Monaco

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monacói Hercegség
Principauté de Monaco
Principatu de Múnegu
Monaco zászlaja
Monaco zászlaja
Monaco címere
Monaco címere
Nemzeti mottó: Deo Juvante
(latinul: Isten segítségével)
Nemzeti himnusz: Hymne Monégasque
LocationMonaco.svg

Fővárosa Monaco
é. sz. 43° 43′ 52″, k. h. 7° 25′ 11″
Államforma Alkotmányos monarchia
Vezetők
Herceg II. Albert monacói herceg
Államminiszter Michel Roger
Hivatalos nyelv francia
függetlenség 1297. január 8.
Népesség
Népszámlálás szerint 36 950 fő (2013) +/-
Rangsorban 224
Becsült 36 136 fő (2012 [1])
Rangsorban 224
Népsűrűség 16 329 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 1,93 km²
Rangsorban 193
Időzóna közép-európai idő
UTC+1 (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel MC
Hívószám 377
Internet TLD .mc
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monacói Hercegség témájú médiaállományokat.


Monaco elhelyezkedése
La Condamine
Fontvieille
Palota
Kaszinó
Monacói kikötő
Fontvieille-i
kikötő
térkép szerkesztése

Monaco (monacóiul Munegu) hercegsége egy kis városállam, a világ második legkisebb országa, amely Franciaország és a Földközi-tenger közé ékelődik a francia Riviérán. Egyedül Franciaországgal határos. Területe, amely szinte csak Monaco városából áll, a világ legsűrűbben lakott országa. Monaco adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. 1292 óta a Grimaldi-ház uralkodik a hercegségben. A jelenlegi uralkodó II. Albert.

Földrajza, természeti környezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vatikán után Monaco a második legkisebb állam a világon. A Földközi-tenger partján, Nizzától 18 kilométerre keletre fekszik, a francia-olasz határ közelében, szárazföldön csak Franciaországgal határos. Az ország egy keskeny földsáv a harmadkorban felgyűrődött, jobbára kristályos kőzetekből álló Tengeri-Alpok lábánál, legmagasabb pontja a 140 méteres Mont Agel. A Földközi-tengerbe nyúló Monacói-félszigeten és Monte-Carlo sziklakiszögellésén fekszik. 3 km hosszan és 200–500 m szélesen nyúlik el a parton.

A terület teljesen urbanizált, ezáltal az ország a legsűrűbben lakott terület a Földön. Monaco öt kerületre (quartier) oszlik: Monaco-Ville városára, La Condamine kikötőjére, Monte-Carlo lakó- és üdülőövezetére (itt található a híres kaszinó is),Fontvieille tengertől elhódított területére,és Moneghetti mentési övezetére.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Park pálmafákkal

Kellemes mediterrán, a Tengeri-Alpok magaslatai útját állják az északi légtömegeknek. Az évi középhőmérséklet: 15 °C. A január-februári átlagos minimum hőmérséklet 8 °C, a július-augusztusi maximum hőmérséklet 26 °C körül alakul.

A napsütéses órák száma: 2750 óra/év, szinte örök tavasz van. A tenger nyaranta 23-24 °C-os, csapadék csak ősszel és télen hull. Az idegenforgalomban nem különül el élesen a nyári és téli szezon, de nyáron azért nagyobb a forgalom. A hercegség gyönyörű látképéről és kellemes, napos klímájáról egyaránt híres.


