Marshall-szigetek

Aolepān Aorōkin M̧ajeļ
Republic of the Marshall Islands

A Marshall-szigetek zászlaja

A Marshall-szigetek címere

Nemzeti himnusz: Forever Marshall Islands

Fővárosa

Majuro

é. sz. 7° 07′, k. h. 171° 04′

Államforma

Elnöki köztársaság

Vezetők

Elnök Christopher Loeak

Hivatalos nyelv angol, Marshall-szigeteki nyelv

függetlenség Az Egyesült Államoktól

kikiáltása 1979. május 1.

Tagság ENSZ, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum

Népesség

Népszámlálás szerint 14 665 fő (1960)^[1] +/-
15 052 fő (1961)^[1] +/-
15 545 fő (1962)^[1] +/-
16 111 fő (1963)^[1] +/-
16 702 fő (1964)^[1] +/-
17 283 fő (1965)^[1] +/-
17 840 fő (1966)^[1] +/-
18 388 fő (1967)^[1] +/-
18 965 fő (1968)^[1] +/-
19 622 fő (1969)^[1] +/-
20 397 fő (1970)^[1] +/-
21 310 fő (1971)^[1] +/-
22 340 fő (1972)^[1] +/-
23 440 fő (1973)^[1] +/-
24 536 fő (1974)^[1] +/-
25 580 fő (1975)^[1] +/-
26 549 fő (1976)^[1] +/-
27 470 fő (1977)^[1] +/-
28 399 fő (1978)^[1] +/-
29 416 fő (1979)^[1] +/-
30 581 fő (1980)^[1] +/-
31 895 fő (1981)^[1] +/-
33 334 fő (1982)^[1] +/-
34 895 fő (1983)^[1] +/-
36 567 fő (1984)^[1] +/-
38 334 fő (1985)^[1] +/-
40 203 fő (1986)^[1] +/-
42 148 fő (1987)^[1] +/-
44 063 fő (1988)^[1] +/-
45 813 fő (1989)^[1] +/-
47 300 fő (1990)^[1] +/-
48 481 fő (1991)^[1] +/-
49 382 fő (1992)^[1] +/-
50 052 fő (1993)^[1] +/-
50 577 fő (1994)^[1] +/-
51 020 fő (1995)^[1] +/-
51 397 fő (1996)^[1] +/-
51 697 fő (1997)^[1] +/-
51 922 fő (1998)^[1] +/-
52 076 fő (1999)^[1] +/-
52 161 fő (2000)^[1] +/-
52 184 fő (2001)^[1] +/-
52 161 fő (2002)^[1] +/-
52 115 fő (2003)^[1] +/-
52 074 fő (2004)^[1] +/-
52 058 fő (2005)^[1] +/-
52 084 fő (2006)^[1] +/-
52 150 fő (2007)^[1] +/-
52 245 fő (2008)^[1] +/-
52 341 fő (2009)^[1] +/-
52 428 fő (2010)^[1] +/-
52 495 fő (2011)^[1] +/-
52 555 fő (2012)^[1] +/-
52 634 fő (2013)^[1] +/-

Rangsorban 215

Becsült 56 086 ^[2] fő (2013. július)

Rangsorban 215

Népsűrűség 356 fő/km²

GDP 2008-as becslés

Összes 161,7 millió USD
PPP: 133,5 millió USD

Földrajzi adatok

Terület 181 km²

Rangsorban 216

Időzóna UTC+12 (UTC+12)

Egyéb adatok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Pénznem amerikai dollár (USD)

Nemzetközi gépkocsijel MH

Hívószám 692

Internet TLD

.mh

A Wikimédia Commons tartalmaz Marshall-szigetek témájú médiaállományokat.

