Suriname

Surinamei Köztársaság
Republiek Suriname Ripoliku Sranan
Suriname zászlaja Suriname címere
Nemzeti mottó: latin: "Justitia – Pietas – Fides" Igazság – Kegyesség – Hűség Nemzeti himnusz: God zij met ons Suriname
Fővárosa	Paramaribo
é. sz. 5° 50′, ny. h. 55° 10′5.8333333333333, -55.166666666667
Államforma	Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök	Dési Bouterse
Alelnök	Robert Ameerali
Hivatalos nyelv	holland
Beszélt nyelvek	szranan, angol, hindi , jávai, mandarin, indián nyelvek
Függetlenség	Hollandiától
Kikiáltása	1975. november 25.
Tagság	A Dél-amerikai Nemzetek Uniója, a CARICOM, az ENSZ, az OAS, az IMF és az OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	290 137 fő (1960) +/- 298 411 fő (1961) +/- 306 613 fő (1962) +/- 314 883 fő (1963) +/- 323 428 fő (1964) +/- 332 315 fő (1965) +/- 341 745 fő (1966) +/- 351 463 fő (1967) +/- 360 548 fő (1968) +/- 367 772 fő (1969) +/- 372 311 fő (1970) +/- 373 785 fő (1971) +/- 372 614 fő (1972) +/- 369 777 fő (1973) +/- 366 690 fő (1974) +/- 364 402 fő (1975) +/- 363 278 fő (1976) +/- 363 108 fő (1977) +/- 363 692 fő (1978) +/- 364 619 fő (1979) +/- 365 616 fő (1980) +/- 366 637 fő (1981) +/- 367 895 fő (1982) +/- 369 654 fő (1983) +/- 372 272 fő (1984) +/- 375 979 fő (1985) +/- 380 890 fő (1986) +/- 386 852 fő (1987) +/- 393 483 fő (1988) +/- 400 251 fő (1989) +/- 406 764 fő (1990) +/- 412 884 fő (1991) +/- 418 700 fő (1992) +/- 424 326 fő (1993) +/- 429 968 fő (1994) +/- 435 776 fő (1995) +/- 441 734 fő (1996) +/- 447 771 fő (1997) +/- 453 920 fő (1998) +/- 460 215 fő (1999) +/- 466 668 fő (2000) +/- 473 312 fő (2001) +/- 480 099 fő (2002) +/- 486 867 fő (2003) +/- 493 394 fő (2004) +/- 499 523 fő (2005) +/- 505 186 fő (2006) +/- 510 433 fő (2007) +/- 515 372 fő (2008) +/- 520 173 fő (2009) +/- 524 960 fő (2010) +/- 529 761 fő (2011) +/- 534 541 fő (2012) +/- 539 276 fő (2013) +/-
Rangsorban	173
Becsült	534 198 fő (2012. augusztus)
Rangsorban	173
Népsűrűség	3 fő/km²
GDP	2006-os becslés
Összes	2 112 millió dollár (152) PPP: 3 018 millió dollár
Egy főre jutó	4 081 dollár (80) PPP: 6 276 dollár
HDI (2014)	0,705 (100) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	163 270 km²
Rangsorban	90
Víz	1,1%
Időzóna	ART (UTC-3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Suriname-i dollár (SRD)
Nemzetközi gépkocsijel	SME
Hívószám	597
Internet TLD	.sr
A Wikimédia Commons tartalmaz Surinamei Köztársaság témájú médiaállományokat.

Suriname (egykor Holland Guyana) állam Dél-Amerika északi részén.

Földrajz

Suriname domborzati térképe

A Central Suriname Természetvédelmi Park az Amazonas őserdejével

Domborzat

Legnagyobb része az üledékes táblákkal fedett, erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ezt esőerdők és ritkán lakott szavannák fedik. Északon az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság terül el. Az utóbbin él a lakosság zöme.

Vízrajz

Az ország fontosabb folyói: Commewijne, Coppename, Corantijn, Cottica, Marowijne, Nickerie, Saramacca, Suriname, Tapanahony

Éghajlat

Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú. A hőmérséklet nem sokat változik az év során. Két esős évszak van, április-augusztus és november-február. A két száraz évszak augusztustól novemberig és februártól áprilisig tart.

Élővilág, természetvédelem

Vízidisznók egy rizsföldön

Ritkán lakott ország, nagy kiterjedésű, máig érintetlen erdőkkel, amelyek területének 92%-át borítják.

Nemzeti parkjai

Az ország területének 12%-a nemzeti park és tó.

