Saint Lucia

Saint Lucia
Saint Lucia Sent Lisi Sainte-Lucie
Saint Lucia zászlaja Saint Lucia címere
Nemzeti mottó: angol: "The Land, The People, The Light" A föld, a nép, a fény Nemzeti himnusz: Sons and Daughters of Saint Lucia
Fővárosa	Castries
é. sz. 14° 01′, ny. h. 60° 59′14.016666666667, -60.983333333333
Államforma	Parlamentáris monarchia
Vezetők
Uralkodó	II. Erzsébet
Kormányzó	Pearlette Louisy
Miniszterelnök	Stephenson King
Hivatalos nyelv	angol
Beszélt nyelvek	angol, kreol, francia
Függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Kikiáltása	1979. február 22.
Tagság	A Nemzetközösség, a Frankofónia, a CARICOM, az OECS, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint	182 273 fő (2013) +/-
Rangsorban	194
Becsült	180 000 fő (2013. május)
Rangsorban	194
Népsűrűség	259 fő/km²
GDP	2006-os becslés
Összes	933 millió dollár (162) PPP: 1 081 millió dollár
Egy főre jutó	5 650 dollár (66) PPP: 7 141 dollár
HDI (2004)	0,790 (71) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	620 km²
Rangsorban	193
Víz	1,6%
Időzóna	UTC−4 (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Kelet-karibi dollár (XCD)
Nemzetközi gépkocsijel	WL
Hívószám	1-758
Internet TLD	.lc
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint Lucia témájú médiaállományokat.

Saint Lucia (francia Sainte-Lucie, kreol Sent Lisi) a Kis-Antillák Szél felőli-szigetcsoportjának ívében fekvő szigetállam. A Saint Vincent és a Grenadine-szigetektől észak-északkeletre, Barbadostól északnyugatra, Martinique-tól délre helyezkedik el. Területe 620 km², lakosainak száma mintegy 160 000. A sziget két Nobel-díjast (Arthur Lewis és Derek Walcott) adott a világnak, ezzel a lakosságszámhoz viszonyítva a Feröer-szigetek után a második helyen áll. Szirakúzai Szent Lucáról nevezték el első európai gyarmatosítói, a franciák, akik 1660-ban kötöttek szerződést a helybeli karibi törzzsel. 1663 és 1667 között britek uralták a szigetet. A következő években, amikor háború dúlt az angolok és franciák között, a sziget 14-szer cserélt gazdát. 1814-ben végül a britek szerezték meg a sziget irányítását. Mivel olyan gyakran cserélt gazdát, a szigetet a „Nyugat-Indiák Helénájaként” is ismerik.

1924-től képviseleti kormányzattal rendelkezik (mindenkire kiterjedő szavazati jog csak 1953-tól létezik). 1958 és 1962 között a sziget a Nyugat-Indiai Szövetség tagja volt. 1979. február 22-én Saint Lucia kikiáltotta függetlenségét a Nemzetközösségen belül. A sziget egyben Frankofónia tagja is.

A sziget vulkanikus eredetű. Trópusi éghajlatú földjén cukornádat, banánt, kókuszdiót, kakaót és citrusféléket termesztenek. Iparát a mezőgazdasági termékek feldolgozása (cukor- és rumgyártás) jellemzi. Dinamikusan fejlődő ágazat az idegenforgalom.

Földrajza, természeti környezete

Diamond-vízesés

Piton-hegyek

Soufriére város környéke

Domborzata

A Kis-Antillák Szél felőli szigetek csoportjába tartozó, vulkanikus eredetű szigeten elterülő ország. Északi része 200–300 m magas dombvidék termékeny medencékkel, középső és déli része hegyvidék. Legmagasabb pontja: Mount Gimie, 950 méter. A sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyek a természeti világörökség részei.

Vízrajza

A sziget kicsi nagyobb vízfolyások kialakulására.

Éghajlata

Saint Lucia éghajlata trópusi, az átlagos középhőmérséklet 26 °C. Évente 1500 mm eső esik az alacsonyabb fekvésű területeken, míg a hegyekben 3500 mm csapadék van. Az esős évszak májustól augusztusig tart.

Növény- és állatvilága

Nemzeti park

Pigeon Island (Galambsziget) Nemzeti Park régi brit erőd egy szigetecskén a nyugati part előtt.

Természeti világörökség

Az UNESCO a természeti világörökség részévé nyilvánította a sziget jellegzetes tájképét adó Piton-hegyeket.

Történelem

Saint Lucia térképe 1758-ból.