A Marshall-szigetek Óceániában elhelyezkedő állam. Mikronézia szigetvilágában Hawaii és Ausztrália között félúton található. Két szigetcsoport: a Ratak- és Ralik-szigetlánc (16 és 18 korall-atoll) és több kis korallpad alkotja. Az állam neve J. Marshall angol hajóskapitány nevét viseli, aki 1788-ban végzett kutatásokat a területen. (A spanyolok révén már régóta ismert volt a szigetcsoport). Az Egyesült Államokhoz 1947 és 1990 között tartozó társult állam, 1991-ben nyerte el teljes függetlenségét. Legismertebb atolljai a Bikini- és az Eniwetok-atoll, melyek az amerikaiak atomfegyver kísérleteiről váltak híressé. Az ország gazdasága nagyban függ az USA által használt katonai támaszpontokért cserébe nyújtott segélyektől. A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam a Csendes-óceánon Mikronézia szigetvilágában fekszik. 29 kisebb korall-atollból és 5 nagyobb szigetből áll, melyek két szigetláncba rendeződnek. A Ratak-szigetek 16, a Ralik-szigetek 18 atollból állnak; hosszan, egymással párhuzamosan nyúlnak el. Az atollok alacsonyak, alig emelkednek ki a tengerből. Előfordul, hogy különösen erős vihar idején elárasztja őket a tenger.

Egy részük lakatlan. A Bikini- és az Eniwetok-atoll egykor lakott volt, de ma lakatlan, mert területükön atombomba-kísérletek folytak. A legnépesebb atoll: Majuro (23 000 fő).

Az éghajlat meleg és párás, az esős évszak májustól novemberig tart. A szigetek időnként tájfuntól szenvednek. A csendes-óceáni tájfunok gyakran a Marshall-szigetek táján alakulnak ki és felerősödnek, miközben nyugat felé haladnak: a Mariana-szigetek és a Fülöp-szigetek felé.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: Marshall-szigetek történelme

A Kr. e. 2. évezredben már lakott volt a terület. Az első európai a spanyol Alonso de Salazar volt, aki 1526-ban fedezte fel a szigeteket. A szigetcsoport nevét az 1788-ban itt járt John William Marshall brit kapitány emlékére kapta.

1885-ben német gyarmat lett.

1914-ben Japán megszállta a szigeteket, és katonai támaszpontokat létesített. Ezt jóváhagyva a Népszövetség 1920-ban felhatalmazta Japánt a szigetcsoport közigazgatására.

Gombafelhő egy nukleáris bomba tesztelése után, Bikini-atoll

1944. január 31-én a Kwajalein-atollról kiindulva az amerikaiak elfoglalták a szigeteket. 1947. július 18-án megalapították a Csendes-óceáni Gyámsági Területet, és az Amerikai Egyesült Államok közigazgatása alá rendelte az ENSZ. Az USA nukleáris fegyverek tesztelésére használta a Bikini- és Eniwatok-atollokat 1958-ig.

1973-ban a szigetcsoport kilépett a Mikronéziát alkotó szigetek szövetségéből. 1979 május 1-jén az USA elismerte a Marshall-szigetek alkotmányát és kormányát, Amata Kabua-t elnökké válsztották. (Ez a nap az ország nemzeti ünnepe, az alkotmány napja.) A „Marshall-szigeteki Köztársaság” elnevezés 1982-ben vált hivatalossá. 1986. október 21-én az USA hivatalosan is 'szabadon társult' államává fogadta, függetlenedve a gyámsági területtől.

1990-ben az ENSZ megszüntette a gyámságot és elismerte független államként, majd 1991-ben felvette tagjai sorába a Marshall-szigeteki Köztársaságot.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Marshall-szigetek parlamenti épülete

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnöki köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos értelemben vett politikai pártok még nem léteznek. A jelenlegi csoportosulásoknak nincs párt-székhelye, vagy belső szervete. Inkább nevezhetők frakciónak, érdekközösségnek:

„Aelon Kein Ad” párt, vezetője: Michael Kabua
„United Democratic Party” (UDP), vezetője: Litokwa Tomeing

