Bíró András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bíró András
Élete
Született 1923. május 3. (92 éves)
Székesfehérvár
Nemzetiség magyar
Szülei Bíró Gyula
Péli Erzsébet
Házastársa Rosta Mária (1963–)
Gyermekei Bíró András (1947–)
Bíró Mária Erzsébet (1949–)
Bíró László (1954–)
Pályafutása
Írói álneve Jász Iván (1948–1951)
Lux S. Pál (1955–)
Jellemző műfaj(ok) bers, riport, regény, antológia
Első műve Élő beszéd (versek, 1946)
Irodalmi díjai Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003)

Bíró András (Székesfehérvár, 1923. május 3. – ) magyar író, költő, újságíró, műfordító. Írói álnevei: Jász Iván (1948–1951) és Lux S. Pál (1955–).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bíró András Székesfehérváron született 1923. május 3-án Bíró Gyula és Péli Erzsébet gyermekeként.

1943-1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi szakán tanult, de ezt nem fejezte be, és 1945-1949 között ugyanitt magyar-történelem szakon diplomázott. 1959-1961 között elvégezte az Újságírói Akadémiát.

1944-ben a nyilasok munkásszolgálatra kényszerítették. 1945-1947 között a Rádió Közvéleménykutató Intézetének kérdőbiztosa volt. 1946-1947 között a Kalot propaganda osztály vezetője volt. 1947-1948-ban a Katolikus Parasztifjúság Szövetségének előkészítő bizottságának főtitkáraként dolgozott. 1947-1953 között a Földművelésügyi Minisztérium sajtóosztályának előadója, hírszolgálati felügyelője, megbízott osztályvezetője volt. 1948-ban kizárták az Írószövetségből, 1990-ben rehabilitálták. 1953-1955 között a Rádió műsorszerkesztőjeként dolgozott. 1955-től 11 évig a Magyar Mezőgazdaság rovatvezetője, olvasószerkesztője és főszerkesztő-helyettese volt. 1966-1975 között A kutya felelős szerkesztője volt. 1975-1979 között a Lapkiadó Vállalat sajtófönökeként tevékenykedett. 1979-től 5 esztendőn át a Búvár rovatvezetője valamint az Új Tükör főmunkatársa volt. 1984 óta nyugdíjas. 1989-1991 között a Krúdy Gyula Irodalmi Kör alelnöke, valamint a Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára volt. 1991 óta az Érdi Újság és az Érdi Polgár főszerkesztője. 1995-1998 között ismét A kutya-nál dolgozott, mint főszerkesztő. 2000-ben indította útjára a Virágos Város nevű mozgalmat. 2006 óta a Magyar Rádió örökös tiszteletbeli tagja.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élő beszéd (versek, 1946)
  • Az új élet útján (riportok, 1956)
  • Levelek a kertből (1977)
  • A szépség ünnepe (versek, 1982)
  • Tiéd a táj (antológia, 1984)
  • Berda a sírból (versek, 1986)
  • Elkísérnek a csillagok (antológia, 1986)
  • Kutyasport, a kutyatartás ABC-je (1987)
  • Dávid és Góliát - Mária vallomásai (2 verses poéma, 1988)
  • A szókimondás évada (antológia, 1988)
  • A hiszékeny csaló (regény, 1989)
  • Kutya a lakásban (1990)
  • A hűség könyve (riportok, 1991)
  • Nemzedékek (antológia, 1991)
  • Egy évtized (antológia, 1992)
  • Honnan, hová? (antológia, 1992)
  • A szépség ünnepe (1992, 1997)
  • Házam, hazám, szerelmem (antológia, 1993)
  • Mesevonat (antológia, 1994)
  • Holt angyalok (versek, 1994)
  • Poly Art Podium (antológiák, 1995, 1997, 2003)
  • A századik év elé (1996)
  • Keresztek, kardok, koronák (regény, 1996)
  • Kutyahűség (riportok, 1997)
  • Mert erősebb a dal (antológia, 1997)
  • Kutya a házban és a ház körül (1997)
  • Hit és bizalom (versek, 1997)
  • A természet csodái (versek és prózai írások, 1998)
  • Harc és játszma (antológia, 1998)
  • Másfél évtized (antológia, 1998)
  • Liliomok, hollók, félholdak (regény, 1999)
  • Öt országon át (Útinapló, 1999)
  • Szavak kéke, aranya (antológia, 2000)
  • Kísértet és Klementína (antológia, 2000)
  • Szétszaggatva, megtaposva, megmaradva - Trilógia 3. könyve (2000)
  • Százéves történet (kispróza, 2000)
  • Pénteki jegyzetek - Válogatott publicisztikai írások (2001)
  • Két évtized (antológia, 2002)
  • Vér és ölelés - Hármasregény (2002)
  • Dárius Nyugaton (regény, 2005)
  • Száz év árnyékban, kevés napsütéssel (regény, 2007)
  • Találkozásaim (riportok, 2008)
  • A lépcsősor legalsó fokán (kisregény, 2008)
  • Zarándok út (bibliai poéma, 2008)
  • Segítség! Vettem egy kiskutyát! (2009)
  • Fejesugrás európába a kádár-korszakban (2010)
  • Bent a malomban őröl a molnár (összegyűjtött versek, 2011)
  • Versmondogató 2 (2012)
  • Hűséges barát (2013)
  • 70 év az irodalomban (2013)
  • Ádám és feleségei (2013)
  • Pusztából kiáltó (2014)
  • A holokauszt margójára (2014)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bíró_András&oldid=16547840”