Latinok
Az ókori Latiumban (ma:Lazio) élő latinok népe vezető szerepre tett szert az italikus népek között. Valószínűleg az i. e. 1. évezred elején érkeztek észak felől az itáliai félszigetre. Nyelvük Róma felemelkedésével világnyelvvé vált.
Tartalomjegyzék
Történelmük[szerkesztés]
A latinok a Tiberis alsó folyásánál telepedtek le. Halottaikat többnyire hamvasztással temették, de néha koporsós temetést is végeztek; emiatt vegyes eredetűnek gondolják őket. Saját eredetmondájuk szerint is két nép, az őslakosok és a trójai bevándorlók keveredéséből jöttek létre. Nevüket az őslakosok mitológiai királya, Latinus nevéből származtatták. Kis közösségeikből városok alakultak ki az i. e. 8. század – i. e. 4. században. A legerősebb város, Róma több lépésben harcolta ki magának a vezető szerepet. Róma a Jupiter Latiaris kultuszcsoporthoz tartozott; ez volt a legnagyobb kultuszcsoport, aminek szent helye Alba-hegyen volt. A kultuszcsoport más fontos városai Aricia, Astura, Bovillae, Circei, Gabii, Lanuvium, Lavinium, Praeneste, Tarracina, Tibur és Tusculum. Ezen kívül Antium, Velitrae volscus, Ardea rutulus város is latiumi városok voltak. Később a római gyarmat, Ostia is itt alakult meg.
Latium középponti csoportjának a ferentai liga számított az i. e. 6. század – i. e. 4. században. Az egyes államok, populusok Diana ariciai szentélyében tárgyaltak egymással, választottak tisztségviselőket. Az egyes államok itt egyenrangúnak számítottak, amin sem a római etruszk uralom, sem a latin háború (i. e. 498 – i. e. 493) nem változtatott. Ezeket a feltételeket Spunius Cassius consul is megerősítette a háború után. Az i. e. 4. században azonban az egyensúly felborult, és Róma egyre inkább megerősödött, ami lehetővé tette, hogy beleszóljon a többi latin állam belügyeibe. A szövetségnek i. e. 340 és i. e. 338 közötti háború vetett véget, amikor is a rómaiak a samnisokkal szövetkezve leverték a lázadókat. A háború után a kisebb államokat Róma bekebelezte, a nagyobbakat az önkormányzat megőrzésével alávetette.
Latin jog[szerkesztés]
A Rómához közeli latin települések lakói latin jogot kaptak. ez azt jelentette, hogy magánjogilag egyenrangúak a rómaiakkal, és szavazhatnak a római népgyűlésen. Rómába költözés esetén a teljes római polgárjogot is megkapták. Róma egykori szövetségesei és a római gyarmatok kapták meg ezt a jogot. Római gyarmatok elsősorban Hispániában, Észak-Afrikában és Dél-Galliában létesültek.
Források[szerkesztés]
- Bánosi György – Veresegyházi Béla: Eltűnt népek, eltűnt birodalmak kislexikona. Budapest: Anno. 1999. ISBN 963-9199-29-X 90–91. oldalának kapcsolódó szócikke
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Latiner című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További irodalom[szerkesztés]
Ókori lexikon I–VI. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1904.
