Baptizmus

Baptizmus [vagy baptista kereszténység]
kereszténység → protestantizmus
Kialakult	17. század
Fő próféta	Jézus Krisztus
Szent iratok	Biblia

Követők száma	kb. 41.000.000 fő

Az első magyar baptista imaház Nagyszalontán, Kornya Mihály és Tóth Mihály képével

A baptisták a kétezer éves kereszténység törzsén a reformációval egy időben létrejött bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési, megújulási mozgalom, az anabaptisták mai utódai. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek Svájcból menekülve az első anabaptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek.

A baptisták a bibliai hitvalláshoz ragaszkodnak. Ahhoz, hogy csak az merítkezzen be aki saját magától döntött úgy és azt, Jézus példáját követve, vízbe való teljes alámerítéssel gyakorolják. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő nevüket is: baptista = bemerítve keresztelő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a reformáció kivívta a vallásszabadságot Európa országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az Evangéliumhoz és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. Mindig is voltak ilyenek, de ekkor - a lehetőségekkel élve - működni is kezdtek. A reformáció korában anabaptistáknak nevezték őket. Németországban Münzer Tamás hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges anabaptista irányzathoz. Hollandiában Menno Simons, Ausztriában Hubmayer Baltazár, a dél-német és svájci területeken pedig Mantz Félix, Grebel Konrád és Blaurock György nevéhez fűződik a pacifista anabaptizmus térhódítása. A német nyelvterületen kibontakozó anabaptista mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként Hollandiában jött létre az első baptista gyülekezet 1609-ben. Először Angliában, később az európai vallási türelmetlenség miatt Észak-Amerikában terjedt el. Európába a XIX. század első felében Hamburgon keresztül érkezett újra (Johann Gerhard Oncken). Napjainkban a legdinamikusabban Afrikában, Dél-Amerikában és Kelet-Ázsiában növekednek a baptista közösségek.

Szerveződése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baptista közösségek ellentétben a felülről szervezett egyházakkal (például katolikus egyház) alulról szervezett szövetségekbe rendeződnek.

Az egyház tulajdonképpeni vezetője a hívők közössége (gyülekezet), a hívők választják a lelkipásztort és a gyülekezet vezetőit.

A baptista gyülekezetek szövetségbe tömörülnek, amelynek elnökét a gyülekezetek küldöttei szavazással választják meg. Az elnökség feladata a közösség vezetése, lelki irányvonalának meghatározása, képviselet az állam és a hatóságok, valamint a nemzetközi és ökumenikus szervezetek felé. A legtöbb országban az elnökség bizonyos központi adminisztratív feladattal is meg van bízva, így például Magyarországon is ellátja a központi levél- és irattár funkcióját és lelkipásztorok, egyházi munkások képzését is.

Az országos baptista szövetségek nemzetközi szövetsége szinte semmilyen jogkörrel nem bír. Tulajdonképpen feladata lényegében konferenciák és találkozók szervezése, melyeken esetleg ajánlások születnek a gyülekezetek számára. A gyülekezetek az ajánlások elfogadásáról saját hatáskörben döntenek.

Egyes országokban több baptista szövetség is működik, ilyen például az Amerikai Egyesült Államok. Más országokban egyetlen szövetség és több független gyülekezet alkotja a baptista egyház bázisát. A magyarországi szövetség a Magyarországi Baptista Egyház, de ettől függetlenül is működnek gyülekezetek több városban is. Egyes független baptista gyülekezetet külföldről érkező misszionáriusok alapították. Ilyen esetben a misszionárius feladata az, hogy minél előbb kiképezzen egy helyi lelkipásztort, aki a tagok választása alapján később átveszi a gyülekezetet.

Hitvallása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A baptistáknak egységes hitvallásuk nincs, azonban például a magyarországi baptistáknak van általánosan elfogadott hitvallása, amely 20 pontban foglalja össze a tanítás lényegét. A közel négy évszázada, különböző helyen és időben, különböző gyülekezetcsoportok által megfogalmazott baptista hitvallások a következő közös elveket tartalmazzák.

A teljes Szentírás Istentől ihletett, amely a világot és benne az embert is teremtő Isten kijelentése, az egyedüli és kielégítő forrása életgyakorlatunknak és gondolkodásunknak.
Vallják, hogy a lét zavarainak forrása az Isten elleni lázadás, és hogy az emberi élet csak Jézus Krisztus megváltása által rendeződhet és válhat teljessé itt a Földön, és a földi élet után, az örökkévalóságban.
Azokat, akik az Úr Jézus Krisztus helyettes áldozatát elfogadták, életüket neki átadták, hitük nyilvános megvallása után bemerítkezéssel keresztelik meg. (Elnevezésük is innen származik: „alámeríteni”, „baptidzein” a Biblia újszövetségi részének eredeti, ógörög nyelvében.)
A helyi gyülekezetek teljes felelősséggel végzik szolgálatukat, irányítják életüket. Természetesen szükségesnek tartják testvéri közösségápolás és együttmunkálkodás céljából a szövetségekbe, egyházakba való tömörülést.
Vallják, hogy bármilyen állam, és bármelyik egyház között alá-, fölérendeltség nem engedhető meg. Az adott társadalomban igyekszenek krisztusi lelkiismeretük szerint felebarátaik javára élni.
Hiszik, hogy Jézus Krisztus vissza fog jönni, és mindenkinek elé kell állnia, hogy számot adjon életéről.

Karitatív baptista szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baptista Szeretetszolgálat

-Menedék alapítvány -kiskörösi és hajdúböszörményi szeretetházak -Kegyelem alapítvány -Samaritánus erszénye alapítvány stb

Híres baptisták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kornya Mihály – a magyar parasztapostol
Tóth Mihály – a magyar baptizmus egyik úttörője
Somogyi Imre - lelkipásztor, író, a magyarországi baptisták egyik legjelentősebb elnöke
Mike Sámuel – a Kecskeméti Baptista Gyülekezet lelkipásztora életrajza; igehirdetései; énekszolgálat közben, YouTube-videó
Dr. Beharka Pál - Orgonaművész
dr. Haraszti (Ritter) Sándor (1920-1998) Orvos, lelkész, egyházi diplomata.
Batiz András – riporter, műsorvezető, szerkesztő, volt kormányszóvivő
Almási Mihály baptista lelkipásztor, egyetemi tanár, a Szent Korona hazahozatalának egyik előkészítője
Szenczy Sándor - a Baptista Szeretetszolgálat alapító-elnöke, baptista lelkipásztor
Stefán István - mérnök, üzletember, vállalkozó, a Medimetal alapítója, az Egri Baptista Gyülekezet vezetője
Pannonhalmi Zsuzsa - Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes Művész, keramikusművész, iparművész, a MAOE iparművész alelnöke
Ilonka Mihály - homoródszentmártoni származású lelkipásztor, a székelyföldi magyar baptizmus úttörője
Papp János - A Magyarországi Baptista Egyház elnöke. A Magyarországi Baptista Egyház Országos Közgyűlése 2012.április 28-án választotta meg egyházelnöknek.

Egyházi személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

John Bunyan – angol író és prédikátor
D. L. Moody – evangélista, prédikátor
Charles Haddon Spurgeon – a „prédikátor”
Billy Graham – igehirdető, evangélista
Martin Luther King – Nobel-békedíjas lelkipásztor
Laslie Zakor – a „prédikátorok fejedelme”
Thomas Newcomen – angol prédikátor, feltaláló (nevéhez fűződik a gőzgép), az ipari forradalom atyja