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név	hivatali ideje
Amata Kabua	1979. május 1. – 1996. december 21.
Kunio D. Lemari	1996. december 21. – 1997- január 14. Az első elnök halálát követően elnökölt ideiglenesen.
Imata J. Kabua	1997. január 14. – 2000. január 10.
Kessai H. Note	2000. január 10. - 2008 január 7.
Litokwa Tomeing	2008. január 7. - 2009 október 21. Bizalmatlansági szavazással lemondatták.
Jurelang Zedkaia	2009. november 2. óta

(Az első elnök írta a himnusz szövegét és zenéjét; róla nevezték el a főváros repülőterét. Felesége tervezte az állam zászlaját)

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

33 törvényhozási körzet (municipality)

Ailinginae, Ailinglaplap, Ailuk, Arno, Aur, Bikar, Bikini, Bokak, Ebon, Eniwetok, Erikub, Jabat, Jaluit, Jemo, Kili, Kwajalein, Lae, Lib, Likiep, Majuro, Maloelap, Mejit, Mili, Namorik, Namu, Rongelap, Rongrik, Toke, Ujae, Ujelang, Utirik, Wotho, Wotje

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marsahall-szigeteki Rendőrség.

Állandó hadserege nincs. Hadrafogható lakossága kb. 13 000 fő férfi és ugyanennyi nő. Az 1983-ban megszavazott társult állami szerződés értelmében az USA teljes joga és felelőssége a külbiztonság és a honvédelem biztosítása.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: A Marshall-szigetek települései

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország hivatalos nyelve az angol és a Marshall-szigeteki nyelv. A lakosság a hivatalos nyelvek mellett a helyi nyelveken beszél.

A népcsoportok megoszlása: 97% mikronéz és 3% amerikai.

90%-a a lakosságnak protestáns, 8,5%-a a katolikus egyház tagja.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság főként földműveléssel és halászattal foglalkozik. Fontosabb termény a kókuszdió. A kopra feldolgozása és a kézművesség képviseli az ipart. Jelentős az idegenforgalom.

Az elmúlt évtizedekben a GDP-növekedés átlagosan csak 1%-os volt a jelentős aszály miatt. Az építőiparban és a turizmusban nagy volt a visszaesés.

Adózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adó viszonylag alacsony. A jövedelemadónak két kisebb kulcsa van (8% és 14%). A társasági adó 11,5%. Az általános forgalmi adó 6%. Az ingatlanok adómentesek.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

mezőgazdaság: 31,7%
ipar: 14,9%
szolgáltatások: 53,4%

(2004-es becslés a GDP arányában)

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdasági termelés kis gazdaságokban koncentrálódik. A legfontosabb kereskedelmi növények: kókuszdió, kenyérfa-gyümölcs, paradicsom és sárgadinnye. A szigeten igen kevés a természeti erőforrás, ezért a behozatal jóval meghaladja az exportot.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kopra feldolgozás és a kézműipar mellett a kisüzemi ipar jellemző, amely kézművességre, valamint halfeldolgozásra specializálódott.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Omelek sziget egy helikopter leszállóhellyel

legjelentősebb kikötő:
- Uliga (Majuro-atoll)
nagyobb repülőterek:
- Marshall Islands nemzetközi repülőtér MAJ/PKMJ (más néven „Amata Kabua”) (Uliga, Majuro-atoll)
- Kwajalein KWA/PKWA (Kwajalein-atoll)
kisebb repülőterek:
- Bikini (BII)
- Eniwetok (ENT)
- Jeh (JEJ)
- Kwajalein (EAL)
- Woja (WJA)

(Összesen 15 repülőtér található az országban, de csak 4 rendelkezik betonozott kifutóval.)

úthálózat:
2 028 km aszfaltozott úttest (ebből 75 km gyorsforgalmi út) (2007-es adat)

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bővebben: A Marshall-szigetek világörökségi helyszínei

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Majuro egy partszakasza

2005-ben az Aloha Airlines kivonult több piaci területről, melynek során megszüntették járataikat a Marshall-szigetekre is. Bár a nemzetközi légitársaságok indítanak járatokat Majurora, az Aloha döntése nagy visszaesést okozott az ország turizmusból származó bevételében.