Gergely

A Gergely férfinév a görög eredetű Grégoriosz (Γρηγόριος) név latin Gregorius formájának a Gregor rövidüléséből származik. Eredeti ógörög formájában égregó, melynek jelentése éberen őrködő.

A név kialakulása: a Gregóriosz Gregor alakra való rövidülése után a mássalhangzó-torlódás (gr<ger), majd a vegyes hangrend szűnt meg (e-o<e-e). Ennek eredménye lett a Gerger, amely egy darabig váltakozott a Gergel, Gergely alakokkal.

Rokon nevek

• Gergő : a Gergely név becenevéből önállósult.
• Gerő : a Gergely név régi magyar becenevéből önállósult.
• Gregor: a Grégoriosz rövidülése.

Gyakorisága

A Gergely a 16-18. században a leggyakoribb férfinevek közé tartozott, de a 19-20. század fordulójára szinte teljesen eltűnt. 1967-ben is csak 46-an kapták ezt a nevet, de a 80-as években újra divatba jött, és már a 21. volt a gyakorisági listán. Az 1990-es években a Gergely és a Gergő igen gyakori, a Gerő szórványos név volt, a 2000-es években a Gergely a 38-48., a Gergő a 10-12. leggyakoribb férfinév, a Gerő nem szerepel az első százban.

Más nyelvű megfelelői

• angol: Greg(ory)
• belarusz: Rihor (Рыгор)
• bolgár: Grigor (Григор)
• finn: Reijo
• francia: Grégory vagy Grégoire
• görög: Grigoriosz (Γρηγόριος)
• grúz: Grigol (გრიგოლ)
• horvát: Grgur
• ír: Gréagóir
• latin: Gregorius
• lengyel: Grzegorz
• litvánul: Gregoras vagy Gregorijus
• német: Gregor
• olasz: Gregorio
• orosz: Grigorij (Григорий)
• portugál: Gregorio
• román: Grigore vagy Gligor
• spanyol: Gregorio
• svédül: Greger
• szlovénül: Grega vagy Gregor
• ukrán: Hrihorij (Григорій)

Névnapok

Gergely, Gergő, Gerő

• január 2.
• február 13.
• március 9.
• március 12.
• március 21.
• május 9.
• május 25.
• szeptember 3.
• november 17.

Március 12-én volt szokásban a gergelyezés, vagy gergelyjárás, ami Nagy Szent Gergelynek a tiszteletére terjedt el. Kezdetben, IV. Gergely pápa idején (a 800-as években), 3 diák adta elő. Egyik a püspököt alakította, a másik kettő a káplánokat, a többi gyerek pedig egy-egy mesterséget személyesített meg. Egy versbe szedett prédikáció után bejárták a várost és a tavasz köszöntése mellett új diákokat is toboroztak. A hagyomány idővel eltolódott az adománygyűjtés irányába.

Sokfelé ezen a napon kezdődtek a szőlőmunkák. Zalai hagyományok szerint a Gergely napján metszett tőkéről sok bort szüretelnek.

Híres Gergelyek, Gergők, Gerők és Gregorok

Árvai Gergely tanár Árvay Gergely kanonok Bakai Gergely diák Balla Gergely nagykőrösi bíró Bánffy Gergely főnemes Bárándy Gergely ügyvéd, politikus Benczédi Gergely pedagógus, író Berzeviczy Gergely felvilágosult szellemű közgazdasági író Bethlen Gergely honvéd ezredes, az olasz királyi hadsereg tábornoka Bezerédy Gergely költő Bihari Gergely író Bikácsy Gergely kritikus Bogányi Gergely zongoraművész Bornemissza Gergely végvári vitéz, egri várkapitány Brocskó Gergely pap Coelius Gergely szerzetes Csató Gergely főesperes Csiky Gergely drámaíró Czuczor Gergely költő, nyelvész Fogarasi Gergely alkotóművész Harcos Gergely matematikus Harsányi Gergely válogatott kézilabdázó Iváncsik Gergő válogatott kézilabdázó Hideg Gergely szociológus, író, kortárs gondolkodó Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázó Kohajda Gergely labdarúgó Kulcsár Gergely atléta, gerelyhajító Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró Lovrencsics Gergő válogatott labdarúgó Mály Gerő magyar komikus, színművész Molnár Gergely zenész, esztéta, lemezlovas Peck, Gregory amerikai filmszínész Patai Gergő volt serdülő válogatott kézilabdázó Plankó Gergő művész, író, zenész, többek közt a láva-sorozat készítője Pohárnok Gergely operatőr, filmrendező, forgatókönyvíró Pongrátz Gergely főparancsnok Grigorij Raszputyin orosz szerzetes Rudolf Gergely válogatott labdarúgó Szöllősy-Csák Gergely humorista Vincze Gergely zsonglőreszköz készítő mester

