Írország

Írország / Ír Köztársaság1
Éire Ireland
Írország zászlaja Írország címere
Nemzeti mottó: Éire go deo (nem hivatalos) Fé Mhóid Bheith Saor (nem hivatalos) Nemzeti himnusz: Amhrán na bhFiann (A katona dala)
Fővárosa	Dublin
é. sz. 53°, ny. h. 8°53, -8
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Michael D. Higgins
Taoiseach (miniszterelnök)	Enda Kenny
Hivatalos nyelv	ír (gael) és angol
függetlenség	az Egyesült Királyságtól
Angol-ír Szerződés	1921. december 6.
Népesség
Népszámlálás szerint	4 588 252 fő (2011) +/-
Rangsorban	122
Becsült	4 593 100 fő (2013. április)
Rangsorban	122
Népsűrűség	65 fő/km²
GDP	2012
Összes	210 223 millió USD (47)
Egy főre jutó	45 888 USD
Földrajzi adatok
Terület	70 273 km²
Rangsorban	117
Víz	2%%
Időzóna	WET (UTC0) WEST (UTC+1)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	IRL
Hívószám	353
Internet TLD	.ie
A Wikimédia Commons tartalmaz Írország / Ír Köztársaság1 témájú médiaállományokat.
Észak- Írország (N.Br.) DUBLIN Lifford Monaghan Sligo Castlebar Drogheda Tullamore Galway Wicklow Arklow Shannon Limerick Foynes New Ross Waterford Killarney Cork É.-cs. Atlanti- óceán Szent György- csatorna Ír-tenger Kelta-tenger Aran-szigetek Carrauntoohill 1 Az ország neve Írország, az állam leírása Ír Köztársaság

Írország (angolul Ireland IPA: [ˈaɪərlənd], írül Éire IPA: [ˈeːɾʲə]   kiejtése) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hét megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország.

Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.

A jelenlegi államfő Michael D. Higgins. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. A jelenlegi taoiseach Enda Kenny.

Földrajz

Az Ír-sziget domborzati térképe

Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.

Domborzat

Dombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.

Vízrajz

Leghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered és amíg eljut az Atlanti-óceánig összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne, Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi csatorna rendszer kiépítése, melynek fő ága a Királyi Főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.

Éghajlat

Írország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.

Növény- és állatvilág

A Lunda jellemző a tengerparti területeken

Lásd az Ír-sziget szócikkben.

Környezetvédelem

Az Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.

Írország nemzeti parkjai:

• Wicklow Mountains Nemzeti Park - 20 000 hektáron glaciális völgyben kolostor.
• The Burren Nemzeti Park - sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág.
• Glenveagh Nemzeti Park - nagy kiterjedésű botanikus kert.
• Renville Park - egy kastély és tartozékai, valamint park.
• Killarney Nemzeti park - "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.

Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.

• 

  A Moher-sziklák az Atlanti-óceán partján

• 

  Slieve League nevű tengerpart Donegal megyében

• 

  Kép a sziget DNy-i részén (Kerry megye)

• 

  Glendalough környéki tájkép

• 

  A Hölgyek kilátója (Ladies View) Kerry grófságban, a Killarneyi Nemzeti Park közelében

Történelem

Az Ír-sziget első lakói a kőkorszakban jelentek meg. A középkorban Anglia szerezte meg a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség (ma: Európai Unió) tagja lett.

Államszervezet és közigazgatás

Leinster House, a parlament üléshelye

Alkotmány, államforma

Államformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

Közigazgatási felosztás

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.

Az Ír Köztársaság felosztása. (megyék és városok, zárójelben az ír nevek):

Írország megyéi. A világoszöld terület Észak-Írország

Fingal (Fine Gall)1 Dublin főváros (Baile Átha Cliath)1 Dun Laoghaire-Rathdown (Dún Laoghaire–Ráth an Dúin)1 Dél-Dublin (Áth Cliath Theas)1 Wicklow (Cill Mhantáin) Wexford (Loch Garman) Carlow (Ceatharlach) Kildare (Cill Dara) Meath (An Mhí) Louth (Lú) Monaghan (Muineachán) Cavan (An Cabhán) Longford (An Longfort) Westmeath (An Iarmhí) Offaly (Uíbh Fhailí)³ Laois (Laois)³ Kilkenny (Cill Chainnigh)

Waterford City (Port Láirge (Cathair)) Waterford (Port Láirge (Contae)) Cork City (Corcaigh (Cathair)) Cork (Corcaigh (Contae)) Kerry (Ciarraí) Limerick (Luimneach (Contae)) Limerick City (Luimneach (Cathair)) Dél-Tipperary (Tiobraid Árann Theas)² Észak-Tipperary (Tiobraid Árann Thuaidh)² Clare (An Clár) Galway (Gaillimh (Contae)) Galway City (Gaillimh (Cathair)) Mayo (Maigh Eo) Roscommon (Ros Comáin) Sligo (Sligeach) Leitrim (Liatroim) Donegal (Dún na nGall)

1. Dun Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa korábbi Dublin megyeként egy közigazgatási egység volt.
2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel
3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven voltak ismertek.