A szigetet 1502-ben, Szent Lucia napján fedezte fel Kolumbusz. A karib indiánok lakta szigeten az angolok létesítettek települést 1605-ben, de a harcias őslakosok menekülésre kényszerítették őket. 1651-ben a szigetet a franciák foglalták el, majd az angolokhoz került.

Saint Lucia hovatartozása 1814-ig tizennégyszer változott, miközben az őslakos indiánokat kiirtották. 1814-ben végül Nagy-Britannia gyarmata lett, majd 1838 és 1956 között a Szél felőli szigetek nevű brit gyarmat része volt. 1958-ban csatlakozott a Nyugat-indiai Föderációhoz, amelynek felbomlásáig, 1962-ig volt a tagja. 1967-ben Nagy-Britannia társult állama lett, majd 1979-ben elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösségen belül.

Népessége, lakossága

Castries katedrálisának belseje

Az ország népessége 160 145 fő, melynek 38%-a él városokban. A népességnövekedés 1,25%-os, az írástudatlanság 33%-os. A lakosság 90%-a fekete, 6%-a mulatt, 3%-a indiai, 1%-a pedig fehér.

Saint Lucia lakosságának nagy része afrikai származású (81%). Megtalálható jelentős számban kevert népesség is (11,9%), indo-karibi vagy indiai csoportok 2,4%-ban, és kisebb európai csoportok (francia, brit és ír gyarmatosítók leszármazottai). Más etnikumok csoportjai még 3,1%-ot tesznek ki. Található itt görög, libanoni, szí, olasz, kínai, észak-amerikai, portugál és német.

A hivatalos nyelv az angol, de a francia alapú antillai kreol nyelvet is beszéli a lakosság 80%-a. Ezt az irodalomban, zenében és hivatalos közegben is használják. A franciából, afrikai nyelvekből és a karibi nyelvből képződött. Saint Lucia a frankofón országok tagja.

Saint Lucia adja a világon az egy főre eső legtöbb Nobel-díjast. Két díjazott származik a szigetről: Sir Arthur Lewis, aki 1979-ben nyert közgazdasági Nobel-emlékdíjat, és Derek Walcott, aki 1992-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mindketten január 23-án születtek, de különböző éveken.

A lakosság mintegy 70%-a római katolikus, ez még a katolikus francia gyarmati uralom idejéből származik. A maradék a többi keresztény vallásokhoz tartozik, vannak itt hetednapi adventisták (7%), pünkösdisták (6%), anglikánok (2%), evangélikusok (2%) és baptisták. A lakosság 2%-a rasztafari hívő.

Saint Luciáról főképp anglofon országokba vándorolnak, elsősorban az Egyesült Királyságba, ahol mintegy 10 000 saint luciai él, és 30 000 olyan angol, akinek saint luciai ősei vannak. A második legkedveltebb úticél az Egyesült Államok, aki 14 000-en élnek. Kanadában is számos saint luciai él. Spanyolországban és Franciaországban található még 124 és 117 saint luciai.

Városok

A főváros, Castries egy képe

Saint Lucia települései
Rangsor	Név	Lakosság			Kerület
		1991-es népszámlálás	2001-es népszámlálás	2005-ös becslés
1.	Castries	11 100	10 634	11 293	Castries
2.	Bexon	n.a.	7 119	7 560	Castries
3.	Babonneau	n.a.	5 138	5 457	Castries
4.	Ciceron	n.a.	3 577	3 799	Castries
5.	Dennery	2 500	3 051	3 149	Dennery
6.	La Clery	n.a.	2 801	2 975	Castries
7.	Vieux Fort	4 100	2 827	2 899	Vieux Fort
8.	Morne du Don	n.a.	2 679	2 845	Castries
9.	Marchand	n.a.	2 576	2 736	Castries
10.	Micoud	3 300	2 619	2 631	Micoud
11.	Laborie	1300	2 638	2 574	Laborie
12.	Grande Rivière	n.a.	2 031	2 448	Gros Islet
13.	Augier	n.a.	2 176	2 231	Vieux Fort
14.	Soufrière	3 000	1997	1959	Soufrière
15.	Anse-la-Raye	1500	1405	1480	Anse-la-Raye
16.	Canaries	1000	1334	1306	Canaries
17.	Gros Islet	1400	679	783	Gros Islet
18.	Cap Estate	400	n.a.	699	Gros Islet
19.	Choiseul	400	313	302	Choiseul
20.	Choc	40	n.a.	52	Gros Islet

Közigazgatása és politikai rendszere

Alkotmány, államforma

Az ország államformája alkotmányos monarchia, az államfő a mindenkori brit uralkodó.

