gazdasági ágazatok

Kereskedelem

• Exporttermékek: bőr, állati termékek, só, kávé (reexport).
• Importtermékek: élelmiszer, textília, iparcikkek, kőolaj, közlekedési és vegyipari termékek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Szomália, Jemen, Etiópia, Franciaország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Egyesült Királyság.

Közlekedés

A Djibouti-Ambouli nemzetközi repülőtér a magasból

• Közutak hossza: 2 890 km
• Vasútvonalak hossza: 100 km
• Repülőterek száma: 3
• Kikötők száma: 1

Dzsibutivárosban található a Djibouti-Ambouli nemzetközi repülőtér.

Az ország fővárosának vasúti pályaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vasúti állomása.

Kultúra

Képek a kultúráról

Turizmus

A környező korallszigetek a könnyűbúvárok paradicsoma.

Oltás

Javasolt oltások Dzsibutiba utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)

Malária ellen gyógyszer van. (Nagy a kockázata a fertőzésnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Veszettség

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki.

• Sárgaláz

Sport

Dzsibutinak eddig még nincs olimpiai bajnoka. A játékok során csak egyetlen érme van az országnak. Az 1988-as szöuli olimpián Houssein Ahmed Salah férfi maratonon bronzérmes lett.

• Bővebben: Dzsibuti az olimpiai játékokon

A Dzsibuti labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

• Bővebben: Dzsibuti labdarúgó-válogatott

Ünnepnapok

• június 27.: a függetlenség napja

Forrás

• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk

• hivatalos oldal
• országinformációk