Politikai pártok

Jelenlegi politikai pártok:

• Fianna Fáil
• Fine Gael
• Sinn Féin
• Green Party
• Labour Party
• Progressive Democrats

Gazdaság

Általános adatok

Gazdasága: ipari agrárország.

Dublin

Jövedelem eloszlás személyenként a nemzeti átlag százalékában

Gazdasági ágazatok

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.

1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara)- sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.

A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.

Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.

A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:

1. Fiskális konszolidáció
2. Jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások)
3. Kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja)
4. Külföldi tőke exporttevékenysége
5. Az Európai Unió exportjuttatásai.

Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az extigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára. A Kohéziós Alap „phasing-out” országaként korlátozott mértékben továbbra is jogosult a brüsszeli juttatásokra, melyekből egyszerre több szektorban, a regionális és társadalmi különbségeket kiegyenlítő beruházásokat hajt végre.

Kereskedelem

• Exporttermékek: műszaki felszerelések és alkatrészek, számítógépek, vegyipari termékek, gyógyászati berendezések, élőállatok
• Importtermékek: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
• Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Japán

Közlekedés

Utcakép egy településen, Bailieborough

Írországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve egy-egy fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályán, ahol - a gépjármű méretének függvényében - néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobiltelefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolójegy hiányában a gépkocsira a kijelölt parkolóhelyen is tehetnek kerékbilincset. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.

Írországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér. A belföldi közlekedésért az Aer Arann gondoskodik.

A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.

A vasúti közlekedéshez lásd az Írország vasúti közlekedése szócikket.

• Közutak hossza: 92 500 km
• Vasútvonalak hossza: 3314 km
• Repülőterek száma: 16
• Kikötők száma: 9

Népesség

A népesség alakulása a teljes szigeten 1600 és 2000 között

Népsűrűség a szigeten

Általános adatok

Népesség: 4 585 400 fő (2012)

Főváros: Dublin 505 739 fő (agglomerációval 1 661 185 fő)

Népsűrűség: 57,5 fő/km²

Várható élettartam: 77 év

Etnikai, nyelvi megoszlás

Az országot 2011-ben 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% egyéb fehér, kb. 2% ázsiai, 1.4% fekete, 2,5% egyéb. Külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikai állampolgárok, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak.

Az országban az angolt és az írt (gael) beszélik.

Vallási megoszlás

2011-es felmérés alapján a lakosság 84%-a római katolikus, 7,6% vallás nélküli, 2,8% anglikán, 1% muzulmán, 1% ortodox keresztény.

Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.

Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási köntösben megjelenő etnikai konfliktus.

Kultúra

Képek

Kulturális intézmények

A vezető galériák otthont adnak az ír kortárs művészek alkotásainak és a maroknyi régi mesterek alkotásainak. A főbb galériák Dublinban :

• Ír Nemzeti Galéria. Ennek a galériának az egyik legmeglepőbb alkotása a Krisztus elfogása, amelyet az itáliai festő, Michelangelo Merisi készített. A több száz évig elveszettnek hitt képet 1992-ben találták meg Dublinban és a Nemzeti Galéria restaurálta.
• Hugh Lane Városi Galéria
• Ír Modern Művészeti Múzeum
• Nemzeti Szobrász Gyár

Corkban:

• Crawford Városi Művészeti Galéria

Világörökségi helyszínek

Az UNESCO a következő helyszíneket nyilvánította kulturális világörökséggé:

• Brú na Bóinne régészeti együttese;
• Skellig Michael kora középkori kolostoregyüttes.

Művészetek

Az Aughnanure vár

Irodalom

George Berkeley, Jonathan Swift, James Joyce, George Bernard Shaw, Richard Brinsley Sheridan, Oliver Goldsmith, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Patrick Kavanagh, Samuel Beckett, John Millington Synge, Seán O’Casey, Séamus Heaney, Bram Stoker.

Zene

Népzene

A legkedveltebb tradicionális hangszerek:

• a hárfa - ez a legkorábbi és az ír kultúrát szimbolizálja -
• a bodhra, ami egy kézi bőrdob
• az Uillean duda, ami ír változata a skót dudának.

Kortárs zene

U2, The Cranberries, The Kelly Family, Boyzone, Ronan Keating, Ronan Hardiman, Thin Lizzy, Gary Moore, Mark Feehily, Westlife, Jedward, One Direction (Niall Horan), Ben Haggerty (Macklemore)

Főbb fesztiválok

• Szent Patrik napja
• Tralee Rózsája, az ország egyik legnagyobb fesztiválja
• Corki Nemzetközi Kórus Fesztivál
• Waterfordi Könnyű Opera Fesztivál
• Kilkennyi-i Művészeti Hét
• Wexfordi Opera Fesztivál
• Guiness Nemzetközi Dzsessz Fesztivál (Cork)
• Fleadh Cheoil Na Heireann (Zenefesztivál)
• Osztriga Fesztivál (Galway)
• Galwayi lóversenyek
• Dublini Írók Hete

Gasztronómia

A hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel az ír pörkölt.