Saint Lucia 1971-ben nyerte el a függetlenségét a Brit Nemzetközösségen belül. Az ország államfője II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt a főkormányzó képviseli az államban.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlament kétkamarás, a képviselőházból (17 választott képviselő) és a szenátusból (11 szenátor) áll. A miniszterelnök a képviselőház legnagyobb pártjából kerül ki. Saint Lucia 10 választókerületből áll.

Az igazságszolgáltatást a Supreme Court képviseli. Az ország alkotmánya elismeri a halálbűntetést. 1987 és 2001 között 18 alkalommal hajtottak végre ilyen ítéletet.

Közigazgatási felosztás

Az ország 11 kerületre van felosztva:

szám	kerület	terület in km²	lakosság	népsűrűség (fő/km²)
1	Anse-la-Raye	31	6.495	210
2	Canaries	16	1.906	119
3	Castries	79	61.341	776
4	Choiseul	31	6.372	206
5	Dennery	70	12.773	182
6	Forest	78	0	0
7	Gros Islet	101	19.816	196
8	Laborie	38	7.978	210
9	Micoud	78	17.153	220
10	Soufrière	51	7.328	144
11	Vieux Fort	44	16.329	371
	összes	617	158.076	256

Politikai pártok

• Egyesült Munkapárt (United Workers Party – UWP)
• Saint Lucia Munkapárt (St. Lucia Labour Party – SLP)

Főkormányzók

Név	hivatali ideje
Sir Allen Montgomery Lewis	1979. február 22. – 1980. június 19.
Boswell Williams	1980. június 19. – 1982. december 13.
Sir Allen Montgomery Lewis	1982. december 13. – 1987. április 30.
Vincent Floissac	1987. április 30. – 1988. október 10.
Sir Stanislaus A. James	1988. október 10. – 1996. június 1.
Sir George Mallet	1996. június 1. – 1997. szeptember 17.
Dame Pearlette Louisy	1997. szeptember 17. óta

Gazdasága

Banánültetvény

Luxushajók a főváros kikötőjében

Szektorai

• Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

Cukornád-, gyapot-, kakaó termesztés. Legfontosabb terményei és egyben kiviteli cikkei is a banán és a kókuszdió.

• Energiagazdálkodás – bányászat – ipar

• Szolgáltatások

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Exporttermékek: banán, ruházat, kakaó, zöldség, gyümölcs, kókuszolaj. Importtermékek: élelmiszerek, iparcikkek, gépek, járművek, vegyszerek, üzemanyag. Főbb kereskedelmi partnerek: Egyesült Királyság, Brazília, USA, Trinidad és Tobago, Barbados.

Közlekedés

Az ország egyetlen nemzetközi reptere a Hewanorra International Airport (IATA-code: UVF), a sziget déli csücskében, a fővárostól 30 km-re helyezkedik el. Az országba a British Airways (BA) és a BWIA West Indies Airways (BW) társaságokkal közvetlenül lehet eljutni, míg ha Frankfurt am Mainból indulunk, Barbadoson át kell szállni.

Saint Lucia útjainak hossza 1210 km, ebből 63 km aszfaltozott. A közlekedés bal oldali, hasonlóan Nagy-Britanniához. Az utak többsége kétsávú, viszont szűkek.

A legfontosabb kikötők: Castries, Cul-de-Sac és Vieux-Fort.

Kultúra

Dzsessz-fesztivál, Castries

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene

Gasztronómia

Az ország gasztronómiája a francia konyhához áll közel. A borsot szívesen alkalmazzák. Az egzotikus gyümölcsök (mangó, papaja, ananász) elterjedt.

Sport

A krikett népszerű sport a szigeten. A képen a Beausejour Krikett Stadion, amely nemzetközi játékoknak is helyet ad.

Média

• Radio St. Lucia – állami rádió
• The Wave – magánrádió
• Helen Television Service
• The Voice – újság
• The Star – újság

Állami ünnepek

• Január 1./2.: újév
• február 22.: függetlenség napja
• tavasz: nagypéntek
• tavasz: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
• május 1.: a munka napja
• május/június: pünkösdhétfő
• augusztus 1.: A felszabadulás napja
• október 2.: Új kenyér ünnepe
• December 13. Lucia (Luca)-nap
• december 25./26.: karácsony

Hasznos információk

Az országban a hálózati feszültség 220 volt és 50 Hz a váltóáram. (Néhány hotelben csak 110 volt, és 60 Hz.)

A hotelekben és az éttermekben a borravaló általában 10-15%, míg a taxisofőrök is elvárnak egy keveset.

Forrás

• Saint Lucia Government Statistics Department

További információk

• hivatalos oldal
• képek)
• turisztikai portál
• Saint Lucia.lap.hu - linkgyűjtemény