Természeti világörökségei

A Central Suriname Természetvédelmi Parkot természeti világörökséggé nyilvánította az UNESCO.

Történelem

A guyanai partokat az európaiak a 15. század végén fedezték fel, a 17. században angolok telepedtek itt le, 1667-ben nyilvánították a területet hivatalos gyarmattá. Új-Amszterdamért cserében hollandok váltották fel az angolokat. 1682-ben alakult meg a Holland Nyugat-indiai Társaság, amely sokaknak adott menedéket, akiknek kávé- és cukornádültetvényei lassan felvirágoztatták az országot. 1796-tól 1802-ig, majd 1804-től 1816-ig brit fennhatóság alá került, majd Holland Guyana néven holland katonagyarmat lett.

Folyók menti kávé, kakaó, cukornád és gyapot ültetvényeikre a holland ültetvényesek sok afrikai rabszolgát hoztak be. A rabszolgákkal a gazdáik rendszeresen rosszul bántak és sok közülük megszökött az ültetvényekről. Az indiánok segítségével az esőerdőben éltek. Ezek a szökött rabszolgák egyedülálló kultúrát hoztak létre és sikeresen védték meg különállásukat. Angol gyűjtőnevük: "maroons", hollandul "bosnegers" (szó szerint "bozótnéger"). Több különálló törzset alapítottak, ilyen a saramaka, paramaka, ndyuka vagy aukan, kwinti, aliku vagy boni, matawai.

Ezek a szökött rabszolgák időnként megtámadták az ültetvényeket, hogy új tagokat, nőket, fegyvert, élelmiszert, felszerelést szerezzenek. A támadások gyakran végződtek az ültetvényes és családjának halálával. Számos sikertelen hadjárat indult ellenük, a 19. században pedig az európai hatóságok több békeszerződést kötöttek, amelyek garantálták szuverenitásukat és kereskedelmi jogaikat.

Suriname-ban 1863-ban tiltották be a rabszolgatartást a hollandok, de a volt rabszolgák csak 1873-ban szabadultak fel teljesen, 10 évi átmeneti időszak után, amely alatt tovább dolgoztak az ültetvényeken minimális bérért és anélkül, hogy büntették volna megkínzásukat. Amikor végül teljesen szabaddá váltak, a rabszolgák nagy számban hagyták el az ültetvényeket, ahol már nemzedékek óta éltek, és Paramaribo városába költöztek. Ültetvényes gyarmatként Suriname erősen függött a munkaerőtől, amelyből ekkor hiány lett. Ezért a hollandok szerződéses munkásokat hoztak Holland Kelet-Indiából (a mai Indonéziából) és Indiából (a britek beleegyezésével). Ezenkívül a 19. század végén és a 20. század elején kis számban, főleg férfiak érkeztek Kínából és Közép-Keletről. Bár Suriname lakossága viszonylag kicsi maradt, történelme következtében a világ egyik legösszetettebb etnikai eredetű, nagyon eltérő kulturális hagyományokkal rendelkező lakosságával rendelkezik.

A 2. világháború folyamán, 1941. november 24-én az USA csapatai megszállták az országot, hogy a bauxitbányászatot a szövetséges hatalmak számára biztosítsák. 1945-től ez az iparág fellendülést mutatott. 1954-től Hollandia tengeren túli tartománya. 1975. november 25-étől független tartomány, de a polgári kormányzatot 1980-ban katonai felkelés döntötte meg. 1987-ben választásokat tartottak, új alkotmányt léptettek életbe, de a volt diktátor (Desi Bouterse) a hadsereg élén maradt. Mivel elégedetlen volt a kormánnyal, 1990-ben telefonon feloszlatta azt. A népnyelvben ez az esemény a "telefonpuccs". Bouterse hatalma megmaradt az 1991-es választások után is. Brutális polgárháború zajlott a suriname-i hadsereg és a maroon-ok között, akik Ronnie Brunswijk lázadó vezért követték. Ez meggyengítette Bouterse pozícióját az 1990-es években.

Suriname-ban a demokrácia a zűrzavaros kilencvenes évek után megerősödött, a gazdaság sokrétűvé vált és kevésbé függött a holland pénzügyi segítségtől. A bauxitbányászat folyamatosan jelentős bevételt biztosított, ezenkívül kőolajat és aranyat kezdtek bányászni. A mezőgazdaság, különösen a rizs és banán termesztése továbbra is fontos része a gazdaságnak, az ökoturizmus pedig új gazdasági tevékenysége az országnak.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete Paramaribóban

Közigazgatási felosztás

Suriname közigazgatása

Suriname 10 körzetre van felosztva.

