San Marino

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

San Marino Köztársaság
Serenissima Repubblica di San Marino Ripóbblica d' San Marein
San Marino zászlaja San Marino címere
Nemzeti mottó: Libertas (latinul: Szabadság) Nemzeti himnusz: Inno Nazionale
Fővárosa	San Marino
é. sz. 43° 56′, k. h. 12° 28′43.933333333333, 12.466666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
Régenskapitány	Gianfranco Terenzi
Régenskapitány	Guerrino Zanotti
Hivatalos nyelv	olasz
függetlenség	301. szeptember 3.
Népesség
Népszámlálás szerint	31 448 fő (2013) +/-
Rangsorban	225
Becsült	32 646 fő (2014. március 31.)
Rangsorban	225
Népsűrűség	533 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	61,19 km²
Rangsorban	190
Időzóna	közép-európai idő UTC+1 UTC+2 (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	RSM
Hívószám	378
Internet TLD	.sm
A Wikimédia Commons tartalmaz San Marino Köztársaság témájú médiaállományokat.
Olaszország Olaszország SAN MARINO La Dogana Serravalle Domagnano Acquaviva Borgo Maggiore Faetano Fiorentino Chiesanuova

San Marino, teljes nevén a San Marino Köztársaság (olaszul Serenissima Repubblica di San Marino, emilián–romanyol nyelven San Marein, vagy Ripóbblica d' San Marein, serravalleiül San Maroin) a világ legkisebb országainak egyike. Dél-Európában helyezkedik el, Olaszország teljesen körülöleli.

Földrajz

San Marino domborzati térképe

Monte Titano

San Marino Olaszország enklávéja, az olasz Emilia-Romagna és Marche régiók határán. Domborzatát az Appenninek uralják. A legmagasabb pont a Monte Titano, 749 méter. Vízfelülettel az ország nem rendelkezik.

Az éghajlat mediterrán, forró nyarakkal és enyhe telekkel.

San Marino a harmadik legkisebb állam Európában, csak Monaco és a Vatikán kisebb nála.

Története

San Marino a legrégebbi ma is fennálló köztársaság, amelyet 301-ben alapított egy remete kőfaragó, Szent Marinus (olaszosan Marino). A monda szerint Marinus Dalmáciából érkezett 301-ben (más források pontosítanak: Rab szigetéről származott), és hamarosan kolostort alapított a Titán-hegyen, hogy a Diocletianus római császár által üldözött keresztényeket befogadhassa. Emiatt a San Marinó-iak őt tekintik a köztársaság megalapítójának. Írásos dokumentum azonban csak 885-ben említi a kolostort és a körülötte kialakult települést, amelyet alapítójáról San Marinónak neveztek el. A mai köztársaság parlamentjének elődje az 1000-ben létrehozott népgyűlés (Arengo).

A századok során a környékbeli területek urai többször is megkísérelték elfoglalni az önálló államot, lakói azonban a legtöbb esetben meg tudták védeni. Csak 1739-ben sikerült bevennie a pápa nevében Alberoni legátusnak, de a városkában kitört lázadás hatására XII. Kelemen pápa 1740-ben ismét függetlennek nyilvánította az államot. Napoléon Bonaparte tábornok 1797-ben felajánlotta az országnak területe bővítését és a „barátságát”, azonban az ország lakossága ezt visszautasította, ezzel is törekedve a függetlenség fenntartására. San Marino függetlenségét az 1815-ös bécsi kongresszus is megerősítette.

Időközben átalakult az állam politikai rendszere, a Népgyűlés helyett megalakult a Nagy Tanács, amely 60 tagból áll ma is. Az államnak két államfője (régenskapitány, Capitano Reggente) van, őket félévenként (április 1. és október 1.) választja meg a nagytanács.

Az I. világháborúban Olaszország 1915. május 23-án üzent hadat Ausztria-Magyarországnak, San Marino pedig 1915. június 3-án.

A második világháborúban San Marino először hadat üzent Nagy-Britanniának. Olaszország kapitulációjakor kinyilvánította semlegességét, 1944. szeptember 21-én pedig hadat üzent Németországnak.

Itt működött a világ egyik legelső demokratikusan választott kommunista kormánya, 1945-től 1957-ig. San Marino volt a világ legkisebb köztársasága 301-től 1968-ig, amikor Nauru függetlenné vált.

