Románia zászlaja

Románia zászlaja (2:3 arányú)

A román zászló Románia nemzeti jelképe. A zászló megegyezik Csád zászlajával.

Tartalomjegyzék

1 Leírása
2 Története
3 Galéria
4 Jegyzetek
5 További információk

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zászló három egyenlő szélességű függőleges sávból áll. A sávok színe rendre kék, sárga és piros. A ma is hivatalban lévő lobogót a román parlament 1989. december 27-én fogadta el.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A román nemzeti színek története a román hagyomány szerint egészen a 6. századig nyúlik vissza. Az akkoriban a Keletrómai Birodalom uralma alatt fekvő terület számára I. Justinianus császár egyik művében utal a dákok által használt három színre. Ezeket a színeket használták fel a román lobogó megalkotásakor is. A mai Románia területén később, a 10. században is megjelent a kék-sárga-piros színű címer, de a történelem viharos századaiban újra feledésbe merült. Később az Oszmán Birodalom uralma terjedt ki a románok lakta vidékekre. Ezért leghamarabb a török uralom elleni szövetkezés és a függetlenség kivívásának idején jelent meg ismét a trikolór.

Már egy 1821-es megmozduláson is megjelent a zászló, amelyet akkor Tudor Vladimirescu készített el. 1834-ben az ország kormányzója, Dimitrie Ghica elérte, hogy a szultán elismerje a kék-sárga-piros (ekkor még vízszintes sávokkal megalkotott) lobogót Románia hivatalos jelképének. Az uralkodó ebbe beleegyezett, mert akkoriban ez a trikolór még nem telítődött nemzeti tartalommal. Az 1848-as függetlenségi harcok nyomán a megalakult román kormány 1848. július 13-án a függőleges sávozású lobogót fogadta el. Ugyanekkor még használatban volt a vízszintes csíkozású nemzeti lobogó is, és a népek tavasza évében az egyik román nemzeti gyűlésen a sárga színt fehérrel helyettesítették, hogy rokonszenvüket fejezzék ki a Franciaországban és Magyarországon folyó forradalmak iránt.

1859-ben, amikor Alexandru Ioan Cuza egy személyben léphetett a román területek és Moldova trónjára, a zászlót újra vízszintes sávokkal látták el. 1867-ben a megalakuló Román Királyság is új zászlót vezetett be. A kék-sárga-piros színeket újra függőleges rendbe szedte és a sárga sávban a királyi címer kapott helyet. 1948-ig ez volt Románia nemzeti lobogója, ám ekkor a szovjet befolyás alá került országnak le kellett váltania az uralkodói címert, és helyére egy kommunista jelképeket tartalmazó címert kellett helyeznie. A mai zászló csak a vasfüggöny leomlása után válhatott ismét nemzeti jelképpé.

Egy másik elképzelés szerint a román zászló színei Erdély címeréből származnak. A szabadságharc során ezek a színek Magyarország és Erdély egyesítését szimbolizálták. A román kormány 1848 nyarán hivatalos zászlajának is elfogadta a piros-sárga-kék trikolórt, hogy kifejezze ellenérzését az egyesítéssel kapcsolatban. Budapest az 1867-es kiegyezés után kezdte használni ezeket színeket Erdély visszacsatolásának tisztelgésül.^[1]^[2]