Pápák I. (Nagy) Szent Gergely pápa (540 k. – 604. március 12.) II. Szent Gergely pápa (669 k., Róma – 731. február 11., Róma) III. Szent Gergely pápa (690 k., Szíria – 741. november 28., Róma) IV. Gergely pápa (790 k., Róma – 844. január 25., Róma) V. Gergely pápa (969/972 – 999. február 18.) VI. Gergely pápa (? – 1047 novembere) VI. Gergely ellenpápa Szent VII. Gergely pápa (1020/1030 k. – 1085. május 25.) VIII. Gergely pápa (1108 – 1187. december 17.) IX. Gergely pápa (1167 k. – 1241. augusztus 22.) Boldog X. Gergely pápa (kb. 1210 – 1276. január 10.) XI. Gergely pápa (1329 – 1378. március 27.) XII. Gergely pápa (1326/1327 – 1417. október 18.) XIII. Gergely pápa (Bologna, 1502. január 7. – Róma, 1585. április 10.) XIV. Gergely pápa (1535. február 11. – Róma, 1591. október 16.) XV. Gergely pápa (1554. január 9. – 1623. július 8.) XVI. Gergely pápa (Belluno, 1765. szeptember 18. – Róma, 1846. június 1.) Püspökök Nazianzi Szent Gergely, konstantinápolyi püspök († 389/390) Gergely, győri püspök († 1241) Gergely, csanádi püspök († 1291) Gergely szerémi püspök Gergely, csanádi püspök († 1360) I. Gergely (nyitrai püspök) († 1392) II. Gergely (nyitrai püspök) († 1490 k.)

Egyéb Gergelyek

Vezetéknévként

A Gergely névből sok családnév alakult ki: Gece~Gecze~Götze, Géci, Gecő, Gera, Gergece, Gergó, Gergócs, Gergőcs, Gergye, Geri, Gerke, Geró, Gerőcs, Gerse.

Az irodalomban

• Bornemissza Gergely a főhőse Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének.

A népnyelvben

• Gergely rázza a szakállát, mondták ha március 12-én havazott
• Mérges, mint a Gergely-napi idő, vagyis nagyon mérges.
• gergely vagy gergelyes, a Gergely-napot köszöntő gyerek neve
• Gergely-napi virág, a hóvirág
• gergelyvíz, a templomok és oltárok szentelésénél használt víz neve, amely hamut, bort és sót is tartalmaz. Azért hívják így, mert Nagy Szent Gergely pápa írta elő a használatát.

Földrajzi névként

• Gergelyiugornya, 1969-ben Vásárosnaményhez csatolt település
• Marcalgergelyi, település Veszprém megyében
• Egyházasgerge, Mihálygerge, települések Nógrád megyében
• Gergelyfalva, Gergelylaka, település Szlovákiában

Egyéb

• gregorián énekek, régiesebb nevükön Gergely-féle énekek, egyszólamú, kíséret nélküli egyházi énekek
• Gergely-naptár, más néven gregorián naptár, mely XIII. Gergely pápa nevéhez kötődik, és a ma is használatos naptár

Források

• Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
• Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés 2014. június 29.)
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája - A leggyakoribb női és férfinevek (Tinta Könyvkiadó, 2009) ISBN 9789639902183

• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)