Monaco éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 12,3 12,5 14,0 16,1 19,4 23,0 25,8 25,9 23,8 19,9 16,1 13,4 18,5
Átlaghőmérséklet (°C) 10,2 10,4 11,8 13,9 17,1 20,8 23,5 23,7 21,6 17,8 14,0 11,4 16,4
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 8,1 8,2 9,6 11,6 14,8 18,5 21,2 21,5 19,3 15,6 11,9 9,3 14,1
Átl. csapadékmennyiség (mm) 82 76 70 62 48 37 15 31 54 108 104 77 768
Havi napsütéses órák száma 148 152 201 228 269 297 341 306 240 204 156 142 2668


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

francia megszállása 1860.
A Monacói Hercegség területe a 19. század közepén, Menton és Roquebrune elvesztése előtt
Monaco
Légifotó

A várost genovai kolóniaként alapították 1215-ben. 1297 óta a Grimaldi-ház uralma alatt áll, amikor François Grimaldi és katonái ferences szerzetesnek álcázva elfoglalták Monaco erődjét. 1789-től 1814-ig a város francia fennhatóság alatt állt. 1815-től 1860-ig a bécsi kongresszus döntése alapján Szardínia protektorátusa volt, 1861-ben a francia-monacói szerződésben elismerték az ország függetlenségét. Ugyanakkor az ország elvesztette területének 95%-át - Nizzát és vidékét - Franciaország javára.

Monaco hercege az 1911-es alkotmányig abszolút uralkodó volt. A versailles-i békeszerződés kiegészítéseként a franciák védnökséget vállaltak Monaco felett.

III. Rainier herceg, Monaco előző uralkodója 1949-ben lépett trónra apja, II. Lajos után. Az 1962-es alkotmány eltörölte a halálbüntetést, szavazati jogot biztosít a nőknek, és létrejött az alapvető szabadságjogokat biztosító Legfelső Bíróság. 1993-ban Monaco az ENSZ teljes jogú tagja lett. 2005. április 6-án meghalt III. Rainier. Grace Kelly amerikai filmszínésznőtől 1958-ban született fia, Albert herceg követte a trónon, II. Albert néven.

Egy 2002-es francia-monacói szerződés szerint, ha a monacói trónnak nincs örököse, a hercegség önálló állam marad, és nem válik Franciaország részévé (ahogy az a korábbi szerződésekben volt).

Monaco 2004. október 5-én az Európa Tanács teljes jogú tagjává vált.

Államszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monaco 1911 óta alkotmányos monarchia, az államfő a herceg. A végrehajtó hatalmat az államminiszter (aki a kormányfő szerepét tölti be) és az általa elnökölt négytagú Kormányzótanács, a Kormány állami szervkabinet gyakorolja. Az államminiszter francia állampolgár, akit a herceg választ 3 évre a francia kormány által jelölt személyekből. Az alkotmány szerint a herceg megosztja hatalmát a 18 tagú, egykamarás parlamenttel, a Nemzeti Tanáccsal, amelynek tagjait 5 évre, közvetlen szavazással választják.

A belügyeket a polgármester által elnökölt, 15 tagú Közösségi Tanács tartja kézben.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monaco egyik legfontosabb bevételi forrása a turizmus, a turistákat főleg a klíma és a kaszinó vonzza. 2001-ben az üdülőhajók által használt mólót ki is egészítették a nagy forgalom miatt.

Az országban nincs jövedelemadó, a társasági adó alacsony, ezáltal adóparadicsom mind a lakosság, mind a helyi bejegyzésű cégek számára. Bizonyos üzleti szektorok, mint a dohányipar és a posta állami monopóliumok. (A telefontársaság, amely korábban szintén állami tulajdon volt, már a Vivendi SA tulajdona.) Az életszínvonal rendkívül magas. Az 5000 monacói őslakos a világ legelkényeztetettebb etnikai csoportja: nem fizetnek adót, nagylelkű állami támogatásokat kapnak, mert a kormányzati épületekben a lakbéreket mesterségesen alacsony szinten tartják. A monacóiak elsőbbséget élveznek az alkalmazás területén, 1997-ben összesen 35 munkanélküli volt az országban.

Egy közelmúltban készült francia jelentés szerint Monacóban lazák a pénzmosásra vonatkozó törvények és szabályok, beleértve a kaszinó szabályait is, és Monaco kormánya akadályozza az ilyen jellegű ügyek kivizsgálását.