Írország a Guiness hazája, a krémesen sötét testes vagy barna sörnek, amely az ország nemzeti itala.

Sport

Ír futball

Írországban a hurling és az ír foci a nemzeti sport. Az ír focit nem fizetett "profik" űzik, s Írországon kívül szinte sehol nem játsszák. A hurling a leggyorsabb szabadtéri sport a világon, amelyre minden ír rendkívül büszke. Ezeken kívül igen népszerű az európai labdarúgás és a rögbi. Az ír nemzeti rögbiválogatott a 2010-es rögbi világranglistán az 5. helyen áll.

Hurling-ütő és labda

Olimpia

Az ország eddig nyolc aranyérmet szerzett a játékok során. A legeredményesebb sportág az atlétika.

Bővebben: Írország az olimpiai játékokon

Labdarúgás

Az ír labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.

Ünnepek

Hivatalos ünnepek

Dátum	Ünnep
Január 1.	Újév napja
Március 17.	Szent Patrik napja
Változó	Nagypéntek
Változó	Húsvéthétfő
Május utolsó hétfője	Tavaszi állami ünnep Észak-Írországban
Június első hétfője	Júniusi állami ünnep az Ír Köztársaságban
Július 12.	A boyne-i csata napja Észak-Írországban
Augusztus első hétfője	Augusztusi állami ünnep
Augusztus utolsó hétfője	Nyári állami ünnep Észak-Írországban
Október utolsó hétfője	Októberi állami ünnep
December 25.	Karácsony
December 26.	Szt. István napja az Ír Köztársaságban
December 26.	Boxing Day Észak-Írországban

Lányok ír népzenét játszanak egy Szent Patrik napi parádén

Egyéb ünnepek

• Január 1.: ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.
• Február 1.: Szent Brigid napja.
• Szent Patrik napja (március 17.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.
• Május 1.: Beltaine.
• Október 31. Samhain.
• Karácsony napja (december 25.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő keddi nap munkaszüneti nap.
• Szent István napja, (december 26.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.

- Nagypéntek: A Húsvét előtti péntek. - Húsvét hétfő: a Húsvét utáni nap. - Májusi Bank Holiday: az első hétfő május hóban. - Júniusi Bank Holiday: az első hétfő június hóban. - Augusztusi Bank Holiday: az első hétfő augusztus hóban. - Októberi Bank Holiday: az utolsó hétfő október hóban.

A "bank holiday" amolyan szabad hétfő, hivatalos munkaszüneti nap, aminek köszönhetően három napos a hétvége. Elvileg minden évszakban kapnak egy ilyet a jámbor polgárok. A legtöbb gyár, üzem, a posták, bankok és közhivatalok zárva vannak, de némelyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, rövidített nyitva tartással, esetleg a nagy kiárusításokat éppen erre a napra időzítve. (Ez a szabadnap nem a zárva tartó bankokról, hanem a törvényt beterjesztő, angol Bank nevű képviselőről kapta a nevét a legenda szerint.)

Irodalom

Angolul

• Antony Shaw: Ireland in your pocket ISBN 0-7171-3579-9
• Sean Dufy: Atlas of Irish History (G.Macmillan, 2000) ISBN 978-0-7171-3093-1
• Nathaniel Harris: Heritage of Ireland (Bounty Books 2006) ISBN 0-7537-0556-7
• Kevin Eyres: The secrets of Ireland (Star Fire Books 2006) ISBN 1-84451-466-8
• Rosanna Negrotti: Joyce's Dublin. An illustrated commentary (Caxton Editions, 2000) ISBN 1-84067-149-1
• Sean Dufy (szerk.): ATLAS of IRISH HISTORY (2.ed.) - G. Macmillan 2000. ISBN 978-0-7171-3093-1
• Nathaniel Harris: HERITAGE of IRELAND – Bounty Books, 2006. ISBN 0-7537-0556-7
• Kevin Eyres: THE SECRETS of IRELAND – Star Fire Books, 2006. ISBN 1-84451-466-8

Németül

• Peter Zöller: Irlands Erbe (G.Macmillan, 2001) ISBN 0-7171-3208-0

Magyarul

• Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
• L. Gerard - S. T. Perry: Írország (Panemex Grafo, 2006) ISBN 963-9491-54-3
• Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

További információk

• Írországi Kalandok – Írország képekben
• Írország.lap.hu - linkgyűjtemény
• myguideireland.com
• Elragadó Írország