1988-ban az Európa Tanács tagja lett, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe 1992-ben lépett be. Nem tagja az Európai Uniónak.

Közigazgatása és politikai rendszere

Alkotmány, államforma

San Marino parlamentáris köztársaság, 1244-ben alkotott köztársasági alkotmánya az egyik legrégebbi az egész világon.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A parlamentként működő Általános Nagytanács (Consiglio Grande e General) tagjait ötévente, népszavazással választják. A parlament két saját tagját jelöli ki régenskapitánynak, akiket hat hónapra választanak. A két régens és a kabinet alkotja a végrehajtó hatalom gerincét.

Szintén a Nagytanács tagjai választják meg a Tizenkettek Tanácsát (Consiglio dei XII), akik az igazságszolgáltatásért felelnek a Nagytanács hatalmi ideje alatt.

Közigazgatási felosztás

Cesta, az egyik torony a Monte Titanón a három közül

Guaita tornya

Montale

San Marino kilenc körzetre (castelli) oszlik, amelyek egyúttal városok is. Ezek a következők:

Acquaviva Borgo Maggiore Chiesanuova Domagnano Faetano Fiorentino Montegiardino San Marino (Città di San Marino), főváros Serravalle

Politikai pártok

• Kereszténydemokraták (PDCS)
• Szocialisták és demokraták
• Népi Szövetség
• Egyesült Baloldal (Sinistra Unita)
• Szociáldemokraták (NPS)
• Noi Sammarinesi (NS)
• Popolari Sammarinesi
• Nacionalisták (AN)
• Sammarinesi per la Libertà (SpL)

Védelmi rendszer

Olaszországgal kötött barátsági és együttműködési megállapodásának értelmében (melyet időről időre megújítanak) külső fenyegetettség esetén az olasz haderő kelne a törpeállam megsegítésére.

Gazdaság

Bár San Marino hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak, megegyezés alapján használhatja az eurót saját pénznemeként, és joga van saját euróérméket verni. Az euró bevezetése előtt a San Marinó-i lírát használták, amely lényegében az olasz lírával megegyező pénz volt. A San Marinó-i euróérmék alacsony példányszámuk miatt, ahogy korábban a San Marinó-i lírával is volt, az érmegyűjtők kedvencei közé tartoznak.

A turizmus több mint 50%-át hozza az ország GDP-jének, éves szinten több mint 3 millió turista látogat el ide. Az ország főbb látnivalói – a természeti szépségeken kívül – San Marinóban találhatók. A városfallal körülvett középkori óvárosban több száz éves épületek, templomok állnak.

• A Szent Ferenc-templom, 14. század
• San Marino-bazilika, ahol Szent Marinus, a köztársaság megalapítójának ereklyéit őrzik
• kormányzósági palota a főtéren
• Borgo Maggiore városrész (fegyver-, bélyeg- és a Garibaldi Múzeum)
• a Titán-hegy három csúcsán, a majdnem függőleges sziklafal tetején egy 11. századi és egy 13. századi erődítmény látható

A fővároson kívül a többi településen is van egy-egy középkori templom vagy erődítmény.

A fő iparágak a banki szolgáltatások, a ruhaipar, az elektronikai ipar és a kerámiaipar. A fő mezőgazdasági termékek a bor és a sajt.

Az ország postabélyegeit, amelyek csak az országon belül érvényesek, főleg bélyeggyűjtőknek adják el, ezzel is bevételt generálva.

Az életszínvonal Olaszországéhoz hasonlítható, ahonnan az élelmiszert is szállítják. San Marino vámunióban áll Olaszországgal.

Népessége, lakossága

Általános adatok

• Lakossága: 32 438 fő (2013)
• Népsűrűség: 533 fő/km2
• Népességnövekedés: 1,6%
• Születéskor várható élettartam: férfiak – 77 év, nők – 85 év
• Városi lakosság aránya: kb. 95%

Legnépesebb városok

Az ország két legnépesebb városa San Marino (a főváros), valamint Serravalle, melynek lakossága meghaladja a fővárosét.