Monaco nem tagja az Európai Uniónak, de nagyon szoros kapcsolatban állnak (vámunió, közös pénznem). Az euró használati joga mellett az államnak joga van saját euróérméket verni.

A kikötő, lent a Forma 1-es pálya
A kikötő, lent a Forma 1-es pálya

Adózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monaco 1890-ben
Monaco 1930-ban

Kedvező adózási szabályai miatt is sokan választják lakhelyül Monacót olyanok, akiknek ez számít és akik megengedhetik ezt maguknak, például csúcssportolók. 2008-ban Monte-Carlóba költözött például a magyar teniszező, Szávay Ágnes is.[2]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A miniállam az A8-as autópályáról letérve közelíthető meg, vagy tengerparton futó főutakon. A közlekedési helyzet a hercegségben belül terhelt, főleg csúcsidőben. A főszezonban, és főbb rendezvények ideje alatt gyakran előfordul az utcán a forgalmi dugók. A közúti kapcsolatok biztosítása érdekében számtalan alagút épült, összekötve a városi utcákat. Sajátossága a miniállamnak, hogy az egyes utcára telepített, afeletti épületek magukba foglalják a körforgalmi csomópontot, vagy az alsóbb szinteken egy-egy városi alagútnak adnak helyet. A hercegség területe és a már Franciaországhoz tartozó Beausoleil város területe, utcái összeolvadnak, a határt csak a Beausoleil várostáblák jelölik.

A közlekedési nehézségek ellenére számos nyilvános parkolóház létesült terek alatt, sziklákba építve. A parkolóházak díja kedvező, általában 1-1,5 euró óránként még a Casino előtti mélygarázsban is. A parkolóházak foglaltságát a hercegség bejáratainál és nagyobb kereszteződéseiben elhelyezett kijelzők mutatják. Az utcákon kevés szabad parkoló van. Nagy befogadó képességű parkoló a kikötő mellett található.

A gyalogosokat segítik az aluljárók és liftek is, amelyek révén egyes utcaszintek között lehet a távolságot akadálymenetesen lerövidíteni.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőtere Nizza. A repülőtér és Monaco között magán buszjárat közlekedik. Helikopterek számára a Heliport De Monaco biztosít leszállóhelyet.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegség központi részén, a La Condamine-nél található a kikötő, számos luxus jachtnak adva otthont. A kikötő két végén a városi tömegközlekedést szolgáló vállalat (CAM) kishajójáratot üzemeltet a Theatre Pirncesse Grace és a Fort Antoipe között ingázva.

Közösségi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegség területén 1897-ben alapították Monaco villamos vasúttársaságát. Az első vonal Place d'Armes - Saint Roman szakaszon 1898. május 14-én nyílt meg. A vonalat aztán 1899. március 11-én a Station Monaco - Place du Gouvernement között, majd 1900. május 3-án a Casino - Gare de Monte-Carlo szakaszokkal bővítették. Az egyvágányú villamos vasút 1900-ban összekötésre került a nizzai vonallal. 1903-ban a Casino és Gare de Monte-Carlo szakaszt megszüntették. A villamos vonalat végül 1931. január 26-án bezárták.

Az állam területén a Compagnie des Autobus de Monaco (CAM) biztosítja a közösségi közlekedést legmodernebb járműveivel. A hercegség területén 5 vonalon működik buszközlekedés.

  • 1 vonal Monaco Ville - St. Roman és vissza
  • 2 vonal Monaco Ville - Jadrin Exotique és vissza
  • 4 vonal Codamine - St. Roman és vissza
  • 5 vonal Fontvieille - Hospital és vissza
  • 6 vonal Fontvieille - Larvotto és vissza.[3]

Az éjszakai járat mindennap 21.20 és 00.20 között közlekedik, péntek és szombat éjjel hajnali 4-ig, és a hercegség egész területét bejárja. Az egyvonalas utazás ára 2 euró. Napi jegy 5 euró és 24 órára érvényes, valamint jogosít a vízibuszra is.[4]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monte-Carlo

Monaco a világ legsűrűbben lakott országa, és a legnagyobb népsűrűséggel rendelkező település, Makaó után.

