Antananarivo
| Antananarivo | |||
.jpg) |
|||
| Antananarivo látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Madagaszkár |
||
| Testvérvárosok |
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 903 450 fő (2001) +/- | ||
| – elővárosokkal | 1 403 449 fő | ||
| Népsűrűség | 10,266.5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 88 km² | ||
| Időzóna | Kelet-afrikai idő (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Antananarivo
Pozíció Madagaszkár térképén
|
|||
| d. sz. 18° 56′, k. h. 47° 31′Koordináták: d. sz. 18° 56′, k. h. 47° 31′ | |||
| Antananarivo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antananarivo témájú médiaállományokat.
|
|||
Antananarivo (régebben Tananarive) Madagaszkár fővárosa, az azonos nevű megyében, a d. sz. 18° 55'-én és a k. h. 47° 33'-én található. A hely nevének jelentése „Ezer ember városa” (arivo = ezer). Lakóinak száma: 1 300 000 fő [1].
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város a sziget közepén, a Központi-plató északi részén található, egy lényegében elérhetetlen kősziklás csúcson 1250–1450 m (5000 láb) magasságban. Nyugat és dél felől az Ikopa folyó széles lapálya övezi, északi és keleti irányból sziklás dombok keretezik. Az ország legnagyobb városa, egyben adminisztratív, kommunikációs és gazdasági centruma.
Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A nagy tengerszint feletti magasság a város trópusi szavanna éghajlatát kellemessé, szélsőségektől mentessé teszi. Az évi középhőmérséklet 17,2 °C, a február a legmelegebb (19,9 °C), a leghűvösebb a július (13,3 °C). A csapadék nagyobb hányada november és április között hullik, az évi átlagos mennyiség 1360 mm és még a száraz évszakban is jut eső minden hónapra.
| Antananarivo éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 33,0 | 32,0 | 31,0 | 31,0 | 29,0 | 27,0 | 27,0 | 29,0 | 33,0 | 35,0 | 34,0 | 33,0 | 35,0 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 25,4 | 25,9 | 25,4 | 24,8 | 22,9 | 20,9 | 20,2 | 20,6 | 23,0 | 25,2 | 26,0 | 25,8 | 23,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 16,6 | 16,9 | 16,3 | 15,2 | 12,9 | 10,8 | 10,3 | 10,3 | 11,3 | 13,4 | 15,1 | 16,3 | 13,8 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 12,0 | 11,0 | 11,0 | 7,0 | 4,0 | 1,0 | 3,0 | 2,0 | 3,0 | 6,0 | 6,0 | 11,0 | 1,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 270 | 256 | 183 | 50 | 20 | 7 | 11 | 15 | 9 | 66 | 170 | 304 | 1365 |
Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A várost 1625-ben alapították, és a Merina királyok királyságuk, Imerina központjává tették. A merinák hódító háborúi révén jelentősége fokozatosan növekedett és 1797-ben (vagy 1794-ben[1]) lett az ország fővárosa. Közülük is kiemelkedik I. Radama. A franciák 1895-ben foglalták el a várost, és tették Madagaszkáron a gyarmati közigazgatás központjává és főkormányzói székhelyévé. Az ország 1960-ban kivívott függetlensége óta a város fejlődése felgyorsult, népessége rohamosan növekedett. Lakóinak többségét a malájokhoz közel álló merina etnikum teszi ki. Függetlenségének újbóli kivívásakor a városra a Tananarive elnevezést is használták rövidebb ideig.
Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A városban és környékén főleg élelmiszereket, cigarettát és textilt állítanak elő. Jelentős a hagyományos rizshántolás, a hús-, a tej- és a konzervipar, a bőr- és cipőipar szerepe. Újabb keletű az autó-összeszerelés és a vegyészet. Az ország ipari termelésének több, mint egynegyedét a főváros üzemei szolgáltatják. A keresők kétharmada a szolgáltatásban dolgozik.
Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A városban található a Madagaszkári Egyetem, a Nemzeti Közigazgatási Főiskola, a Malgas Akadémia, a Tanárképző Főiskola és a Rural d'Ambatobe kollégium. Antananarivo számos könyvtára és múzeuma révén az ország szellemi életének központja.
Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A fővárosban öt országos főútvonal találkozik, amelyeken keresztül valamennyi nagyobb településsel összeköttetést teremthet. A két repülőtere közül a városközponthoz közelebb fekvő, óriásgépek fogadására is alkalmas korszerű Ivato elsősorban a nemzetközi forgalomban tölt be vezető szerepet. A város hegyes-völgyes domborzata nagyon megnehezíti a tömegközlekedést, amelyet autóbuszokkal bonyolítanak le. A sok keskeny utca forgalma többnyire egyirányú.
Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- a Rova (királynői palotaegyüttes), melynek építését 1650 körül, Andrianjaka merina király kezdte;
- a Manjakamiadana (a tulajdonképpeni királynői palota)
- a Manampisoa-palota
- a merina királyok mauzóleumai
Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 963-09-2873-6
- ↑ A világ fővárosai
|
