Saint-Barthélemy

Koordináták: é. sz. 17° 54′ 15″, ny. h. 62° 49′ 56″17.904166666667, -62.832222222222

Saint-Barthélemy

'Saint-Barthélemy Közösség'
Collectivité de Saint-Barthélemy

Saint-Barthélemy zászlaja

Saint-Barthélemy címere

Nemzeti mottó: Liberté, Égalité, Fraternité
(Szabadság, Egyenlőség, Testvériség)
Nemzeti himnusz: La Marseillaise

Fővárosa

Gustavia

é. sz. 17° 55′ 00″, ny. h. 62° 49′ 60″

Államforma

elnöki köztársaság
tengerentúli közösség

Vezetők

Elnök Francois Hollande

prefektus Dominique Lacroix

területi tanácselnök Bruno Magras

Hivatalos nyelv

francia

gyarmatosítás 1648.

eladva Svédországnak 1784. július 1.

visszavásárolva Svédországtól 1878. március 16.

Tagság EU

Népesség

Népszámlálás szerint 8938 fő (2010)^[1] +/-

Rangsorban 238

Becsült 8 938 ^[2] fő (2010. január)

Rangsorban 238

Népsűrűség 372 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület 21 km²

Rangsorban 231

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem euró (EUR)

Nemzetközi gépkocsijel F

Hívószám 590

Internet TLD

.bl fr gp

A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Barthélemy témájú médiaállományokat.

Saint-Barthélemy egy francia tengerentúli terület (franciául collectivité) a Karib-tengerben. 2007. február 22-én jött létre, mint önálló francia tengerentúli terület, előtte Guadeloupe francia tengerentúli megye része volt.

Saint-Barthélemy domborzati térképe

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gustavia kikötője

Saint-Barthélemy 1648-ban lett francia birtok. 1784-ben eladták Svédországnak, 1878-ban visszavásárolta Franciaország. 1787-ben állították fel a rabszolgák és szabad színesek ügyeit intéző hivatalt. Az utolsó legálisan tartott rabszolgát Saint-Barthélemy svéd gyarmaton 1847. október 9-én szabadították fel. A svéd időszak jele számos utca neve. A főváros nevét III. Gusztáv svéd király tiszteletére kapta. A címerben a három korona is a svéd címerre utal.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság karibi térségben szokatlan módon, többségében fehérekből áll. A fehérek (európaiak), mindannyian franciák. A lakosság maradék 10%-át feketék, mulattok és meszticek teszik ki. A feketék afrikai leszármazottak. A mulattok fekete-fehér, míg a meszticek fehér-indián keverékek.