• Brokopondo, 7364 km² (Brokopondo)
• Commewijne, 2353 km² (Nieuw-Amszterdam)
• Coronie, 3902 km² (Totness)
• Marowijne, 4627 km² (Albina)
• Nickerie, 5353 km² (Nieuw-Nickerie)
• Para, 5393 km² (Onverwacht)
• Saramacca, 3636 km² (Groningen)
• Sipaliwini, 130 567 km² (Paramaribo igazgatása alatt)
• Wanica, 433 km² (Lelydorp)
• Paramaribo, 183 km² (Fővárosi közigazgatás)

Népesség

Kisiskolások

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Arya Dewaker hindu templom

Mecset és zsinagóga egymás közelében, Paramaribo

Rendkívül tarka, indonézek, indiánok, jávai, kínai, és indiai ültetvénymunkások utódai, afrikai négerek, kreolok, európai gyarmatosítók (hollandok leszármazottai) alkotják. Népsűrűsége kicsi, a lakosság főleg tengerparton, a főváros körül tömörül. A lakosság összetétele:

• 27,4% (135 117 fő) indiai
• 17,7% (87 202 fő) kreol
• 14,7% (72 553 fő) Ndyuka és Saramaccaner,
• 14,6% (71 879 fő) jávai
• 12,5% (61 524 fő) egyéb csoportok

A vallás szerint:

• 40,7% (200 744 fő) keresztény (25,2% Protestáns; 22,8% Katolikus)
• 19,9% (98 240 fő) hindu
• 13,5% (66 307 fő) muzulmán
• 5,8% törzsi vallású
• 4,4% ateista
• 15,7% ismeretlen.

A lakosság hihetetlenül sok színű, 40%-a afrikai fekete rabszolga leszármazottai. A feketéken belül 31% tesznek ki a városokban élő kreolok, a maradék 9% dzsungel lakó fekete más néven marun. A népesség 34%-a indiai származású, az ázsiaiakhoz tartozó indonéz, főként javanéz arányuk 14%. 3%-i a kínaiak aránya szintén 3% a különböző törzsekhez tartozó őslakos. 2%-a a lakosságnak európai a holland gyarmatosítók utódai. További 1% egyéb főleg közel keleti bevándorlók.

Szociális rendszer

A születéskor várható élettartam 71,02 év. A csecsemőhalandóság magas: 1000-ből 19 gyerek hal meg. Az egészségügyre a GDP 5,29 %-át költik.

Gazdaság

Cukornádültetvény egyik présüzeme, Mariënburg

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Egykor virágzó cukornádtermesztése hanyatlóban van, jelentős a rizs és a banántermesztés. Fő exportcikkei: bauxit, timföld, alumínium. A bauxitbányászat egy amerikai társaság kezében van, csak egy részét dolgozzák fel helyben. Exportál még makrélarákot, cukrot, és narancsot is. Ma a terület 75%-át rizsföldek alkotják, míg valamikor több volt a cukornádat termesztő vidék.

Közlekedés

Híd Paramaribonál a Suriname folyó felett

Kultúra

Oktatás

Paramarimóban található az ország egyetlen, 1968-ban alapított egyeteme ( Anton de Kom Egyetem ). A kötelező oktatás a gyerekek 12 éves koráig tart.

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség

Paramaribo történelmi belvárosát kulturális világörökséggé nyilvánította az UNESCO. (Lásd még a Paramaribo cikket.)

Ünnepek

Dátum	Holland neve	magyar neve
Január 1.	Nieuwjaar (nyunyari)	újév
2007. március 4.	Holi-Phagwa	hindu újév
tavasz	Goede Vrijdag (bun freida)	nagypéntek
tavasz	1. – 2.Paasdag	húsvétvasárnap és hétfő
május 1.	Dag van de Arbeid (wrokodei)	a munka ünnepe
július 1.	Dag van de Eenheid oder Emancipatiedag (ketikoti)	emancipáció napja
változó	Id ul-Fitr	rámádán
november 25.	Onafhankelijkheidsdag (srefidensi)	függetlenség napja
december 25-26	Kerstmis (kresneti)	karácsony

További információk

• Magyar-Suriname-i Baráti Társaság (Hongaars-Surinaamse Vriendschapsvereniging)
• 2004-es népszámlálás eredményei
• Suriname.lap.hu - linkgyűjtemény
• turisztikai információk hollandul