Andorra la Vella
| Andorra la Vella | |||
 |
|||
| Andorra la Vella madártávlatból | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Andorra |
||
| Polgármester | Maria Rosa Ferrer Obiols | ||
| Irányítószám | AD500 | ||
| Testvérvárosok |
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 380 fő (2011)[1] +/- | ||
| – agglomeráció | 22256 fő | ||
| Népsűrűség | 741.87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 1023 m | ||
| Terület | 30 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Andorra la Vella
Pozíció Andorra térképén
|
|||
| é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′Koordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 31′ | |||
| Andorra la Vella weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra la Vella témájú médiaállományokat.
|
|||
Andorra la Vella az Andorrai Hercegség fővárosa.
Tartalomjegyzék
Földrajz és időjárás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város Andorra délnyugati részén található, két hegyvonulat találkozásánál. Mivel a tengerszint feletti 1409 méteres magasságban található, a magasan fekvő fővárosok közé tartozik – és a síelők kedvelt úticélja. A klímája alpesi, hideg telekkel, és kellemesen meleg, szárazabb nyarakkal. Az átlagos januári hőmérséklet −1 °C, a júliusi 20 °C. Évente 808 mm eső esik.
| Andorra la Vella éghajlati jellemzői | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,0 | 1,0 | 3,0 | 5,0 | 9,0 | 14,0 | 18,0 | 17,0 | 15,0 | 9,0 | 4,0 | 1,0 | 8,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,5 | −3,0 | −1,5 | 0,5 | 4,5 | 8,5 | 12,0 | 11,5 | 9,5 | 5,0 | 0,0 | −2,5 | 3,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −6,0 | −7,0 | −6,0 | −4,0 | 0,0 | 3,0 | 6,0 | 6,0 | 4,0 | 1,0 | −4,0 | −6,0 | −1,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 114 | 97 | 100 | 106 | 132 | 112 | 78 | 105 | 102 | 124 | 141 | 118 | 1329 |
| Forrás: World Climate Guide | |||||||||||||
Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A főváros a három legfontosabb andorrai út, a CG1, a CG2 és a CG3 találkozásában fekszik, tehát közúton könnyen megközelíthető. Vasútállomása nincs (tekintettel a terepviszonyokra), habár buszjáratok közlekednek Andorra egyetlen vasútállomásához, L'Hospitalet-hoz, amit a francia vasúttársaság üzemeltet. Innen Párizsba is indulnak vonatok. Andorrában nincsenek repülőterek. A legközelebbit Andorra la Vellától három órányira, a francia Toulouseban találjuk.
Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra la Vella (lefordítva "Andorra, az Öreg") környéke már a keresztény kor előtt is lakott volt. A település 1278 óta az ország legfontosabb városa. Az óváros (Barri Antic) ebből az időből származó épületeket is rejt. Mint a fővárosa egy elszigetelt, feudalista államnak (amely függetlenségét jól védte a társhercegi rendszer), a történetét nem túl jól dokumentálták.
A kis ország még a huszadik században is teljesen észrevétlen maradt – a versaillesi békeszerződésekben sem vett részt (ahogy a háborúkban sem.) A harmincas évek politikai nyugtalansága és Borisz Szkozirev hatalomátvételi kísérlete után egy nem formaszerű demokrácia jött létre. Az ország lakossága a 60-as években körülbelül hatezer fő volt. 1993-ban elkészült az ország első alkotmánya, kialakult a parlamentáris demokrácia, és az ország hivatalos szervei Andorra la Vellában kaptak helyet. Ezzel Andorra belépett a nyugat-európai fejlett államok sorába.
Látnivalók, kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az óváros középkori hangulatú kőházakból áll. Minden télen zenei fesztivált tartanak. A városban színházat is találunk. Bár csak a katalán a hivatalos nyelv, utcáin spanyol, portugál és francia szót is gyakran hallani, mivel a bevándorlók nagy számban ezeket a nyelveket beszélik.[2]
Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Sant Esteve Plaça Príncep Benlloch
A templom egy része már a római korban is templom volt. A további részeket a későbbi korokban építették, főleg a 20. században. 1940-ben Josep Puig i Cadafalch modernista építész felújította a harangtornyot és a jelenlegi oldalbejáratot. Belül egy 12. századi függőmennyezet látható és két oltár. Az egyik a 17. századból, „Saint Lucy”-nak szentelve, a másik a 18. századból, „Keresztelő Szent János”nak szentelve.
Sant Martí de la Cortinada
Román kori templom a 12. századból. A 17. és 18. században bővítették. Cortinada festőművész falfreskóit tartalmazza a 12. század végéről. Említésre méltó a kovácsoltvas rács, a fából készült, faragott bútorzat (17. század), az ötvösmunka, a harangok és a gyóntatószék.
Santa Coloma
Román kor előtti templom (9. század és 10. század). Lombard harangtorony, köríves alappal (12. század). Mindezek együtt a fejedelemségben egyedülállóvá teszik. A 12. században falfestményekkel díszítették, melyeket Santa Coloma festőművész készített.
Említésre méltó: 12. vagy 13. századi Remei Szűz szobra, 18. századi barokk oltár többszínű fából.
Múzeumok, emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Air museum of geology « Roques al carrer »
Oficina de Turisme - Plaça de la Rotonda, s/n
Geológiai múzeum, ami fedetlen területen van. Három részből áll: kőkert, geológiai bevezető, építészet gránittal.
Casa de la Vall Carrer de la Vall
A „La Casa de la Vall” (a.m. „A völgy háza”) az andorrai parlament épülete. 1580-ban épült, 1702-ben költözött be a parlament. Falain gótikus freskók ábrázolják Krisztus szenvedéseit.
La Margineda híd
Román kori híd, a legnagyobb és legkarcsúbb középkori híd Andorrában. 33 méter hosszú és 9,2 méter magas.
Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Andorra la Vella Andorra gazdasági csomópontja. Sok bank és vállalkozás élvezi az ország adóparadicsomi helyzetét.
Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
|
