Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul, görögül: Κωνσταντινούπολις, latinul: Constantinopolis, törökül: Konsztantinije és İstanbul, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt. Fekvése: északi szélesség 41°, a keleti hosszúság 28° 58' alatt, a trák Boszporusz déli kijáratánál. A Bizánci Birodalom régi fővárosa, azaz a mai szorosabb értelemben vett Isztambul háromszöget alkot mintegy 15 km-es kerülettel; északnyugaton az Aranyszarv-öböl, nyugaton a szárazföld, délen és délkeleten pedig a Márvány-tenger határolja.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Büzantion (Byzantium)[szerkesztés]
Bizánc (Büzantion, latinosan Byzantium) eredetileg megarai görögök alapította település volt (i. e. 667), amit Büzasz királyról neveztek el, és Sarayburnu (Szeráj csúcs) területére épült.[1]
Miután a város Pescennius Nigert támogatta Septimius Severus-szal szemben, a rómaiak 196-ban ostrom alá vették a várost, ami súlyos károkat szenvedett el. Septimus Severus újjáépíttette Bizáncot, melyet fia után Augusta Antoninának nevezett át.[2]
Római kor[szerkesztés]
Konstantinápolyt I. Constantinus alapította 330. május 11-én a korábbi Büzantion (görögül: Βυζάντιον, latinosan Byzantium) görög gyarmatváros területén.
Hivatalos neve 1453-ig Νέα Ῥώμη (Nea Rómé), latinul Nova Roma, azaz Új Róma volt, de a gyakorlatban a Κωνσταντινούπολις (Konsztantinupolisz, azaz Konsztantin városa) név terjedt el, s a történelmi emlékezetben is ez a név maradt meg.[3]
Bizánci kor[szerkesztés]
Konstantinápoly lett a Bizánci Birodalom fővárosa. A negyedik keresztes hadjáratban (1204) a keresztesek elfoglalták a várost, majd VIII. (Palaiologosz) Mihály 1261-ben újra visszafoglalta a Nikaiai Császárság részére.
Oszmán-török kor[szerkesztés]
Végül II. Mehmed szultán foglalta el Konstantinápolyt 1453. május 29-én.[4]
Az oszmán időkben mindkét név: Konstantinápoly és Istanbul is használatban volt, habár a nyugatiak inkább Konstantinápolynak nevezték a várost. Csak 1930 után lett a város török neve hivatalosan is İstanbul (magyar helyesírás szerint Isztambul). Amikor 1923-ban megalakult a Török Köztársaság, a fővárost Ankarába helyezték át.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ İSKİ İstanbul Su ve Kanalizasyon İdaresi: Tarihce. Istanbul water and sewerage administration (history). (Hozzáférés: 2006. március 11.)
- ↑ Britannica Online Encyclopedia: Augusta Antonina
- ↑ John Bagnall Bury, Chapter III. Constantinople.
- ↑ Rubicon
- ↑ NG, 2006.03.28.
- ↑ Rubicon: Tarján M. Tamás: 1453. május 29. Konstantinápoly az oszmánok kezére kerül. Rubicon. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
- ↑ John Bagnall Bury, Chapter III. Constantinople.: Bagnall Bury, John. Chapter III. Constantinople., History of the Later Roman Empire (angol nyelven). Macmillan & Co., Ltd. [1923. február 10.]. Hozzáférés ideje: 2016. január 9.
- ↑ NG, 2006.03.28.: Miért lett Konstantinápolyból Isztambul?. National Geographic, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
További információk[szerkesztés]
- Bangha Béla: Konstantinápolyi emlék. In: Róma lelke, Bp., 1936. 183-201. old.
- Magyar katolikus lexikon
- A Pallas nagy lexikona
|