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

A hivatalos nyelv az olasz, a domináns vallás a római katolikus (95%). Az országot teljesen körülzárja Olaszország. Sok olasz él San Marinóban ugyan, s bár az olasz a hivatalos, de az eredeti san marinói lakosság nyelve tulajdonképpen az emilián–romanyol nyelv, mely az olasszal csak újlatin mivoltát tekintve rokon, ugyanis a galloromán nyelvcsaládba tartozik, tehát önálló nyelv.

Oktatási rendszer és kultúra

Iskolarendszer

San Marinóban 10 év a tankötelezettség, az alapiskolába 5 évet járnak a diákok, azután 3 évet a középiskolában, majd két évet a még magasabb iskolában töltenek el.

1985-ben egy kis egyetemet nyitottak meg, melynek a neve Università degli Studi di San Marino. Jelentős felsőoktatási intézmény még az Akademio Internacia de la Sciencoj San Marino, olaszul Accademia Internazionale delle Scienze San Marino (San Marinó-i Nemzetközi Akadémia), ennek hivatalos nyelve az eszperantó.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Kulturális világörökség

A kulturális világörökség része San Marino történelmi központja és a Monte Titano.

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom
• Filmművészet
• Zene
  • San Marino az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Gasztronómia

A kicsiny ország konyhájának jellemzője a bor és a sajt.

Sport

Labdarúgás

San Marino labdarúgó-bajnokságának két csoportja van: az első osztály (Girone A) és a másodosztály (Girone B). Az országban 15 csapat van:

Girone A (7 csapat)

• S.P. Cailungo (Borgo Maggiore)
• S.S. Cosmos (Serravalle)
• S.P. La Fiorita (Montegiardino)
• S.S. Pennarossa (Chiesanuova)
• S.P. Tre Fiori (Fiorentino)
• S.P. Tre Penne (Serravalle)
• S.S. Virtus (Acquaviva)

Girone B (8 csapat)

• F.C. Domagnano (Domagnano)
• S.C. Faetano (Faetano)
• F.C. Fiorentino (Fiorentino)
• S.S. Folgore/Falciano (Serravalle)
• A.C. Juvenes/Dogana (Serravalle)
• A.C. Libertas (Borgo Maggiore)
• S.S. Murata (San Marino (település))
• S.S. San Giovanni (Borgo Maggiore)

Az eddigi bajnokok

• 1985-86: Faetano
• 1986-87: La Fiorita
• 1987-88: Tre Fiori
• 1988-89: Domagnano
• 1989-90: Fiorita
• 1990-91: Faetano
• 1991-92: Montevito
• 1992-93: Tre Fiori
• 1993-94: Tre Fiori
• 1994-95: Tre Fiori
• 1995-96: Libertas
• 1996-97: Folgore
• 1997-98: Folgore
• 1998-99: Faetano
• 1999-00: Folgore
• 2000-01: Cosmos
• 2001-02: Domagnano
• 2002-03: Domagnano
• 2003-04: Pennarossa
• 2004-05: Domagnano
• 2005-06: Murata
• 2006-07: Murata

• Lásd még: San Marinó-i labdarúgó-válogatott

Motorsportok

Az imolai pálya

1981 és 2006 között Imolában tartottak Formula–1 nagydíjakat, melyeket hivatalosan San Marinó-i nagydíjnak neveztek, bár a pálya (Autodromo Enzo e Dino Ferrari) Olaszország területén helyezkedik el. (San Marino-tól kb. 60 km-re.) 2007-től kezdve a misanói versenypálya MotoGp futamoknak ad helyet, ezeket a futamokat is San Marino nagydíjnak nevezik.

Média

Az ország legnagyobb állami médiuma a San Marino Rtv. A rádiótelevíziótársaságot 1991-ben alapították.

Ünnepnapok

• január 1.: újév
• január 6.: vízkereszt
• február 5.: a köztársaság napja

Panorámakép San Marinóból, az Adriai-tenger felé tekintve

További információk

• Ufficio di Stato per il Turismo di San Marino
• Musei di Stato della Repubblica di San Marino
• Google Maps
• weather forecast webcams
• San Marino magyar nyelvű útikalauz
• Linkgyűjtemény a köztársaságról

Kapcsolódó szócikkek

• San Marinó-i euróérmék
• San Marino (település)