Az őslakos monacóiak kisebbségben vannak országukban. A legnagyobb népcsoportot a franciák adják (47%), míg a monacóiak és az olaszok 16-16%-ot alkotnak, a maradék 21% pedig 125 különböző ország állampolgáraiból tevődik össze.

Az ország hivatalos nyelve a francia, de az angolt, az olaszt és a helyi monacói nyelvet (sokan csak a ligur nyelv dialektusának tartják, de az erős francia és okcitán hatás miatt számos eltérés van a kettő között, egyik sem tekintendő viszont az olasz nyelv dialektusának) szintén beszélik.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A monacói katedrális

Római katolikus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hivatalos vallás a katolikus vallás, de az alkotmány biztosítja a vallásszabadságot. A monacóiak 90%-a katolikus. Öt katolikus templom és egy katedrális van Monacóban. Monacónak saját érseke is van.

Anglikán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy anglikán templom van az országban, a Szent Pál templom. Hozzá tartozik egy angol nyelvű könyvtár is, amely több mint 3000 könyvet tartalmaz. 2007-es felmérések szerint 135 anglikán ember él Monacóban.

Zsidó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Monacói Zsidó Kulturális Egyesületet, az Association Culturelle Israelite de Monaco-t 1948-ban alapították meg. Monacóban üzemel zsinagóga, és héber iskola is. Különböző szervezetek, mint a WIZO és a B’nai B’rith is jelen vannak a miniállamban. A zsidó népesség fele askenázi, fele szefárd.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hercegi palota
Fontvieille városrész
Casino Monte-Carlo
Az oceonográfia intézménye

Monacói szikla[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetlen nagy, a tengerbe 800 m-re benyúló sziklatömb: 300 m széles, 65 m magas. Látványosságai: hercegi kastély, óceánmúzeum, óváros.

La Condamine[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hercegség modern üzletnegyede Monaco és Monte-Carlo között. A Kutyafej-hegy, a jachtkikötő és a botanikus kert tartozik hozzá.

Monte-Carlo[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer és kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monaco eddig egyszer nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivált, 1971-ben.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Forma–1-es pálya a híres kaszinó előtt is elhalad

1929 óta rendezik meg a Formula–1 monacói nagydíjat, 1950 óta a Formula–1 évente megfordul a hercegségben. A nagydíjat Monaco városi pályáján a Circuit de Monacon rendezik, mely a Forma–1 leglassabb pályája. A városi pálya a tenger mentén helyezkedik el, és egy hosszú alagút is található benne. A legtöbbször Monacóban Ayrton Senna és a McLaren nyert. A rali-világbajnokság is hagyományosan a Monte Carlo-ralival indul januárban, legtöbbször Sébastien Loeb győzött, hatszor. Hét bajnoki címével a francia élvonalban, a Ligue 1-ben szerepel a város labdarúgócsapata, az AS Monaco FC. Stadionja a Fontvieille városrészben fekvő II. Lajos Stadion. 1998 óta Monacóban játsszák az UEFA-szuperkupa döntőjét, minden évben augusztus utolsó péntekjén. Tavasszal rendezik meg a Monte Carlo Masterst, amely az ATP férfi tenisztorna-sorozat tagja. 1995 óta kerül megrendezésre minden novemberben a Marathon de Monaco et des Riviera. Az EPT Monte Carlo, amit 2005 óta a Monte Carlo Bay Hotelben rendeznek, Európa egyik neves pókerbajnoksága.

Turizmusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.monacostatistics.mc/News/Official-population-on-December-31-2012 Hivatalos becslés
  2. Szávay Ágnes Monte-Carlóba költözött
  3. Monaco közösségi közlekedése. cam.mc honlapja. (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.)
  4. Monaco közösségi közlekedés tarifái. cam.mc honlapja. (Hozzáférés: 2013. augusztus 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monaco témájú médiaállományokat.